Jézus születésének ünnepe egyházmegyéinkben – FRISSÍTVE

Győri Egyházmegye

Krisztus születésének előestéjén, december 24-én éjféli szentmisét tartottak a zsúfolásig megtelt győri Nagyboldogasszony-székesegyházban.

KÉPGALÉRIA – klikk a képre!

A szertartást végző Pápai Lajos megyéspüspökkel Németh László általános püspöki helynök, Németh Gyula nagyprépost, Erdész Ferenc prépost-kanonok, Lukácsi Zoltán szemináriumi rektor, Rédly Elemér és Schmatovich János kanonokok, valamint Marics István püspöki irodaigazgató koncelebrált.

***

Veszprémi Főegyházmegye

A veszprémi Szent Mihály-bazilikában szenteste a megszentelt élet évéhez kapcsolódva a gyerekek betlehemes játékukban felidézték, hogy Assisi Szent Ferenc volt az, aki az első betlehemet állította.

A pásztorjáték után – melyre Zsilinszky Cecília kántor készítette fel a gyerekeket – Márfi Gyula érsek köszöntötte a jelenlévőket, majd elhelyezte a gyermek Jézus szobrát a főszékesegyház betlehemében.

Az ünnepi éjféli szentmisét Nagy Károly apátkanonok plébánossal és Varga István rektorral együtt mutatta be az érsek, a főegyházmegye papnövendékeinek asszisztenciájával.

Szentbeszédét a főpásztor Ady Endre Karácsony című versének felidézésével kezdte, hangsúlyozva, hogy akárcsak Ady versében, a mai világban is könnyen uralkodhat a pesszimizmus, az aggodalmaskodás, a szomorkodás. Pedig a karácsony az öröm ünnepe, erről szólnak a szentmise olvasmányai és a zsoltárok is. Jézus születésekor is meglett volna az ok a szomorkodásra, hisz Máriát és Józsefet nem fogadták be sehol, de ők mégis örültek, mert Isten irgalmas szeretetével lehajolt hozzánk, és „az Ige megtestesült”. Öröm volt a betlehemi legelőn is, ahol az angyalok is örömmel adták tovább az örömhírt.

A karácsony ma is öröm, azt üzeni számunkra, hogy van még remény, bármilyen problémánk is van, mert Krisztus erősebb mindenkinél. Ehhez azonban bíznunk kell Isten irgalmas szeretetében és kegyelmében – zárta szentbeszédét Márfi Gyula.

December 25-én Márfi Gyula érsek mutatta be az ünnepi szentmisét a Szent Mihály-bazilikában Nagy Károly apátkanonok, plébános, Varga István, a Boldog Gizella Szeminárium rektora, Felker Zsolt káplán, valamint a papi otthonban élő nyugdíjas atyák koncelebrálásával. A szentmise bemutatásában segítségére voltak a főegyházmegye papnövendékei is. A bazilika kórusa Mozart-misét énekelt. A zenei szolgálatot a kórushoz csatlakozott zenészek játéka tette meg ünnepélyesebbé.

Szentbeszédében a főpásztor hangsúlyozta, hogy Jézus születésével fényt hozott az életünkbe: „Őbenne élet volt és az élet volt az emberek világossága.”
Jézus egy sötét, problémákkal teli világba született – emlékeztetett Márfi Gyula, és beszédében párhuzamot vont az akkori idők és a mai világ között, hiszen akkor is sötétségben éltek az emberek, lenézték, megvetettek a nőket, a gyerekeket, a gyengéket, a betegeket (a betegséget Isten büntetésének gondolták).

A mai világban is felcserélődtek a fontossági sorrendek. A család szeretete, az emberi élet tisztelete elé sok esetben más kerül – hangsúlyozta az érsek. – Jézus hozza a világosságot, és arra tanít minket, hogy a legfőbb érték a szeretet. Úgy kell élnünk a földön, hogy nem élünk itt örökké, a lényeges, hogy mi vár minket a túlsó parton.

Beszéde végén Mécs László Fényt hagyni magunk után című verséből idézett a főpásztor, és hangsúlyozta: fontos, hogy mi is a világosság és a nappal gyermekei legyünk.

***

Pécsi Egyházmegye

Minden évben püspöki szentmisére várják a híveket a pécsi székesegyházban karácsony éjjelén, majd december 25-én délelőtt. Karácsony örömhíre az ünnepi szentmisén válik igazán élővé, kézzelfoghatóvá.

Karácsony napján Udvardy György a pásztorok szerepét emelte ki a betlehemi történetből. A megyéspüspök rámutatott: fontos, hogy az ő példájukat követve mi is megtanuljunk hódolni Jézus előtt.

