Károly-érdemérmet alapítottak a váradi premontreiek

A premontrei templomban délelőtt 9 órakor kezdődött szentmisén Szent Lukács evangéliumából olvastak részletet. Prédikációjában Fejes Rudolf Anzelm váradhegyfoki prépostprelátus, premontrei apát hangsúlyozta: a hamvazószerda utáni első szombaton Máté, a vámos meghívásáról esik szó, akit a mammontól hívott el az Úr, és akit a helyiek nem szerettek, bűnös embernek tartottak, mert a rómaiaknak gyűjtötte az adót. Ezért felháborodtak, amikor Jézus leült mellé, megszólták őt, Krisztus azonban megfelelő választ adott nekik. Tudatta, hogy a bűnösökkel való érintkezés nem utálat tárgya, hanem kegyes cselekedet, mely által fel lehet emelni őket, s ezáltal Istenhez tudnak közeledni.

Az apát arra hívta fel a figyelmet: amikor Károly József Irenaeus tudós, paptanár emléke előtt tisztelgünk, olyasvalakire gondolunk, aki fel tudta emelni Várad tudományos és kulturális életét. Nem volt hivalkodó, hanem a szelídség, a türelem, a békeszeretet és a bölcs kivárás voltak a főbb jellemvonásai. Tisztelték és szerették a rendtársai, mindig kikérték a tanácsát, kíváncsiak voltak a véleményére; élete, tanúságtétele és tudományos munkássága tehát ennek a felemelkedésnek a jegyében telt. Krisztus szerint ugyanakkor aki igazán nagy akar lenni, annak alázatosnak kell lennie, s a professzor is ilyen volt, ezzel magyarázható, hogy nem szabadalmaztatta találmányát, a drót nélküli távírót.

Máté, amikor az Úr felszólította őt követésére, mindenét otthagyva utáne ment. Károlyi Irenaeus esetében is az Istennel való kapcsolat hasonló eredményt hozott, hiszen családja még a temetésére se ment el, viszont ugyanakkor fényt is vitt az életébe, ahogyan ő is világosságot hozott munkásságával, megváltoztatva a város arculatát.

Elmélkedésében Fejes Anzelm atya arra is kitért: paradox módon a jelenkori városvezetésnek kellemetlen Károly Irenaeus személye: ha érdekük úgy kívánja, tudományos munkássága miatt díszpolgárrá avatják, viszont mint premontrei pap-tanár valamiképpen nem kell nekik. Tulajdonképpen az emlékét gyalázzák meg azzal, hogy a premontreiek jogos tulajdonait nem akarják visszaszolgáltatni. Az igazság azonban mindig győz, még akkor is, ha az önös társadalmi érdek nem szolgálja a közjót, „a jócselekedet ugyanis nem bűn”.

A mise végén az apát bejelentette: habil. Fleisz János BINCISZ-elnök javaslatára a Váradhegyfoki Premontrei Kanonokrendi Prépostság Károly József Irenaeus-emlékéremet alapított március 8-án, melyet azoknak ajándékoznak oda, akik kiemelten ápolják és előmozdítják az ő emlékezetét, valamint kamatoztatják és megjelenítik szellemi örökségét a fizikai és a filozófiai tudományok terén. Küzdenek a premontrei rend jogaiért, és támogatják azt, hogy a röntgenkutatást arra használják, hogy ingyenesen segítsenek a rászorultakon, illetve érdemeket szereznek a fizika oktatását elősegítő laboratóriumi és taneszközök vásárlása terén.

A folytatásban Fleisz János felidézte, hogy a Sapientia Varadiensis Alapítvány kezdeményezésére tizenöt évvel ezelőtt indult el útjára a dr. Károly József Irenaeusra való emlékezéssorozat. Számos eredményt elértek, de azért van még tennivaló, például jó lenne, ha lenne szobra, illetve utca viselné a nevét Váradon. A rendezvény a tudós síremlékének csendes megkoszorúzásával zárult.

Magyar Kurír