Gutenberg-biblia töredéket találtak Vácott

Huszonegy darabból állt a Váci Egyházmegyei Könyvtár ősnyomtatvány-állománya. Legalábbis ennyiről tudtak, amíg tavaly, egy restaurálás során, le nem bontották a Pázmány Péter Acta et decreta Synodi Dioecesanae Strigoniensis (Pozsony, 1629) című kötet borítóját képező pergamenlapot, amelyet középkori kézirattöredéknek véltek. Csakhogy Boros István tudományos főmunkatárs munkája révén bebizonyosodott, hogy a jó állapotban megmaradt lap nem más, mint Gutenberg híres, úgynevezett 42 soros (oldalanként 42 sort tartalmazó, két hasábban szedett kötet) Bibliájának 2. kötetéből a 310. folio, amely a Jelenések könyvének első fejezeteit tartalmazza Szent Jeromos bevezetőjével. Ezzel – miután nemrég nemzetközi szakértők is megerősítették a lelet valódiságát - a 22. sorszámú ősnyomtatvány-töredék lett a Váci Egyházmegyei Könyvtár legrégebbi nyomtatványa.

A könyvtár évente rendszeresen pályázik az NKA támogatására a könyvkötésre felhasznált kódexlapok kibontásához, illetve az őrzőkönyvek restaurálásához. A restaurálások és szakszerű feldolgozások során több esetben kiderült, hogy a középkori, kézzel írt pergamenlapnak vélt könyvborító nem az, hanem nyomtatvány. Így lett ez a Pázmány-kötet esetében is: 1629-ben éppúgy, mint 2013-ban kódexlapnak vélték azt a pergamen foliót, mellyel a könyvet a 17. században bekötötték. A restaurátor fogott gyanút, hogy ez nem kézirat, hanem nyomtatvány, s hogy talán Gutenberg 42 sorosából való.

Gutenberg érdeme, hogy művészi és szinte tökéletes „kódex-utánzatot” készített: találmányának célja éppen az volt, hogy a kódexmásolás, mint sokszorosítási eljárás nehézségeit a sajtóval megoldja - írja Boros István. A nyomdász 1454-55 körül készítette el a híres 42 soros Bibliáját, amelyből feltehetően 180 példány hagyta el Gutenberg sajtóját: 155 papírra és 25 pergamenre nyomtatott Biblia.

Ma a világon összesen 49 teljes vagy közel teljes példány található a kétkötetes műből, valamint számos töredék. Magyarországon eddig négy fragmentum volt ismert: a Tudományos Akadémia papírtöredéke; továbbá az Országos Széchényi Könyvtár egy, és a Soproni Levéltár két pergamentöredéke. Ezekhez jött most a váci töredék, így összesen egy papír- és négy pergamentöredék van hazánkban.

A töredék azonosításában és valódiságának bizonyításában egy német és egy amerikai Gutenberg-kutató volt segítségemre - mondotta el Boros István. – A két tudós: Falk Eisermar (Berlin), a Gesamtkatalog der Wiegendrucke szerkesztője, valamint Eric White (Dallas, USA), a dallasi Bridwell Library kutatója, a 42 soros töredékek szakértője. White besorolása szerint a magyarországi fragmentumok az úgynevezett soproni csoportba tartoznak.

Boros István szerint a váci töredék is megerősíti a kutatóknak azt a feltevését, hogy Gutenberg 42 soros Bibliájának Magyarországra is el kellett
jutnia – írja beszámolójában Magyar Bertalan.

Magyar Kurír