Fabrizio Bisconti, a Római Katakombák régészeti igazgatója: „A katakombák művészete technikailag és formailag egyszerű, tartalmilag viszont igen jelentős. Bemutatja, hogyan ábrázolták az első keresztények az üdvösségtörténetet ó- és újszövetségi jelenetekkel és más, az üdvözülésre utaló ábrázolásokkal, jelképekkel.”
Rómában 50–60 katakomba található; sok kilométernyi föld alatti folyosók, a korai keresztények temetkezési helye. A közhiedelemmel ellentétben kizárólag temetkezésre használták, rejtekhelynek nem. A katakombákban több ezer ó- és újszövetségi jelenetet ábrázoló falfestmény látható. A leggyakrabban előforduló – a hitre utaló – jelenet az, amikor Mózes botjával a sziklára üt. Ezt követik Jónás életének epizódjai, amelyek a feltámadást jelképezik, végül Lázár feltámasztásának ábrázolásai. Az őskeresztények sírjaiban azonban nem kizárólag vallási témájú képek találhatóak.
Fabrizio Bisconti: „A megholtak foglalkozása is megjelenik. Voltak köztük hordókészítők, hentesek, kertészek – hétköznapi foglalkozású emberek, akik a pogányok között éltek. Tertullianus szavaival: ugyanahhoz a henteshez és ugyanabba a kikötőbe járnak, de keresztények, s ezért lelkileg gazdagabbak, érzékenyebbek, ihletettebbek, mint mások.”
Bisconti A római katakombák festményei című új könyvében rendszerezi az összes föld alatti festményt, és bemutatja, hogyan állítja vissza a restaurációs munka a művek eredeti szépségét. A könyv részletes betekintést ad az őskeresztények életébe, halálába.
Magyar Kurír
(mk)