„Januárban adódott a lehetőség, hogy a jezsuiták fenntartásában lévő jeruzsálemi Pápai Biblikus Intézet továbbképzési és lelki programajánlatára a magyar jezsuiták és munkatársak jelentkezhetnek – mondta az interjúban Sándor Eszter. – A Jézus nyomában program magában foglalta a szent helyek vezetett látogatását, Szent Ignác zarándoklatának helyszíneihez is kapcsolódva, továbbá Galilea vidékének felkeresését; valamint része volt egy nyolcnapos, személyesen kísért Szent Ignác-i lelkigyakorlat is. A program keretében júniusban háromhetes, júliusban pedig négyhetes intervallumra lehetett jelentkezni. Az előbbin Andrea és Attila, utóbbin Erika és jómagam vettünk részt.”
„Ez a program a jezsuita növendékek számára évek óta fut, idén azért nyitották meg a világi munkatársak számára is, mert 2023-ban van Szent Ignác jeruzsálemi zarándoklatának 500. évfordulója” – ismertette Ilyés Erika.
„Szállásunk a jeruzsálemi Pápai Biblikus Intézetben volt, amelynek vezetője egy chilei, élete nagy részét Afrikában töltő jezsuita biblikus tudós, Miguel atya. Tőle izgalmas történelmi és régészeti ismertetőket hallottunk, de mély lelki szempontokat is adott a szent helyek megismeréséhez, befogadásához” – mondta Bartal Attila. Orosz Andrea hozzátette: „Miguel atya nemcsak a régi emlékeket mutatta be, hanem összekapcsolta őket a vonatkozó szentírási részekkel is, így a bibliai helyszínek megelevenedtek a szemem előtt. (...) Azóta másként olvasom a Szentírást (...) Megdöbbentő élmény, hogy ezer évekre tekinthetünk vissza. A Szentföldön bárhová lép az ember, minden kőnek üzenete van.”
„…az út során élővé vált a Szentírás. A bibliai történeteket el tudom helyezni térben és időben (…) Az egyik misén az volt a zsoltár válasza, hogy »Dicsérd az Urat, Jeruzsálem!« (Zsolt 147). Ezt más kimondani Jeruzsálem közepén, mint Budapesten vagy Párizsban – hangsúlyozta Bartal Attila. – Már az utunk elején megfogott a tanítványság mint fogalom, hogy mit is jelent Jézus nyomában járni, őt követni. Életre szóló küldetésünk, hogy minél mélyebben megértsük ezt. (…) A siratófalnál láttam egy apát, ahogy a gyerekének hangosan olvassa a Tórát, pontosan úgy, ahogy több ezer éve előírták őket.”
„Péter háza Kafarnaumban... Megerősített a hitemben, amikor láttam, hogy az épület először kicsi volt, majd folyamatosan bővítették, mert megállás nélkül gyarapodott az első keresztények közössége, akik nála gyűltek össze” – emelte ki élményei közül Ilyés Erika.
„…a sokszínűség, a sokféleség egymás mellett van, találkozik. Ahogy ez Izrael természeti adottságában is megjelenik: a pusztaság és fákkal-folyóval teli vidék, vagy akár a száraz, kietlen vidéken belüli zöld oázis. Ehhez hasonló tapasztalatom volt az utcán egy muszlim édesanyával való találkozás, akitől a jeruzsálemi óvárosban útbaigazítást kértem. A kulturális-vallási különbségek találkozásában, ahogy két kisebb gyermekével megállt, nem sietett tovább, készségesen eligazított, és picit beszélgethettünk” – mesélte Sándor Eszter.
A kérdésre, hogy milyen többletet adott a zarándokúthoz a Szent Ignác-i lelkigyakorlat, Ilyés Erika válaszában azt emelte ki: „Minden reggel kimentünk egy-egy bibliai helyszínre, ott témákat, kérdéseket kaptunk, és egész nap ott maradhattunk csendes imában, vagy visszamehettünk az intézet kápolnájába. Számomra fontos volt a különböző méretű, formájú falak, kapuk szimbolikája: Betlehemben például egy nyolc méter magas, szögesdróttal ellátott fal választja el Izraelt és Palesztinát, erre az emberek a méter fájdalmat írják, festik fel, ezért Jeruzsálem óvárosát évezredes védelmi falak veszi körül. A fal óv, véd vagy határokat jelez, ezért el- és bezár is. A kapukat L alakban építették be a falakba, hogy az ellenség ne tudjon egyből betörni, hanem le kelljen lassítania. Megérintett egy gondolat, hogy én az embereket a saját kapuimon hogyan engedem be, Jézus milyen kapun érkezik hozzám.”
„A zaj és csend dinamikája foglalkoztatott, hogy hogyan tudok megérkezni egyikből a másikba – mondta e kérdés kapcsán Sándor Eszter. – Isten nemcsak a csendben, hanem a hétköznapok zajában is jelen van. Hogyan tudok hidat képezni zaj és csend között?”
Az interjú teljes terjedelmében ITT olvasható.
Forrás és fotó: Jézus Társasága Magyarországi Rendtartománya
Magyar Kurír
Kapcsolódó fotógaléria