Hilarion metropolita az Eucharisztia ortodox felfogásáról beszélt a NEK hétfői napján

Nézőpont – 2021. szeptember 6., hétfő | 13:31

Az 52. Nemzetközi Eucharisztikus Kongresszus második napján, szeptember 6-án hétfőn délelőtt a Hungexpón Hilarion (Ilarion) Alfejev volokolamszki metropolita tartott rövid előadást az Eucharisztia ortodox felfogásáról. Mint mondta: nem egységesek a katolikusokkal ebben a kérdésben, de abban igen, hogy az Eucharisztiában Krisztus szent teste és vére teljesen benne van.

Hilarion metropolita kiemelte: az Eucharisztia nemcsak emlékezet, hanem minden korban aktualizálás is. A pap Jézus Krisztus nevében szolgáltatja ki a szentségeket. Mindezt hitelesen adja vissza az ikonográfia, különösen az apostolok ikonográfiája. Az ortodox egyház szent liturgiája mindenekfelett álló szolgálat: egyesíti az élőket a halottakkal, az angyalokat az emberekkel. Az ortodoxok vallják: az egyház tagjai, a keresztény hívők – kivétel nélkül mindnyájan – nem kevésbé fontosak, mint a szentek. Az egyház nélkül nincs üdvösség – szögezte le az előadó. Az egyház elképzelhetetlen az Eucharisztia nélkül, az egyház és az Eucharisztia elválaszthatatlan egymástól. Jézus Krisztusban megvalljuk az isteni és az emberi teljességet, ő teljesen Isten és teljesen ember. Emberi természete megistenült, isteni természete humanizálódott. Amikor felment a mennybe, mennybéli dicsőségébe magával vitte emberi testét és az egész emberiséget.

Az ortodox metropolita rávilágított:

az Eucharisztia a legfontosabb a megistenüléshez.

Amikor magunkhoz vesszük a szent ostyát, Jézus Krisztus vére folyni kezd az ereinkben, és testben is egyesülünk Krisztusban. Egész emberségünk részt vesz a megistenülés folyamatában. A többi monoteista vallás megnyitja az utat Istenhez, de egyiknél sem istenül meg az ember. Ez a keresztényeknél azáltal lehetséges, hogy a szentáldozásnál magunkhoz vesszük Krisztus testét, egyesülünk Krisztussal. Hilarion Alfejev azonban figyelmeztetett: a szentáldozás nem jelent automatikus megistenülést.

Az tény, hogy Krisztus teljesen egyesül velünk, de mi sajnos nem vagyunk erre mindig képesek. Ő bennünk van, mi azonban kívül vagyunk.

A metropolita kitért arra is, hogy az ortodox istentiszteletek nagyon hosszúak, két-, két és fél órásak. Nem azért van ez így, hogy megnehezítsük az életünket.

Időre van szükségünk, hogy elhagyjuk az emberi birodalmat, és közel kerüljünk Istenhez, az Ő végtelen szeretetéhez, irgalmához.

Óriási a különbség aközött, hogy milyenek vagyunk, és hogy milyenekké válhatunk. A megistenülésre csak nagyon kevesen képesek itt a földi életben. Vannak azonban szentek. Az ortodox metropolita megemlítette a 10. században élt Szent Simeon nevét, aki vallotta: az Eucharisztiában ugyanúgy egyesülhetünk Krisztussal, ahogyan Krisztus egyesült az Atyával. Szent Simeonnak egy alkalommal látomása volt, testének minden porcikáját áthatotta a fény, úgy érezte, megistenült. Ezt követően hangoztatta, hogy mindenki elérheti ezt a kegyelmi állapotot, aki akarja. Tudatosan kell szentáldozáshoz járulnunk, átadnunk magunkat Krisztusnak, fényben látnunk őt.

Hilarion metropolita végül kiemelte: az ortodox egyház nem állítja, hogy minden híve megdicsőül. „Tudjuk, hogy csupán méltatlan utódai vagyunk annak a szent hagyománynak, amit atyáink hagytak ránk. A magunk tökéletlenségében azonban törekszünk a jóra.”

Szerző: Bodnár Dániel

Fotó: Lambert Attila

Magyar Kurír

Kapcsolódó fotógaléria