Mátyás király és a szegedi ferencesek

A Hunyadi család nagy pártfogója volt a délvidéki ferenceseknek, akiket a korabeli népnyelv cseri barátoknak nevezett. A ferences Kapisztrán Szent János a török ellen küzdő hadakat Hunyadi János oldalán vitte győzelemre Nándorfehérvárnál. Mátyás király feleségének, a nápolyi királylánynak is ferencesek voltak a gyóntatói. Ez a személyes kapcsolat nyújt alapot ahhoz, hogy a szeged-alsóvárosi ferences templom későgótikus csillag- és hálóboltozatának tökéletességében felfedezhessük a királyi segítséget.

Beatrix kíséretében – a művészek mellett – reneszánsz építészek és kőfaragó mesterek is érkeztek Magyarországra; ők végezték a visegrádi és székesfehérvári királyi építkezéseket. A későközépkori boltozatépítésben, kőfaragásban jártas visegrádi királyi műhely magyar mestereit, így frater Johannust Mátyás elküldte Kolozsvárra, Nyírbátorba. Miután a kolozsvári ferences templom elkészült, jutott segítség a dél-alföldi város szegénységet hirdető obszerváns ferenceseinek építkezéséhez is. A hithirdetést oly fontosnak tartó ferencesek csarnoktemplomának építésénél következetesen betartották a ferences szegénység szabályát.

A templomok túldíszítettségét kerülve a csillag- és hálóboltozatok fölemelő szépségével biztosították a templom Istent dicsérő pompáját, amely itt is, mint más kolostorokban, a szerzetesi cellák egyszerűségével párosult.

A hagyomány szerint Mátyás hálája és tisztelete jeléül levetette díszes, drága köntösét, és a szegedi templomnak ajándékozta. Ezért tartják a szegediek királyi templomnak. Erősíti a hagyományt, hogy 1880-ban a templomot övező teret Mátyás térnek nevezték el, 1931-ben pedig a templom déli homlokzatán elhelyezték az 1486-ban, még Mátyás életében készített bautzeni emlék másolatát.

A reneszánsz és ferencesség című sorozat következő előadását „Ferences rend a hódolt Magyarországon” címmel június 22-én 18.30-kor Molnár Antal történész, az ELTE docense tartja. A Kájoni-ház címe: Budapest, II. ker., Szilfa u. 4.

Szerdahelyi Csongor/Magyar Kurír