„A halál jelei” – a Pápai Tudományos Akadémia ülése

Szeptember 11-én és 12-én a Pápai Tudományos Akadémia munkacsoportja A halál jelei címmel tart ülést. Az intézmény már jó ideje foglalkozik a témával.

1985-ben például munkacsoportülést tartott az élet mesterséges meghosszabbításának kérdéséről, illetve arról, hogyan lehet meghatározni pontosan a halál beálltának pillanatát. Ehhez kapcsolódik az a probléma is, hogy mikor lehet eltávolítani az átültetésre szánt szerveket. A csoport tudós tagjai záróülésükön egyhangúlag megállapították, hogy akkor következik be a halál, amikor visszafordíthatatlanul megszűnik a szívműködés, a légzés, illetve az agyműködés.

Ezt a megállapítást, amelyet általában véve a tudományos élet elfogadott, kétkedve fogadták a filozófusok és moralisták. Ezért a Pápai Tudományos Akadémia újabb tanulmányi napokat tartott ebben a témában 1989-ben „Az agyhalál megállapítása és kapcsolata az ember halálával” címmel. A Hittani Kongregációval közösen szervezett találkozó célja az volt, hogy elmélyítsék a személy sajátos természetére vonatkozó tudományos alapelveket, orvosok, filozófusok, teológusok és jogászok bevonásával, figyelembe véve a különböző kulturális környezeteket.

A tudósok ebben az esetben is megállapodtak abban, hogy az emberi halál beálltának megállapításához döntő szempont az agyhalál, ugyanakkor azt hangsúlyozták, hogy helyesebb a halál „állapotáról” beszélni, semmint a „halál pontos pillanatáról”, mivel lehetetlen a gyakorlatban megállapítani a klinikai halál kezdetének pontos pillanatát.

II. János Pál pápa a nagy jubileum idején visszatért a témára, amikor 2000 augusztusának végén fogadta a Szervátültető Társaság XVIII. Nemzetközi Kongresszusának résztvevőit. A pápa ekkor leszögezte: „a halál beálltának a közelmúltban elfogadott kritériuma, vagyis mindenféle agyműködés teljes és visszafordíthatatlan megszűnése, ha szigorúan alkalmazzák, nem áll ellentmondásban egy helyes antropológiai felfogás alapvető elemeivel”.

A pápa kérésére az Akadémia 2005 február elején előzetes ülést tartott „A halál jelei” témáról, hogy ismét tanulmányozzák e jeleket és megvizsgálják az agyhalál kritériumának érvényességét. Mivel XVI. Benedek pápa élénk érdeklődést mutatott a problematika iránt, a Pápai Tudományos Akadémia újabb szemináriumot szervezett nemzetközi hírű szakértők bevonásával, hogy tovább tanulmányozza, kizárólag tudományos szinten, az agyhalál kritériumának alkalmazását.

A most sorra kerülő nemzetközi találkozó célja, hogy megvizsgálja: az agyhalál kritériuma jelöli-e az egyén biológiai halálát, tiszteletben tartja-e a személy méltóságát, elkerüli-e a szándékosan előidézett halált (eutanázia), amelyet esetleg azért alkalmaznak, hogy szervátültetéssel mások életét megmentsék. Foglalkoznak továbbá a distanasia kérdésével is, ami a legfejlettebb technikai felszerelések alkalmazását jelenti abból a célból, hogy minden áron meghosszabbítsák a személy életét, még akkor is, ha ennek minősége végtelenül törékeny és szánalomra méltó is.

Az összejövetelen az Egyesült Államok, Argentína, Ausztrália, Franciaország, Németország, Spanyolország és Olaszország idegorvosai és szakértői vesznek részt.

VR/Magyar Kurír

Kép: weblog.maimonides.edu