Az idei konferencia az elmúlt évekhez hasonlóan a legújabb kutatási eredmények bemutatása mellett a közösségépítést is szolgálta.
Az akadémia résztvevői augusztus 3-án érseki szentmisén vettek részt, amelyet Bábel Balázs kalocsa-kecskeméti főpásztor celebrált. Homíliájában az érsek arra biztatta a megjelent kutatókat és hallgatókat, hogy a történelemi hitelesség jegyében a teljes igazság feltárásán fáradozzanak.
Idén öt szekcióban és három helyszínen rendezték meg az előadásokat. A Viski Károly Múzeum és a Nagyasszonyunk Katolikus Intézmény mellett a Kalocsai Főszékesegyházi Könyvtár adott otthont a rendezvénynek. Az előbbi két helyszínen a jelen lévő pécsi, felvidéki, ELTE-s és döntő többségben pázmányos oktatók és hallgatók mellett a helyi érdeklődőket is szívesen fogadták. Az elhangzott előadások a középkoron, a kora újkoron át az 1950-es évek egyháztörténeti eseményeibe engedtek betekintést, amelyek fókuszában Kalocsa állt. Az érseki városhoz az előadók különféle módokon kapcsolódtak: a vatikáni–magyar kutatások, az érseki életutak, szakrális kisemlékek, a koncepciós perek, valamint a kódexek révén.
Az első napon a Viski Károly Múzeumban két szekcióban három-három előadásra került sor a 15. századtól egészen a 19. századig terjedő témákkal. Az első szekcióban Nemes Gábor, Fedeles Tamás, valamint Forgó András előadása hangzott el, amelyet Szovák Kornél moderált. Ezt követően Tóth Tamás, a Magyar Katolikus Püspöki Konferencia titkára, továbbá Lakatos Adél és Romsics Imre tartotta meg előadását Tusor Péter szekcióvezetése mellett.
A második nap délelőttje Mihalik Béla, Csibi Norbert, Sági György és Lakatos Andor kutatásainak bemutatásával telt, akik a Tanácsköztársaságtól az ’50-es évekig terjedő időszak hazai egyháztörténetének egy-egy epizódjába avatták be a hallgatóságot.
A konferencia utolsó napján, az utolsó szekcióban ismét a középkor állt a középpontban. Az ELKH-OSZK Fragmenta et Codices Kutatócsoport részéről a vezető Sarbak Gábor mellett Korondi Ágnes, Zsupán Edina, Kisdi Klára és Hende Fanni ismertette a kalocsai kódexekre irányuló kutatásait a főszékesegyházi könyvtárban.
Az idei akadémia a személyes (megélt) történelem ismertetésére is alkalmat teremtett. Bábel Balázs érsek váci egyházmegyés papi életútján keresztül ismerhette meg a hallgatóság az államszocializmus „egyházpolitikáját”, a represszió és az ellenállás változatos és tanúságteli eseményeit. A pódiumbeszélgetés moderátora Tusor Péter volt.
A szakmai programok mellett kulturális események színesítették a IX. Fraknói Nyári Akadémia egyháztörténeti programját. A főszékesegyház és az Astriceum, a Kalocsai Főszékesegyházi Könyvtár és Levéltár, az Érseki Kastély, a Visky Károly Múzeum felkeresése, továbbá a hajósi érseki kastély és a templom meglátogatása szintén a három nap részét képezte. Szakértő bemutatóik Vörös Márta, Grócz Zita, Lakatos Andor és Adél, valamint Romsics Imre voltak.
A szakmai és kulturális programok mellett idén is lehetőség nyílt a tudományos-szakmai diskurzusokra a katolikus egyetem tanárai, jelenlegi és volt hallgatói, illetve más egyetemekről érkezett résztvevők között, ezáltal is erősítve a hazai egyháztörténeti kutatások jelenét és jövőjét. Az akadémia aktái a PPKE BTK támogatásával jelennek meg jövőre.
További részletek, képek és videók: www.institutumfraknoi.hu
A megnyitó itt érhető el: https://www.youtube.com/watch?v=NJjWcBVQ54w&t=7s
Szerző: Kiss Balázs
Forrás: Fraknói Vilmos Római Történeti Kutatócsoport
Fotó: Oláh Róbert és Kanász Viktor
Magyar Kurír
Kapcsolódó fotógaléria