Kócsagvár és Lászlómajor – A Győri Egyházmegye természeti értékei Sarródon és Fertőújlakon

Ha meglátogatjuk a fertődi Esterházy-kastélyt, ne hagyjuk ki a közeli Sarródot sem, ahol a Fertő-Hanság Nemzeti Park szívét a Kócsagvárat találjuk. Az organikus építészeti stílusban megépült Kócsagvár már puszta megjelenésével is kifejezi a természetvédelmi szellemiséget, és harmonikusan simul bele a környező tájba.

A Kócsagvár – mely nevét a nemzeti park címermadaráról, a védett nagy kócsagról kapta – a nemzeti park igazgatóságának a központi székhelye (9435 Sarród, Rév-Kócsagvár Pf.4), ahol adminisztratív munkát végeznek, ezért az épület minden része nem látogatható. Viszont a földszinten található kiállítás ingyenesen, előzetes bejelentkezés nélkül is megtekinthető. A folyosói tárlat nagyon informatív és esztétikus. Már a Kócsagvár udvarán lévő információs tábláról sok mindent meg lehet tudni a rákosi vipera megőrzéséről, odabent pedig számon tartják az év madarát és az év kétéltűjét. (2025-ben a böjti réce és a sárgahasú unka viselte e címeket.)

A fotón maga a Kócsagvár is úgy tekeredik, mintha kígyó lenne. A Kócsagvár főleg osztálykirándulások, esetleg kihelyezett környezetismereti órák keretében ajánlott óvodásoknak, alsó-, és felső évfolyamos iskolásoknak egyaránt. A kócsagvári kiállításon természetóvodai és természetiskolai foglalkozások felől is tájékozódhatunk. A művészet és a természet a Kócsagvárban sem engedi el egymás kezét. A tárlaton igényesen megfestve találkozhatunk a szártalan bábakaláccsal, a koloncos legyezőfűvel, a hegyi garmadorral és az ájtatos manónak hívott imádkozó sáskával. Képet – mégpedig térképet – kaphatunk mindjárt kettőt is a vándormadarak vonulási útjáról, egy afrikai és egy eurázsiai telelőhelyeket feltüntető táblán. További táblákon védett és fokozottan védett emlősfajokat ismerhetünk meg. Ezek nagy többségükben rágcsáló-, és denevérfajok, képviseltetik magukat a ragadozó kisemlősök is, meg néhány nagyobb emlőst (vidra, farkas, hiúz, barna medve) is láthatunk. (Ez utóbbiak persze nem részei a Fertő-Hanság Nemzeti Park faunájának, de Magyarországon már fellelhetők.)

(...)

A lászlómajori kiállítás informál bennünket arról is, hogy ezen a vidéken nemcsak vágó-, de vonómarhának is használták a szürke magyar szarvasmarhát. Fotográfia tanúsítja, hogy a halárusok lajtoskocsiját ilyen marha húzta. A Lászlómajor udvarán életnagyságú plasztikmarha is megjeleníti a fajt, továbbá egy táblázat is van arról, hogy Magyarországszerte hol és milyen magyar tenyésztésű háziállatokat lehet látni. A benti kiállításon – melynek csak egy jelképes összeg a belépési díja – megtekinthetők azok az eszközök is, melyekkel a korabeli pásztorok dolgoztak (karikás ostor, billogozó vasak, kolompok, nyergek) és a pásztorok öltözetei is (szűrök, csikóskalap). A kiállítás azt is bemutatja, hogyan éltek az emberek a Fertőzug (Hanság) lecsapolása előtt. Megtekinthetők a nádgazdálkodás eszközei (nádvágó kasza, jégpatkó a nád téli aratásánál, bocskor a nyárinál) a nád-, és a gyékényfeldolgozás eszközei (táskák), a halászat eszközei (haltartó bárka, szigony, vejsze, tapogató), és egyéb eszközök is a régi világ embereinek mindennapi életéből (rokka, eketaliga), mindezekhez pedig bő leírás. Oklevelek is vannak a fésűs kosok elismeréséről, illetve egy Rose nevű bika származási lapja is megtekinthető 1933-ból.

Egyháztörténelmi szempontból a sopronvármegyei konventek (Bő, Borsmonostor, Csorna, Sopron) kiterjedéséről is információt kapunk. Akár gyermeknapi programként, akár osztálykirándulásként és általában mindenkinek szeretettel javaslom a Kócsagvár és Lászlómajor meglátogatását. Bögrék, pólók formájában szuvenír is kapható Lászlómajorban, sőt vásárolni lehet a pusztai marha és a házi bivaly húsából készült csemege- és csípőskolbászokat.

A teljes írás ITT olvasható. 

Szöveg: Bors Imre

Forrás: Győri Egyházmegye

Fotó: Fertő-Hanság Nemzeti Park

Magyar Kurír