Hitelesen jelenik meg nála az isteni, a szent – Kákonyi Júlia kiállítása a Párbeszéd Házában

2018. szeptember 15. szombat 18:32

Szeptember 14-én, pénteken este, az Ars Sacra Fesztivál nyitónapján a Párbeszéd Háza dísztermében hatalmas érdeklődés mellett nyílt meg Kákonyi Júlia iparművész „Különféle, mégis egy” című, kerámiákból, batik és selyem monotípiákból álló kiállítása.


KÉPGALÉRIA – klikk a képre!

A megjelenteket Sajgó Szabolcs SJ, a Párbeszéd Háza igazgatója köszöntötte. A kiállítás címéről kifejtette: a formák, a technikák, a témák sokfélesége kitakarja a lényeget. Minden egy. Pilisszentlászlói remeteségében a művészt betölti, meglepi, vezeti a misztérium jelenléte, a tér és idő egyetemességében. A kiállítás darabjai ezek ihletésében születtek, legnagyobb részük a közelmúltban. Sajgó Szabolcs emlékeztetett rá, hogy Kákonyi Júlia több művet is készített a Párbeszéd Háza számára, többek között a díszterem ajtaja fölött látható keresztet.

A kiállítást Feledy Balázs művészeti író nyitotta meg, kiemelve, hogy a művészcsaládba született Kákonyi Júlia 18 éves koráig a Százados úti művésztelepen élt, képek és szobrok között. Ez a magyar képzőművészet szakrális helyszíne, melyet meghatároznak az isteni, szent tartalmak. Az, hogy ez így van, jelentős mértékben köszönhető Kákonyi István szobrászművésznek, Kákonyi Júlia édesapjának. Ő ezen a telepen egy olyan művészi és szellemi világnak a fundamentumát alapozta meg, amelynek kibontakozását láthatjuk ezen a tárlaton.

Feledy Balázs szerint alapvető kérdés, hogy lehet-e szakrális művészetet, szent tárgyakat létrehozni kizárólagosan szakmai ismeretekkel. Elegendő-e ehhez a magasfokú képzettség, iskolázottság? A kortárs művészeti válasz nem egyértelmű erre a kérdésre. Ez évszázadokon keresztül nem volt vita tárgya, hiszen a középkorban, a reneszánszban vagy a barokkban, a keresztény Európában a szakrális és az egyházművészettel foglalkozó művész hívő ember volt. Ma ez már megváltozott.

A kiállítást megnyitó művészeti író vallja: valami többlet kell ahhoz, hogy egy alkotó olyan szakrális műveket hozzon létre, amelyben hitelesen jelenik meg az isteni, a szent, a biblikus tartalom. Nem biztos, hogy hívőnek kell lennie a művésznek, mert sajnos sok olyan hívő alkotó van, aki legjobb akaratával sem képes erre. Kákonyi Júlia viszont eszmeiségében, látnoki képességével, érzékletességével, azzal, ahogyan viszonyul a szent értékekhez, és vizualizálja azokat, alkalmas arra, hogy valóban hiteles szakrális műveket hozzon létre, ezt bizonyítja egész életműve, így ez a kiállítás is. Megjelenik ez a tematikában és a rendkívüli technikai gazdagságban is. Látunk kerámiát, batikokat, fantasztikus selyem monotípiákat.

Bevezetőjében Feledy Balázs kiemelt néhány művet a kiállított alkotások közül. Kákonyi Júlia szoborba öntött négy oszlopos szentet: Szent Szerafimot, Szent Szabbaszt, Szent Simeont és Szent Alüpioszt. Az előadó leszögezte: oszlopos szentekről ilyen sűrített szobrászati teljesítménnyel, elmélyültséggel, meditatív alapállással még nem találkozott kortárs művészeti alkotásokban. Különböző oszlopos szentekről van itt szó, akikben közös, hogy olyan elképesztő megszállottsággal, azonosulással, mély érzésvilággal élték a hitüket, amellyel csak nagyon ritkán találkozhatunk az egyháztörténetben, ugyanakkor mind a négy oszlopos szent meditatív bölcselő, filozofikus gondolkodó. Az is érdekes, hogy a négy szent közül három – Szabasz, Szerafim, Alüpiosz – lehunyt szemmel látható, egyedül Simeon tekintete mered valahová a távolba. Ő az, aki a legfantasztikusabb életet élte mind közül, máig ható példa az egész kereszténység számára.

Különleges atmoszférájuk van a kiállításon a batikoknak – folytatta ismertetőjét Feledy Balázs. Kifejtette: a batik mint ősi textilfestő technika bonyolult, összetett művelet. Láthatjuk, hogy Kákonyi Júlia ezt is magas szinten műveli. A tulajdonságok és szent attribútumok megjelenítésében nincs semmiféle túldíszítettség; egyszerűség, puritánság jellemző ezekre, mint általában egész munkásságára.

