Kerényi Lajos: A tudomány Istenre talál

Lajos atya emlékeztet, hogy a Szentírásban a teremtés pillanatában azt mondja az Úr: „Legyen világosság – és lőn világosság.” A fizikus pedig azt állítja: az első másodperc legelső pillanatában „fantasztikus intenzitású sugárzás volt. Fény volt a világ.” Tökéletes tehát az egyezés a Bibliával. 1978-ban Arno Allan Panzias és Robert Woodrow Wilson Nobel-díjat kapott, mert megtalálta ezt a sugárzást. Kozmikus mikrohullámú háttérsugárzásnak nevezték el – ez az ősrobbanás „visszhangja”. Mondhatjuk: „tetten értük a teremtés pillanatát!”

A kötet szerzője rámutat: az anyag – természeténél fogva – nem a rend, hanem a káosz felé törekszik. Ez alaptörvény, az entrópia törvénye. De akkor hogyan fejlődik az anyag, mitől lett ilyen a világ? Lajos atya felhívja a figyelmet: ma már mindent le tudunk modellezni, a számítógéppel lejátszani. Így azt is, mi történne akkor, ha a fizika törvényei mondjuk megegyeznek a mostanival, a valóságossal, de a törvényekben szereplő paraméterek megváltoznak, még ha parányival is csupán. Kiderült: ha bármit is a lehető legkisebb mértékben megváltoztatunk, akkor nincs fejlődés. A világegyetem egy abszolút unalmas hidrogénhalmaz lenne, nem jött volna létre ez a „csodálatos” világ, amiben élünk. Egyértelmű tehát, hogy az anyag nem magyarázza meg, hogy vannak törvények. Fantasztikusak a fizika törvényei, de egyáltalán nem szükségszerűek, hogy létezzenek. „Ehhez kell egy Alkotó, hogy a törvényeket megalkossa. Tehát eljutottunk megint Istenhez.” A Teremtő úgy állította össze a természettörvényeket, állapította meg a paramétereket, hogy a világ fejlődhessen, hogy mi megszülessünk, az agyunk pedig úgy fejlődött, hogy felismerjük a természettörvényeket.

A pap, teológus emlékeztet rá: a középkori teológia a világegyetem középpontjába Istent állította, és az embert. Most visszajutottunk ide: „Isten a Teremtő, és mi vagyunk az Ő célja. Tehát mi vagyunk a világ közepe! Isten nekünk teremtette a világot, hogy mi létrejöjjünk, hogy idáig fejlődhessen az anyag, hogy hordozhassa az emberi értelmet és az emberi lelket.” Az Intelligens Alkotó pedig „csodálatos” módon variálja a dolgokat. Ezért is mondta Jézus: „Atyám mindmáig munkálkodik” (Jn 5,17). A teológia így fogalmazza meg Isten egyik tulajdonságát: actus purus, tiszta cselekvés. „Állandóan ötleteket halmoz, és mindent variál, káprázatos módon.”

Isten örül a teremtményeinek, csak jót teremtett. Akkor honnan a rossz? Az író leszögezi: ennek alapja a bennünk lévő szabad akarat. A teremtett világban akkor kezdődött a baj, amikor megjelent Isten legtökéletesebb teremtménye, Lucifer, a Fényhordozó, és abban a tévhitben, hogy nincs különbség közte és a világegyetemet teremtő Isten között, fellázadt, maga mellé állítva az angyali seregek egy részét is, akik démonná változva a gonosz szolgálatába álltak. Lajos atya megállapítja: minden lázadásnak ez az alapja, a gőg. Ennek ellenpéldája Szűz Mária, akinek leggyönyörűbb megnyilatkozása a Magnificat: „Magasztalja lelkem az Urat, mert rátekintett szolgálója kicsinységére” (Lk 1,46). Mária nem magával henceg, hanem mindent Istennek tulajdonít: ő tekintett rá és emelte fel. Isten mindenkit felemel, egyre magasabbra, aki hagyja, akiben megvan ehhez az alázat.

Lajos atya szerint Ádám és Éva bűne nem az volt, hogy ettek a gyümölcsből, hanem „a Sátán által kínált maszlagot ették, nagykanállal”. Egyszerűen becsapta, félrevezette őket, ahogyan ezt azóta is megteszi, emberek százmillióival. Nem emberi realitásokkal állunk szemben, ezért mondta Krisztus Urunk, hogy „nem a test és a vér ellen kell küzdenetek, hanem a gonoszságnak égi magasságban lakó fejedelemségei ellen, amelyek gyűlölnek titeket, irigykednek rátok, és el akarnak veszíteni”. Ezzel számolni kell. Ám a Sátán csak annyit tehet, amennyit Isten megenged neki. Lajos atya példaként Jóbot állítja elénk, aki a leggyötrelmesebb szenvedéseinek idején is hű maradt Istenhez. „Jób óriás. Ezzel tanít. bennünket.”

Az utolsó pillanat pedig az Istené,

„és Ő nagyon szeret minket! Ő átalakítja az embert a szenvedés által, a belátás tisztulási folyamata által, drága Fia vére által. Jézus Krisztus vére által vagyunk megváltva; hogy hol, hogyan, mikor vetül az rám, és mikor emel fel, nem tudom, de Ő mindegyikünkért meghalt.”

Olvashatjuk a könyvben Csókay András Istenhit és orvostudomány az életemben című tanulmányát is. A nemzetközi hírű idegsebész vallja: „Amikor a gyógyító orvos halálközeli helyzeteket próbál kezelni, a tudományos gondolkodását megtartva át kell adnia magát a misztériumnak, hogy segíteni vagy éppen elfogadni tudja azt, ami bekövetkezik. Ez emberi erővel nem megy, csak térdre esve, térden állva, imádságban.”

Kerényi Lajos: A tudomány Istenre talál
Szent Gellért Kiadó, 2021

Bodnár Dániel/Magyar Kurír