Hogyan zajlik a konklávé? – Lépésről lépésre az új pápa megválasztásáig

Kitekintő – 2025. május 1., csütörtök | 8:01

Mindannyian várakozással követjük figyelemmel az új pápa megválasztásának előkészületeit, a május 7-én, szerdán összeülő konklávét. Most lépésről lépésre végigvesszük a folyamatot. Ebben segítségünkre van a II. János Pál által kiadott Universi Dominici gregis (Az Úr egész nyájának) kezdetű apostoli konstitúció, mely az apostoli szék üresedéséről és a római pápa megválasztásáról szól.

Szavazati többség a konklávén

Lényeges, hogy pápát a konklávé folyamán a választó bíborosok kétharmadának támogatásával lehet megválasztani, ettől semmilyen indokkal nem lehet eltérni. Ez XVI. Benedek rendelkezése az apostoli konstitúcióban.

Szentmise az új pápa megválasztásáért

A választó bíborosok (ezt követően: bíborosok) május 7-én reggel a Szent Péter-bazilikában együtt ünneplik a pro eligendo Romano Pontifice (az új katolikus egyházfő megválasztásáért bemutatott) szentmisét. A szertartást ez alkalommal a bíborosi kar dékánja, Giovanni Battista Re vezeti.

Eskütétel és az első szavazás

A délután folyamán a bíborosok a lakhelyül szolgáló Szent Márta-házból az Apostoli Palotában található Szent Pál-kápolnába mennek, ahol gyülekeznek. Innen közösen, ünnepélyesen átvonulnak a Sixtus-kápolnába.

A konklávé a Veni Creator eléneklésével veszi kezdetét, amit a bíborosok eskütétele követ.

A konklávén részt vevő bíborosok esküje

A bíborosok a következő esküt teszik közösen: „Mi, választó bíborosok valamennyien és egyenként, akik jelen vagyunk e pápaválasztáson, ígérjük, kötelezzük magunkat és esküszünk rá, hogy hűségesen és pontosan megtartjuk mindazokat az előírásokat, amelyeket II. János Pál pápa 1996. február 22-én kibocsátott »Universi Dominici gregis« apostoli konstitúciója tartalmaz. Hasonlóképpen

ígérjük, kötelezzük magunkat és esküszünk rá, hogy bármelyikünk, akit isteni rendelkezés alapján római pápává választanak, kötelezi magát arra, hogy hűségesen fogja végezni az egyetemes Egyház pásztorának péteri szolgálatát, és határozottan fogja képviselni és védeni a Szentszék lelki és világi jogait és szabadságát.

Mindenekelőtt pedig megígérjük és esküszünk rá, hogy a legnagyobb hűséggel fogjuk őrizni mindenkivel, klerikusokkal és laikusokkal szemben egyaránt mindannak titkát, ami bármi módon kapcsolódik a római pápa megválasztásához, ami a szavazást közvetlenül vagy közvetve érintve a választás helyszínén történik; semmiképpen nem fogjuk megszegni e titoktartást sem a választás alatt sem az új pápa megválasztása után, kivéve, ha arra maga a pápa kifejezetten engedélyt ad; mindezt azért, hogy soha ne adjunk alkalmat vagy kedvezést bármilyen beleszólásnak, ellenzésnek vagy bármi más beavatkozásnak, mellyel bármilyen rendű vagy rangú világi hatóság, csoport vagy személy akarná befolyásolni a római pápa megválasztását.”

Ezután a bíborosok egyenként tesznek esküt a következő formulával: „És én, N. N. bíboros ígérem, kötelességül vállalom és esküszöm rá.”

Majd kezét az evangélium fölé téve hozzáteszi: „Isten engem úgy segéljen, és e Szent Evangéliumok, melyeket kezemmel érintek.”

Extra omnes!

Ezt követően bezárják a Sixtus-kápolna kapuját, az „Extra omnes!”, azaz „Mindenki távozzon!” felszólítással. Ekkor mindenki, aki nem rendelkezik szavazati joggal, elhagyja a Sixtus-kápolnát, ahol sor kerül a második elmélkedésre (ezt az elmélkedést ez alkalommal Raniero Cantalamessa bíboros tartja) és az első szavazásra. Az első nap eredményéről, a döntésükről a kápolna kéményén keresztül értesítik a külvilágot. Ha nem születik döntés, a bíborosok elimádkozzák a vesperást a Sixtus-kápolnában, majd visszatérnek a Szent Márta-házba.

A szavazáskor elmondott bíborosi eskü szövege

A bíborosok a szavazatukkal az oltárnál elhelyezett urnához vonulnak, és mielőtt elhelyeznék benne, a következő esküt mondják el:

Tanúnak hívom az Úr Krisztust, aki ítélni fog felettem, hogy szavazatomat arra adtam, akit Isten akarata szerint megválasztandónak tartok.