Máger Róbert püspöki szertartó szerint karácsonykor az ember legalapvetőbb vágyai válhatnak valóra.

Mindenkit megérint valamilyen módon karácsony üzenete. Még ha pontos teológiai fogalmakkal nem is tudja megragadni ezt az üzenetet, az érzés szintjén minden emberben jelen van. Isten ilyenkor közelebb akar kerülni az emberhez. Márpedig az ember egyik legmélyebb vágya: közel kerülni az Istenhez. Karácsonykor Isten maga jön közénk – emelte ki Máger Róbert.

Az irgalmasság szentéve alkalmából is jelentős az idei karácsony, amely Jézus születésén keresztül rávilágított az isteni irgalom lényegére. Az irgalmasság fogalma szorosan kapcsolódik karácsonyhoz. Hiszen a kiindulópont az, hogy Isten megkönyörült az emberen, megbocsátott neki, és végtelenül szereti őt. Irgalmas hozzá, ezért jött el közénk, ezért testesült meg. Erről szól az egész üdvösségtörténet, a Szentírás kinyilatkoztatása: az Isten közeledik az ember felé, mert irgalmas, hűséges, és mert szereti az embert – tette hozzá a püspöki szertartó. – Napjaink felfokozott fogyasztói lázában sem felejthetjük el, hogy szeretetünk a legértékesebb ajándék, amit adhatunk egymásnak.

***

Debrecen-Nyíregyházi Egyházmegye

Palánki Ferenc megyéspüspök a debreceni Szent Anna-székesegyházban mutatta be az éjféli szentmisét.

Dicsőség az Istennek és békesség a jóakaratú embereknek. Az egy, igaz, végtelen fölségű Isten emberré lett, végtelen utat tett meg, hogy kisgyermekként megjelenhessen a földön. A csodálatos, de felfoghatatlan misztérium szíven találja az embert, hogy követve a betlehemi csillagot, eljusson élete végcéljához – kezdte homíliáját a főpásztor.

A világban rengeteg a rossz, az önzés, szeretetlenség, bűn. Vajon érdemes volt-e Istennek emberré lennie? Értem érdemes volt? – a püspök erre a kérdésre kereste a választ szentbeszédében.

Az, hogy az Isten fia emberré lett, számunkra is feladatot jelent. Ajándékba kaptuk a létezésünket az Istentől, életre hívott bennünket, és feladatot adott. Mindenekelőtt azt, hogy emberek, jó emberek legyünk – hangsúlyozta Palánki Ferenc.

Majd az ember sok különleges képessége közül hármat emelt ki. Elsőként a rácsodálkozás képességét, amellyel az ember rácsodálkozik a másikra, és felteszi a kérdést: Ki „csoda” vagy te?

Az ember létezése egy csoda, nem természetes, nem szükségszerű – emlékeztetett a főpásztor. – Az Isten úgy szólít bennünket: „Te egyetlenem, megismételhetetlen vagy, nagyon fontos vagy nekem, érted lettem emberré, érted vállaltam az emberi sorsot, az emberi létet, hogy neked, embernek, lehetőséged legyen az isteni létre, az isteni szeretetre.” Lelkesedéssel tudunk-e rácsodálkozni az élet csodájára? Arra, hogy az ember benne van a végtelenben, hogy természetes élete a természetfölöttibe torkollik.

Az imádás képessége megmutatja, hogy csak az egy igaz Istent imádjuk. Szeretjük a világ dolgait. A mai ember gondolkodását a szóhasználata is kifejezi, hiszen amit kedvel, szeret, arra azt mondja: imádom, ahelyett hogy az egy igaz Istent imádná, aki végtelen utat tett meg, hogy eljöjjön mindannyiunk szívébe. A szívünk ajtaján kopogtat, hogy aki meghallja és beengedi őt, vele étkezzen és szeretetegység alakuljon ki köztük. A karácsonyi szentgyónásban felkészültünk, hogy a nagy szentáldozásban egyesüljünk az értünk kenyérré lett Istennel, aki táplálja bennünk az isteni életet, melyet a keresztségben elkezdtünk. Ez a Jézus megjelenik, és azt mondja: „Szeretlek téged, örülök, hogy itt vagy ezen az éjszakán, megérezted a szeretet bőségét, nagyságát és elkezdted imádni az egy igaz Istent” – mondta szentbeszédében Palánki Ferenc.