Feledy Balázs külön szólt arról, hogy Kákonyi Júlia több illusztrációt alkotott Sajgó Szabolcs verseihez, így szintézis jött létre irodalom és képzőművészet között. Szabolcs atya verseiben nincsen központozás, se nagybetűk. Ez a technika teljesen rábízza az értelmezést az olvasóra, a verset elmondóra. Ez jelképesen igaz Kákonyi Júlia versillusztrációira is. Az, hogy így egymásra találjon költő és képzőművész, nagyon ritka a mai magyar szellemi életben. Feledy Balázs felolvasta Sajgó Szabolcs Porzó és bibe című versét, amelyhez Kákonyi Júlia virágkompozíciót készített:

„lezúdult felfakadt egyetlen pillanat volt csupán most ölel ölel magába mindent beborít nincs künn benn barát vagy idegen halál élet porzó és bibe a most fénylik fénylik a van és egy már minden”

Az előadó emlékeztetett rá, hogy Kákonyi Júlia eredetileg keramikus, a három dimenzió művésze, és ez még az angyalkompozíciókban is megjelenik. Érdekes, hogy a selyem és a batik kétdimenziós; különleges kísérlet, hogy a művész batik- és selyemanyagból plasztikákat hoz létre, amelyeknek egy fény- és felszálló jelenség ad spirituális tartalmat.

Az esten közreműködött Sakai Yumiko japán zongoraművész, Rónaszéki Tamás hegedűművész és Kovács István színművész.

A tárlat október 13-ig látogatható, vasárnap kivételével 15 és 18 óra között a Párbeszéd Házában. A kiállítás záróeseményére október 13-án 18 órakor kerül sor.

Kákonyi Júlia művészcsaládba született, édesapja, Kákonyi István szobrász-festőművész volt. Apai nagybátyja Kákonyi Imre Asztrik OFM szerzetes, festőművész, nagynénje pedig Kákonyi Terézia M. Konstantina szerzetesnő, festőművész. Kákonyi Júlia kerámia szakon végzett az Iparművészeti Gimnáziumban. A kerámiázáson kívül a monotípiázás és batikolás is közel áll hozzá. 1998-ban került Dobogókőre, ahol öt éven keresztül művészeti vezető volt a Manrézában.
Főbb munkái:
Kerámiák; miséző készletek, feszületek;
domborművek – Szent Ignác, Fáber Péter, Fekete Madonna;
a pilisszentlászlói kápolna üvegablakai (7 szentség), Mária bemutatása (kerámia falikép);
könyvillusztrációk Sajgó Szabolcs verseihez: Talált sorok; Az űrön áthajolva; Kapuid bennem.
Kákonyi Júlia illusztrálta a Magyarország régészeti topográfiája c. könyvsorozat Dorog-Esztergomi járásról szóló kötetét.
A szlovákiai Bart község templomába készített kerámia faliképeket, a négy evangélistáról és a Szentlélekről.
Az esztergomi bazilika altemplomába Mindszenty József kriptafedelének terve és díszeinek modellezése is az ő nevéhez fűződik.
Az utóbbi években mozdulatművészettel foglalkozik, és tanítja ezt kicsiknek, nagyoknak.

(Forrás: Magyar katolikus lexikon, PIM)

Fotó: Merényi Zita

Bodnár Dániel/Magyar Kurír 

Kapcsolódó képgaléria

Kövesse a Magyar Kurírt a Facebookon is!

Rovat: Kultúra
hirdetés
Vezető híreink - olvasta már?
a-beke-hidjai-bolognaban-tartjak-vallasok-kozotti-nemzetkozi-talalkozot
A béke hídjai – Bolognában tartják a vallások közötti nemzetközi találkozót

Idén október 14. és 16. között 32. alkalommal szervezi meg a Sant’Egidio közösség azt a nemzetközi béketalálkozót, amelyen – a II. János Pál pápa által Assisiben 1986-ban megrendezett találkozó nyomán – a világ vallási vezetői párbeszédet folytatnak és hitet tesznek a béke mellett.

2018. október 15. hétfő
huseges-imadsaguk-tartja-meg-vilagot-nagyszulok-zarandoklata-az-alsoszentivani-kegyhelyre
Hűséges imádságuk tartja meg világot – Nagyszülők zarándoklata az alsószentiváni kegyhelyre

Október 13-án Alsószentivánon, a Fatimai Szűz első hazai kegyhelyén tartott Spányi Antal székesfehérvári megyéspüspök ünnepi szentmisét, amelyben a nagyszülőket külön áldásban részesítette.

2018. október 15. hétfő