A második, harmadik és negyedik nap ülései és szavazásai

Ezt követően három olyan nap következik, melynek során a bíborosok délelőtt és délután üléseznek. Mindegyik ülésen egy-egy szavazási forduló van. Ha az első szavazáskor nem járnak sikerrel, nem tartanak szünetet, hanem elkezdik a második fordulót. A kápolna kéményén keresztül fehér füsttel csak akkor adnak jelzést, ha az első szavazási forduló sikerrel jár, ha nem, csak a második szavazás után, annak eredményéről adnak jelzést (azaz sikertelen szavazások esetén délelőtt egy, délután egy füstjelzést adnak).

Eredménytelenség esetén a szavazás felfüggesztése

Ha az első nap és az azt követő három nap (összesen 13 szavazási forduló) során a konklávé nem választja meg az új pápát, a bíborosoknak föl kell függeszteniük a szavazást, hogy időt kapjanak az imádságra, egymás közötti megbeszélésre és egy rövid buzdító elmélkedésre. Jelen esetben ez a nap május 11-e, vasárnapra esik.

A további hat nap előírásai

Ezt követően folytatódik a konklávé úgy, hogy minden egyes nap két-két szavazási forduló következik, annyi változással, hogy ha a hetedik forduló után sincs eredmény, aznap már nem tartanak új szavazást, hanem ismét imádságos, megbeszélési és elmélkedési szünetet tartanak. Ezt a folyamatot még kétszer megismételhetik.

A végén csak két jelölt közül lehet választani

Az eredménytelen 3×7 (összesen 21) szavazási fordulót követően, azaz a 9. napot  (1+12+21 szavazási fordulót) követően a következő szavazások során már csak a két legtöbb szavazatot kapott bíboros közül lehet választani, ugyancsak kétharmados többséggel. Ez a két bíboros ekkor passzív marad, vagyis ő maga nem szavazhat. A szavazást addig folytatják, amíg meg nem választják az új pápát.

A konklávé döntésének elfogadása

A fent leírt folyamatban, miután megtörténik a választás, a diakónus bíboros behívja a terembe a bíborosi kollégium titkárát és a pápai szertartásmestert, ezután a bíborosi kollégium dékánja vagy a rendben és korban első bíboros az egész testület nevében kikéri a megválasztott beleegyezését a következő szavakkal: „Elfogadod-e kánonjogi megválasztásodat pápává?” Amint megkapta az igenlő választ, megkérdezi: „Hogyan akarod nevezni magad?” Ekkor a szertartásmester jegyző minőségben két ceremoniárius tanúval megszerkeszti az új pápa megválasztásának és felvett nevének dokumentumát.

A megválasztott azonnal (nem pedig a péteri szolgálatának kezdetét jelentő szentmisétől!) a római Egyház püspöke, igazi pápa, a püspöki kollégium feje, elnyeri az egyetemes Egyház fölötti teljes és legfelső hatalmat, és gyakorolhatja azt.

Fehér füst és harangzúgás

A döntés elfogadása után felszáll a kéményből a megválasztást jelző fehér füst, majd megszólalnak a Szent Péter-bazilika harangjai, ezt a világ számos pontján harangzúgás követi.

Habemus papam!

A bíborosok, hogy kifejezzék hódolatukat és engedelmességüket, az újonnan megválasztott pápa elé járulnak. Ezután hálát adnak Istennek, majd a protodiakónus bíboros kihirdeti a Szent Péter-bazilika középső erkélyéről (áldások erkélye) a várakozó népnek a választás eredményét („Habemus papam!”, vagyis „Van pápánk!”) és az új egyházfő nevét, aki mindjárt ezután apostoli Urbi et Orbi (Róma városának és a világnak) áldást ad.

Az új pápa bejelentése

A protodiakónus bíboros által elmondott szöveg latinul: „Annuntio vobis gaudium magnum, habemus papam! Eminentissimum ac Reverendissimum Dominum Cardinalem … qui sibi nomen imposuit …”

Magyarul: „Nagy örömet hirdetek nektek! Van pápánk! A Római Anyaszentegyház főmagasságú és főtisztelendő bíborosa, …[itt következik az újonnan megválasztott pápa teljes polgári neve, latinul], aki magának a …[itt pedig a pápaként választott neve, latinul] nevet választotta.”

A konklávé vége

A konklávé a döntés elfogadásának pillanatában véget ér, kivéve, ha az új pápa másként rendelkezik.

Fotó: Vatican Media

Kuzmányi István/Magyar Kurír

Kapcsolódó fotógaléria