Indiában felerősödött a keresztények és muszlimok üldözése

Kitekintő – 2016. január 17., vasárnap | 18:01

India miniszterelnöke, Narenda Modi 2014-es hatalomra kerülése óta egyre növekszik a keresztény és muzulmán vallási kisebbségek elleni erőszakos cselekedet száma. Minderről John Dayal, az All India Catholic Union szervezet volt elnöke beszélt a francia La Croix katolikus lapnak adott interjújában.

– Párizsban, a „Nyitott Kapuk” (Portes Ouvertes) civil közösség által szervezett konferencián azt nyilatkozta, hogy létezik egy „keresztényeket megsemmisítő tervezet Indiában, amit 2021-ig akarnak végrehajtani.” Miért fogalmazott így?

– Ez a tervezet, amit a BJP (Bharatiya Janata Party, jobboldali nacionalista hindu párt) terjesztett fel, teljesen összeférhetetlennek tűnik egy olyan nagy demokráciával, mint India, s mégis ez történik. Mióta Narenda Modi, az RSS tagja (Rashtriya Swayamsevak Sangh, azaz „Nemzeti Patrióta szervezet”, ami valójában a BJP ideológiai bázisa) 2014 májusában hatalomra jutott, első mandátumának végére az egységes hindu nemzet létrehozását tűzte ki célul az indiai kormány. Ezt ismétli úton-útfélen: a találkozókon, a médiában, különösképpen pedig a „Szervezet” című hetilapban.

E cél érdekében terrorizálni kell a keresztényeket és muszlimokat, hogy ők menekülni kényszerüljenek, illetve kollektív színlelt áttérésekkel hinduvá kell tenni a bennszülött lakosságot. A BJP felterjesztette a muzulmánok és keresztények sterilizációjának lehetőségét. Ez a kormány kulturálisan homogén, teokratikus államszövetséggé akarja alakítani Indiát.

– Konkrétan milyen típusú intézkedésekre gondol Ön?

– India minden államában csoportjaink naponta három-négy keresztényellenes eseményt konstatálnak: lerombolt keresztény templomok, felgyújtott lakóházak és üzletek, adminisztrációs gáncsoskodások, fenyegető kijelentések… Az esetek többségében ezeket a visszaéléseket az RRS tagjai követik el, s ők teljes büntetlenséget élveznek. A rendőrség már egyszerűen ki sem jön ilyen esetekben, és a jogi intézkedések sohasem érnek célba.

December végén például Orissa-ban több mint tízezer keresztény nem tudott karácsonyi misére eljutni, mert az utak mind le voltak zárva. A falvakba mindenhol csak egy út vezet, elég néhány fát kivágva lezárni ezt az egy utat, s így ellehetetleníteni a közlekedést.

– Mivel magyarázható a rendőrség cinkossága?

– A rendtartó szervek szinte csak hindukat alkalmaznak. Így például a BJP egyik politikusa, Manohar Parrikar nem is olyan régen még Goa vezetője volt (Goa az indiai kereszténység egyik központja. Az itteni „Bom Jesus” bazilikában van Xavéri Szent Ferenc ereklyéje). Ma ő a védelmi miniszter Delhiben. Két katonai rendész zászlóalját csakis hindukból toborozta.

– Önt üldözik?

– A 2014-es változások után az RRS tagjai kapcsolatba léptek munkatársaimmal, akiket megfélemlítettek. Rájuk parancsoltak, hogy minden együttműködést szüntessenek meg velem. Hindu radikálisok elleni feljelentéseimmel már kiérdemeltem szélsőségesek több ezer gyűlölködő tweetjét, amiben fejemet követelik. Némelyek az interneten még személyes telefonszámomat is nyilvánosságra hozták. Feljelentést tettem. A rendőrség testőrséget ajánlott fel nekem, de ezt visszautasítottam. Feleségem ezek miatt rettegésben él.

Indiában mindazok, akik az Emberi Jogok védelme mellett kiállnak, fenyegetettségben élnek, és tudhatják, hogy bármelyik pillanatban erőszak áldozataivá válhatnak. Tavaly augusztus 30-án egy értelmiségit, Malleshappa Kalburgi-t, Dél-India egyetemének irodalom professzorát megölték. Ő arról volt híres, hogy bátran felszólalt a hindu vallás bálványai ellen. A hindu fundamentalizmusnak már sok áldozata van.

– Hogyan reagálnak minderre az indiai egyházak?

– A kormány állandó elnyomása alatt élnek. Félnek, és úgy tűnik, hogy saját maguk is megosztottak. Tény, hogy majd minden egyes keresztény gyülekezet képviselteti magát Indiában. Mindemellett még a katolikus egyház is kis plébániai közösségekből áll, akiknek mind más-más kihívással kell megküzdeniük. Mert hiszen mi a közös a déli országrész szír-malabár, illetve szír-malankár katolikusai és az északi és keleti országrész dalit keresztényei (az érinthetetlenek kasztjából) vagy az adivasi (bennszülött népesség) keresztényei között? Erő a sokféleség, de mindez a nyelvi, teológiai, demográfiai különbségek miatt gyengeségnek bizonyul.

Nagyon sokszor a vallásszabadsággal kapcsolatos kérdések háttérbe kerülnek. A püspököknek nincs arra idejük, hogy közösségi szinten megfelelő hangnemben találjanak választ a felmerülő kérdésekre. Nincs módjuk megfelelően reagálni erre a széleskörű üldöztetésre, ami India 24 millió keresztényét érinti.

Forrás és fotó: La Croix

Fordította: Mézner Mariann

Magyar Kurír

Kapcsolódó fotógaléria