Hamvazószerdával kezdődik a nagyböjti készület húsvétra

2018. február 13. kedd 18:15

Hamvazószerdán – amely idén február 14-re esik – veszi kezdetét a negyvennapos böjt, melynek során a keresztények húsvétra, Jézus Krisztus föltámadásának ünnepére készülnek.

Hamvazószerdán és a rá következő vasárnapon a hívek homlokát az előző év virágvasárnapján szentelt barka hamujával hinti meg vagy  kereszt alakú hamujellel jelöli meg a pap, miközben hagyományosan a következőket mondja: „Emlékezzél, ember, hogy por vagy és porrá leszel!” Vagy: „Tartsatok bűnbánatot, és higgyetek az evangéliumban!”

Ferenc pápa nagyböjtre írt üzenetében ekképpen fordul hozzánk: „Ismét közelít felénk az Úr húsvétja! Hogy felkészüljünk rá, az Isteni Gondviselés a nagyböjtöt adja nekünk »évenként visszatérő gyakorlatai által«, amely jelzi és meg is valósítja a lehetőséget, hogy teljes szívvel, teljes életünkkel visszatérjünk az Úrhoz.” A Szentatya utal arra, hogy az Egyház, édesanyánk és tanítónk, az igazság olykor keserű gyógyszerével együtt felkínálja számunkra a mostani nagyböjti időszakban az imádság, az alamizsnálkodás és a böjt segítségét.

„Ha több időt szánunk az imádságra, lehetőséget adunk a szívünknek, hogy felfedezze azokat a titkos hazugságokat, amelyekkel önmagunkat csapjuk be, hogy végre Istennél keressünk vigaszt.” Az alamizsnálkodás gyakorlása által megszabadulhatunk a kapzsiságtól, és felfedezhetjük, hogy a másik ember a testvérünk: amim van, soha nem teljesen az enyém. A Szentatya szeretné, hogyha az adakozás valódi életstílussá válna mindenkiben! Végül a böjt „elveszi az erőt az erőszakból, lefegyverez minket, jelentős alkalmat szolgáltat rá, hogy lélekben növekedjünk”. A böjt felráz, figyelmesebbé tesz minket Isten és a felebarátaink iránt, felkelti akaratunkat, hogy engedelmeskedjünk Istennek, aki egyedül képes betölteni éhségünket.

A negyvennapos böjt a 4. századra vált általánossá a keresztény világban. Mivel a vasárnapokat az Egyház nem tekinti böjti napnak, a 7. század óta szerdai nappal kezdődik a nagyböjt, így hamvazószerdától húsvét vasárnapig a böjti napok száma éppen negyvenet tesz ki. A 9. századig olyannyira szigorú volt, hogy késő délutánig semmit sem ettek; húst, tejterméket és tojást pedig a böjti napokon egyáltalán nem fogyasztottak. Az Egyház mára enyhített a böjti szabályokon, de hamvazószerdára és nagypéntekre szigorú böjtöt ír elő: a 18 és 60 év közötti híveknek csak háromszor lehet étkezniük, és egyszer jóllakniuk. E két napon és nagyböjt többi péntekén 14 évesnél idősebb tagjait arra kéri az Egyház, hogy a böjti fegyelem részeként ne fogyasszanak húst. A kérés mögött persze az a mélyebb meggyőződés áll, hogy a böjt révén az áldozatvállalás lelkülete segíti a hívő embert abban, hogy az igazi Áldozattal, Jézus Krisztussal tudjon jobban lelkileg egyesülni.

A szent negyven napnak két jellegzetes belső tulajdonsága van: egyrészt és elsősorban ez a keresztségre való előkészítésnek és az arról való megemlékezésnek, másrészt pedig a töredelemnek az ideje. A nagyböjti lelkület jellemzői: a külső élet visszaszorítása, magunkba szállás; bűnbánat, életünk jobbítására való szándék; az Egyház liturgiájával egyesülve a nagyböjti fegyelem fölajánlása.

A nagyböjt liturgikus színe a lila, amely a bűnbánatot jelképezi. A hamuval való megszórás egykor csak a nyilvános bűnbánók szertartása volt. A 12. századtól az egyházi szertartás része lett, amelyet még 1091-ben rendelt el II. Orbán pápa. A hamu jelképezi a bűnbánatot a megtérésre, és persze magát az elmúlást. Ugyancsak a bűnbánat jeleként marad el a nagyböjt egész folyamán a szentmisékben az alleluja – van külön „allelujabúcsúztató” ének. Majd a húsvéti vigília szertartása alatt történik az „alleluja visszaadása”. A liturgiában az öröm legközvetlenebb kifejeződése az alleluja („kiáltsátok az Urat”). A visszafogottságot jelképezi az is, hogy a templomot a nagyböjti időszakban nem díszíti virág. Az Egyháznak sajátosan a nagyböjthöz kötődő szertartása a keresztúti ájtatosság, amelyen a hívek mintegy végigkísérik Krisztust a kereszthalála felé vezető úton.

Veres András győri megyéspüspök, a Magyar Katolikus Püspöki Konferencia elnöke a győri Nagyboldogasszony-székesegyházban (Belvárosi plébánia, 9021 Győr, Káptalandomb 17.) mutat be szentmisét hamvazószerdán, 2018. február 14-én 18 órai kezdettel.

Forrás: Magyar Katolikus Püspöki Konferencia

Fotó: Vaticannews.va

Magyar Kurír

Kövesse a Magyar Kurírt a Facebookon is!

Rovat: Kultúra
Vezető híreink - olvasta már?
a-hutlenseg-megelozese-mit-mond-pszichologus-es-moralteologus
A hűtlenség megelőzése – Mit mond a pszichológus és a morálteológus?

A Sapientia Szerzetesi Hittudományi Főiskola Családteológiai Intézetének szervezésében szeptember 20-án Somogyiné Petik Krisztina, Asztalosné Elekes Szende pszichológus és Papp Miklós görögkatolikus lelkész, morálteológus beszélt a hűtlenség megelőzéséről a főiskola nagyelőadójában.

2018. szeptember 21. péntek
-masok-okulni-fognak-vallomasombol-megjelent-kruesz-krizosztom-pannonhalmi-foapat-oneletrajza
„Mások okulni fognak vallomásomból” – Megjelent Kruesz Krizosztom pannonhalmi főapát önéletrajza

Szeptember 20-án este a győri Czuczor Gergely Bencés Gimnáziumban mutatták be Sólymos László Szilveszter OSB Kruesz Krizosztom (1865-1885), Kruesz Krizosztom Önéletrajz című kötetének a bemutatására.

2018. szeptember 21. péntek