Gyöngyösi Istvánról, a katolikus barokk költőről szóló kötetet mutattak be az Eötvös Collegiumban

2017. szeptember 27. szerda 09:50

Újabb kötetét jelentette meg a Magyar Tudományos Akadémia és a Pázmány Péter Katolikus Egyetem Fraknói Vilmos Római Történeti Kutatócsoportja. A Gyöngyösi István költő munkásságát feldolgozó kötetet szeptember 19-én mutatták be az Eötvös Collegiumban.

A Balassi Kiadó immár húszéves múltra visszatekintő Régi Magyar Könyvtár – Források című sorozatának legújabb kötetét mutatták be szeptember 19-én az Eötvös József Collegium dísztermében. E sorozatában a kiadó már több alkalommal jelentetett meg a 17. századi költő, Gyöngyösi István műveit tartalmazó munkát. Ezúttal nem Gyöngyösi verseinek, irodalmi munkásságának, hanem levelezésének kiadására került sor. A Fraknói Vilmos kutatócsoport a kora újkori latin forrásfilológia és -textológia irányából kapcsolódott be Gyöngyösi István levelezésének és iratainak feltárásába és publikálásába. A kutatás nem várt egyháztörténeti eredményt is hozott.

Az érdeklődőket elsőként Horváth László, az Eötvös József Collegium igazgatója köszöntötte. Ezt követően Soóky Andrea, a Balassi Kiadó igazgatója mondta el üdvözlő szavait, röviden visszatekintve a kiadó gondozásában 1998 óta eddig megjelent Gyöngyösi-kötetekre, majd az új kötet ismertetésére felkérte Tóth Zsombor irodalomtörténészt és Mihalik Béla Vilmos történész-levéltárost.

Tóth Zsombor először röviden ismertette a közreadók Gyöngyösivel kapcsolatos korábbi munkásságát. Az ismertetés során elsőként kiemelte a kötet összeállítói által megrajzolt új Gyöngyösi István-képet, a kutatásoknak köszönhetően kiderült ugyanis, hogy a korábban kanonizálódott életrajz valójában több, egy időben és azonos területen, a vármegyei adminisztrációban tevékenykedő Gyöngyösi István életadatainak összemosásából jött létre. Ennek felismerésével sikerült kiszűrni több, eddig tévesen vele kapcsolatba hozott történeti forrást, illetve életútjából eddig fontosnak hitt események estek ki, például az eddigi vélekedéssel ellentétben nem volt konvertita, egész életében katolikusként élt, nem számított vagyonos embernek, életét a familiárisi viszonyrendszer határozta meg. Az irodalomtörténész kiemelte a Gyöngyösi és Wesselényi Ferenc nádor közti bizalmas viszonyt, s annak lehetőségét, hogy néhány nádor neve alatt fennmaradt levelet Gyöngyösi írhatott, valamint Gyöngyösi kora újkori magyar értelmiségi szerepét. Ismertetésének végén kitért a biográfia és az írás kapcsolatára, arra, hogy a költő irodalmi műveiben megtalálható események milyen kapcsolatban állnak az életrajzi adatokkal, valamint egy választott motívum kapcsán adalékkal szolgált Gyöngyösi műveltségének megismeréséhez.

Mihalik Béla Vilmos a kötetet bemutatva kiemelte – elsősorban a költő katolikus vallására vonatkoztatva – az új életrajz fontosságát. Több levél tartalmi ismertetésén keresztül arra világított rá, hogy a kötetben közölt források milyen fontos adalékai lehetnek a 17. század második fele egyháztörténetének. Véleménye szerint Gyöngyösi Gömör megyei alispánságában fontos szerepe volt katolikus voltának, mert megbízható személynek számított a Szepesi Kamara szemében, s talán szintén felekezeti hovatartozása játszhatott közre Jelenik Andrással szembeni birtokperében is. A főként egyháztörténeti szempontú válogatás után a történész kiemelte, a levelek ezen túl természetesen hasznos forrásai a kormányzattörténetnek, társadalomtörténetnek, valamint a mikrotörténeti kutatásoknak egyaránt.

A könyvbemutató második felében a kötet összeállítói kaptak szót. Jankovics József rövid beszédében elmondta az eddig ismert Gyöngyösi-kép kialakulásának folyamatát. Ismételten összefoglalva az új eredményeket kijelentette: szükséges ezen új adatok fényében újra vizsgálat alá venni a költő életművét – kiemelve a nagyszombati tanulmányok jelentőségét –, ami lehetővé tenné a 17. századi költő irodalmi kánonba való beemelését is.

Végül Tusor Péter mutatta be a kötet elkészüléséhez vezető több mint húszéves munkafolyamatot. Fontosnak tartotta kiemelni, hogy az új Gyöngyösi-kép csak a kutatás közben rajzolódott ki, nem volt előre sejthető, hogy ilyen fontos eredménnyel zárul majd a vizsgálat. Mihalik Béla ismertetésére reagálva kiemelte, hogy az említett birtokperben Gyöngyösi katolikus voltán túl meghatározó szerepe lehetett Esterházy Pál nádornak is, aki a költőt közös nagyszombati tanulmányaik idején ismerhette meg. Végül hangsúlyozta a könyvbemutatónak helyszínt adó Eötvös Collegium és az MTA Irodalomtudományi Intézete közös szerepét, ami az egyetemi oktatás és az akadémiai kutatás kooperációjának eredményességét, sőt szükségességét modellezi.

Zárszavában Soóky Andrea azt a reményét fejezte ki, hogy Gyöngyösi István a Balassi Kiadó egy másik sorozatában (Régi Magyar Könyvtár. Tanulmányok) visszatérhet. A most megjelent kötettel a magyar történelem- és irodalomtudomány nemcsak egy újabb értékes forráskiadvánnyal lett gazdagabb. A frissen feltárt adatoknak, ismereteknek köszönhetően új kutatási terület nyílt meg a kutatók előtt eddig nem ismert szempontok bevonásával.

Forrás és fotó: MTA-PPKE Fraknói Vilmos Római Kutatócsoport

Magyar Kurír

Kövesse a Magyar Kurírt a Facebookon is!

Rovat: Kultúra
hirdetés
Vezető híreink - olvasta már?
-toltsd-meg-szivem-fenyeddel-rekordkiserlet-lesz-nemzetkozi-eucharisztikus-kongressz
„Töltsd meg szívem fényeddel!” – Rekordkísérlet lesz a Nemzetközi Eucharisztikus Kongresszuson

Sajtótájékoztatót tartottak december 14-én a Nemzetközi Eucharisztikus Kongresszus (NEK) budapesti székházában, amely egy rövid időutazást is magában foglalt.

2017. december 14. csütörtök
europa-jovojerol-rendeztek-konferenciat-sapientia-foiskolan
Európa jövőjéről rendeztek konferenciát a Sapientia főiskolán

„Új közös Európánk” címmel rendezett konferenciát december 14-én a Sapientia főiskolán a Barankovics István Alapítvány és az Európai Néppárt európai parlamenti képviselőcsoportja.

2017. december 14. csütörtök