Végül a szolgáló szeretet képességének megélését hangsúlyozta, amellyel az ember másokért él: ha az Isten emberségét akarjuk követni, akkor szolgálnunk kell egymást és egymásban az Istent. Így megtapasztaljuk az igazi boldogságot, amely abban van, hogy az ember odaadja az életét valakiért, valakinek a szolgálatában. Az emberi élet attól szép, hogy odaajándékozható. Mint ahogy Jézus értünk lett emberré, mi is másokért legyünk igaz, jó emberekké. Akarok-e olyan emberré lenni, akiért Jézusnak érdemes volt eljönni?

Az Isten irgalmas jósága, szeretete megjelent a földön, Ő a legnehezebb körülmények között is emberré tudott lenni, hiszen hajléktalanként született, utána menekülnie kellett, átélve a menekültek, majd harminc éven keresztül a kétkezi munkások sorsát, a tanítása során pedig megtapasztalta a szeretetének visszautasítását, a keresztre feszítés fájdalmát. És ezt a fájdalmat a bűneinkkel nap mint nap újra és újra okozzuk. De Isten mégis továbbment, magajándékozott bennünket irgalmas szeretetének a csodájával, mert a világ nem volt eléggé igaz és szép. Éppen ezért jött el, hogy igazzá és széppé tegye – zárta gondolatait Palánki Ferenc debrecen-nyíregyházi püspök.

***

Egri Főegyházmegye

Ternyák Csaba érsek az egri bazilikában mutatott be szentmiséket karácsony ünnepén. 

Karácsony éjszakájának üzenete minden évben ugyanaz, és mégis, az örömhír mindig az újdonság erejével hat ránk – emlékeztetett szentbeszéde elején az érsek. 

***

Szeged-Csanádi Egyházmegye 

A szegedi dómban Kiss-Rigó László püspök mutatta be szenteste az éjféli szentmisét, majd december 25-én délelőtt az ünnepi karácsonyi szentmisét.

***

Hajdúdorogi Metropólia

December 24-én az éjféli Szent Liturgiára megtelt a debreceni Attila téri Istenszülő Oltalma-főszékesegyház. A liturgiát a Hajdúdorogi Főegyházmegye metropolitája, Kocsis Fülöp celebrálta. 

Karácsonykor minden megmozdul, még az ég csillagai is útra kelnek. Annak idején a nagy mozgolódás közepette nem vették észre, hogy eljött a Messiás, holott erre vártak. Nem vették észre, hogy beteljesült nemcsak az évszázados Messiás-várás, hanem az idők teljességében az emberiség célja is – hangsúlyozta a főpásztor. – A megérkező három napkeleti bölcs megértette, mit jelent a nagy mozgolódás, nem csupán népszámlálást, hanem azt: beteljesedett az idő, Isten elküldte hozzánk egyszülött fiát, aki asszonytól született.

A metropolita arról is beszélt, hogy Jézus nem a földi értelemben vezette, vezeti az emberiséget. Az ő feladata, hogy az élet végső céljába, a mennyországba irányítsa követőit. Jézus Krisztusra utalva Kocsis Fülöp hozzátette: az embereknek szükségük van vezetőre, akinek szava van, akire felnéznek.

Sajnos ma kevés az ilyen ember. Olyan vezetőkre van szükségünk, akikre, ha felnézünk, tudjuk az irányt és tudjuk, merre van a fönn és merre van a lenn. Mert ha ezt nem tudjuk, azt sem tudjuk, merre van a jobbra és a balra, és merre van az előre és a hátra. S ha elveszítjük a fönti irányt, elveszítjük a növekedés képességét is – figyelmeztetett a főpásztor. – Vállalnunk kell a vezetői szerepet, akár a munkahelyeken, akár a családban, hogy a ránk bízottak el ne tévedjenek. Különösen is a családban fontos, hogy a gyerekek érezzék, vezeti őket valaki, hogy van, akire fölnézhetnek.

Napjainkban az élet anyagi javainak megszerzését tartják sokan a legfontosabb célnak, de ez megakadályozza a lelki fejlődést – hangsúlyozta Kocsis Fülöp. – Ezért kell Jézusra tekintenünk, Jézust követnünk, éppúgy, mint az első karácsonykor, hiszen ma is Ő az, aki megmutatja mindenkinek a helyes irányt, nehogy eltévedjünk.

Forrás és fotó: Győri Egyházmegye, Veszprémi Főegyházmegye, Pécsi Egyházmegye, Debrecen-Nyíregyházi Egyházmegye, Egri Főegyházmegye, SzegedMa/Szeged-Csanádi Egyházmegye, Hajdúdorogi Metropólia

Magyar Kurír