Küzdelem a lelkekért – Kiállítás nyílt a kommunista egyházüldözésről Kolozsváron

Grezsa Csaba főkonzul Magyarország főkonzulátusa nevében, az Erdélyi Ferences Rendtartománnyal és a magyarországi Nemzeti Emlékezet Bizottságával (NEB), valamint az Erdélyi Múzeum Egyesülettel együtt szervezte a programot. Köszöntőt mondott Urbán János Erik OFM tartományfőnök, érseki helynök és Grezsa Csaba főkonzul. A programot bemutatta és a kiállítást megnyitotta Földváryné Kiss Réka, a Nemzeti Emlékezet Bizottsága elnöke és Nagy Mihály Zoltán főlevéltáros, az erdélyi programrész irányítója.

Urbán Erik OFM köszöntőszavai ITT olvashatók. 

A széles körű magyar és román tudományos és közművelődési együttműködés jegyében megvalósuló program nyitóeseménye november 27-én a kolozsvári ferences rendház gótikus refektóriumában zajlott. Részt vettek a romániai magyar egyházak és oktatási intézmények, Magyarország kolozsvári főkonzulátusának képviselői, az Erdélyi Múzeum Egyesület és a NEB képviselői, valamint népes számban kolozsvári vallás- és  történelemtanárok, érdeklődők.

Földváryné Kiss Réka, a Nemzeti Emlékezet Bizottsága elnöke kiemelte, hogy a programban a kutatás és az oktatás egyaránt kiemelt jelentőségű. Arról beszélt, Magyarországon a kommunista egyházüldözés látható, annak véres módja, de a következő korszak a csendes ,,küzdelem a lelkekért” korszaka, amire a bomlasztás ,,egyházpolitikája” jellemző. Ez a keresztény értékrend, a vallásos világnézet elleni küzdelem, amit akkoriban ,,puha” eszközökkel, de következetesen valósítottak meg.

A kiállításhoz a román kommunista pártállami egyházüldözésről szóló, kiegészítő tablók készülnek az erdélyi és partiumi egyházi és világi gyűjtemények fenntartóinak és munkatársainak bevonásával, ezt a projektet Nagy Mihály Zoltán főlevéltáros kezdeményezte és irányítja, így katolikus és református részvétellel erdélyi anyaggal is bővül a tárlat anyaga.

Nagy Mihály Zoltán a kutatás és emlékezetpolitika összefüggéseiről beszélt, és arról, mi történt az intézményrendszerrel: Romániában próbálták az Egyházat felhasználni, ugyanakkor kriminalizálódott a vallásgyakorlat. Ezért is olyan fontos a közösségi emlékezet, az egyéni, személyes emlékek őrzése és továbbadása.

A magyarországi kommunista diktatúra kádári szakaszához, különösen az 1960-as évektől sokak emlékezetében a relatív szabadság élménye társul, de tény, hogy továbbra is a társadalom széles rétegei szembesültek a diktatúra által felállított korlátokkal, a szabadság hiányával, üldöztetéssel és manipulációval.

Az utolsó politikai okokból bebörtönzött katolikus pap, Lénárd Ödön 1977-ben szabadult. Ekkor a figyelem az ifjúság és a báziscsoportok ellen irányult, változatos módszerekkel figyelték, bomlasztották őket. Mindennek emléke szóban maradt meg, ezért oly fontos az ,,oral history”, a személyes emlékek megőrzése, gyűjtése. A kiállítás sok fényképe is magángyűjteményből került elő. Célközönségük az az ifjúság, tudatuk formálásához a múlt megismeréséhez oktatási segédanyag, kisfilm is rendelkezésre áll. (További információ ITT olvasható.)

A kommunista pártállami rendszert Magyarországon 1956 után újratervezték, az elnyomás korábbi technikáit átértékelték, a cél továbbra is az Egyház és a vallásgyakorlás felszámolása volt. A világnézeti küzdelem célkeresztjébe ekkor az egyházi ifjúsági közösségek kerültek. A „lelkekért folytatott küzdelem” áttekintése részleteiben is rávilágít a rezsim működésére, bemutatja a Rákosi-diktatúrával rokon jegyeit és a térség kommunista diktatúráival közös gyökereit. Felhívja a figyelmet azokra a fontos, társadalomformáló különbségekre, amelyek miatt az 1990 előtti évtizedekről alkotott magyarországi kép eltér Közép-Európa és a határon túli magyarság sorsától.

A projekt célja, hogy bemutassa az 1956 után újjáépített rezsim vallásüldöző tevékenységét, az egyházi kisközösségek és ifjúsági csoportok elleni pártállami elnyomás működését a rendőrhatósági zaklatások, az oktatási-kulturális indoktrináció és a propagandamódszerek feltérképezésén keresztül, valamint a hitvallói közösségnevelés lehetőségeit a bomlasztásra és megfélemlítésre építő rezsim keretei között.

A projekt kiállítást, interaktív játékot, a történelemtanításba beilleszthető pedagógiai eszközrendszert (feladatlapok, óravázlatok, kutatásalapú tanulásfejlesztő eszközök) és iskolai megemlékezéseket tartalmaz. A NEB munkatársai megkeresésre ingyenesen biztosítják a csomaghoz tartozó programelemeket (kiállítás, előadás, foglalkozások) Kárpát-medence-szerte. A kiállítás tablóinak digitális változata elérhető a Nemzeti Emlékezet Bizottsága digitális tudástárában.

Forrás: Romkat.ro

Fotó: Bodó Márta

Magyar Kurír