Irodalmi és képzőművészeti pályázat Bódi Mária Magdolna emlékére

A Bódi Mária Magdolna, ahogyan én látom című pályázatra kétféle művészeti kategóriában várják az alkotásokat. Az első kategóriában olyan irodalmi alkotásokat várnak, amelyekben megjelenik Bódi Mária Magdolna lelkisége és szellemi hagyatéka, legyen az vers, novella vagy esszé maximum 3 A/4-es oldal terjedelemben, valamint bármilyen technikájú képregényekkel is lehet pályázni, maximum 4 A/4-es oldal terjedelemben. A másik kategóriában pedig képzőművészeti alkotásokat várnak, maximum A/4-es méreetben, bármely technikával.

Egy szerző legfeljebb két alkotással pályázhat. A pályamunkákat szakértő zsűri értékeli és bírálja el, és tesz javaslatot kötetben történő megjelenésükre. A zsűri döntése alapján a minősítést elérő szerzők elismerő oklevelet, a legjobb pályamunkákat beküldő szerzők pedig korcsoportonként pályadíjat kapnak.

A pályázat részletes leírása itt található meg.

Bódi Mária Magdolna szegény, de szép gyermekkor után, tizennyolc évesen Füzfőgyártelepen a Nitrokémia Rt. üzemébe nyer felvételt. Magdi szerzetesnő szeretett volna lenni, de törvénytelen származása miatt egyházjogilag nem nyerhetett felvételt. Ezt a megalázást zúgolódás nélkül elfogadta. Zárda helyett így került üzemi légkörbe. Imádság helyett, káromkodások, sikamlós élcelődés mesélése járta. Vita esetén sohasem volt sértő vagy fölényes, derűje az ellenfelet is megszelídítette. Lassan megváltozott körülötte a légkör. Most már nemcsak a nők, hanem a férfiak is tiszteletet tanúsítottak iránta.

Első lelkigyakorlatán, húszévesen, érett megfontolás után, 1941 Krisztus Király ünnepén örök magán szüzességi fogadalmat tett. Fogadalmával azonban nemcsak önmaga számára szerette volna előmozdítani az életszentség magasabb fokát, hanem a többi ember segítségével is szolgálni akarta Krisztus Király szereteturalmát. A Szívgárdában tudta szeretetét a gyermekek felé árasztani. A gyermekek megérezték, hogy Magdinál az isten- és emberszeretet mennyire összekapcsolódik, és szeretetükkel kiegyensúlyozottá tették a fiatal leány életének érzelemvilágát. Magdit kongreganistává avatták és ez új lendületet jelentett további munkájában. A Dolgozó Lányok Szövetsége keretében apostolkodott.

A megszállás idején, 1944 decemberében aggasztó híreket lehetett hallani a nők sorsáról. Magdi elhatározta, hogy ha kell, élete árán s megtartja fogadalmát. Leánytársait is buzdította, hogy védjék meg tisztaságukat. Vértanúságának ideje 1945. március 23-án jött el. A támadó katonának ellenállt, megszabadulni igyekezett. A dühtől felindult támadó azonban lőni kezdett a menekülő Magdi után. Az első találat után Magdi megállt. A második lövésnél karjait az ég felé tárja: “Uram, Királyom! Végy magadhoz!” – szavakkal mondta el utolsó imáját. Több lövés után az utolsó szíven találta. Bódi Mária Magdolna kérése beteljesedett.

Magyar Kurír