Megjelent az Új Ember 2026. október 11-i száma

Assisi Szent Ferenc imádkozó testvérei körében halt meg 1226. október 3. kora estéjén. Ez a nap nyolcszáz éve a tranzitus (átmenet) ünnepe, emlékezés arra, ahogyan Szent Ferenc Krisztushoz vezető útként fogadta a halált. A Magyarok Nagyasszonya Ferences Rendtartomány hívására nagy sokaság ünnepelt a ferences családdal hazánkban is: október 3-án zsúfolásig megtelt az esztergomi Nagyboldogasszony- és Szent Adalbert-főszékesegyház. Az ünnepről részletes tudósítást olvashatnak lapunkban.

Sokszor felmerül a kérdés, miért és hogyan finanszírozza Magyarországon az állam az egyházi intézményekben zajló közszolgáltatásokat. Németh Emma szociális testvér, a Magyar Katolikus Püspöki Konferencia volt gazdasági főtanácsadója kifejezetten az oktatási ágazatra és az egyházi iskolák finanszírozására tért ki interjúnkban, érthetőbbé téve az okokat, célokat és folyamatokat.

„Jelen. Lét. – Jelen vagy” mottóval rendezték meg október 3-án a Nagymarosi Ifjúsági Találkozó őszi alkalmát. A Duna-parti városba ezúttal is fiatalokat, családokat, közösségeket és „régebb óta fiatalokat” vártak közös imára, elmélyülésre. A délutáni szentmisén Bábel Balázs kalocsa-kecskeméti érsek mondott szentbeszédet. A találkozóról készült riportunkban többek közt beszámolunk a fő előadásról, amelyet a Cor et Lumen Christi közösség tagjai tartottak.

A Kitekintőben Adrian Mantykiewicz atya megrendítő homíliáját olvashatják, amelyet két nappal a lengyelországi jarosławi apátságban történt tragikus esemény után mondott el. A szeptember 24-én történt késeléses támadásban három pap és két, a szertartáson részt vevő hívő sérült meg. Stanisław Zbojnowicz atya belehalt sérüléseibe. Adrian Mantykiewicz atya – aki szintén megsérült – szeptember 26-án hazatérve szentmisét mutatott be, megbocsátásra hívott, és arra kérte a híveket, hogy imádkozzanak a támadó megtéréséért.

A Mértékadó kulturális mellékletben Pallós Tamás ír a Placido Domingo szeptember 23-i budapesti fellépéséről – és a korábbiakról is; erről a „végtelennek remélt történetről”: „Nálunk, Budapesten 1973-ban egy Erkel színházbeli Toscában debütált. Magyarországi fellépéseinek sorát nézve az Operaházba igencsak későn jutott el: először 2009-ben az Operalia elnevezésű, általa alapított énekverseny díjkiosztó gálájára érkezett, a 2016-os Shakespeare-estélyen már énekelt is. 2022 tavaszán karmesterkedett az Operaház „újranyitógáláján”, majd a Simon Boccanegra címszerepét alakította – a nyilvános főpróbával együtt – három előadásban. 2023 decemberében két – Nabucco-keresztmetszettel induló – Verdi-estre tért vissza. Immár kilencedik operaházi jelenése idén szeptember 23-án ismét egy Verdi-gála volt.”

Dante Isteni Színjátékénak tanúsága szerint a költő Dantét mély lelki-szellemi kapcsolat fűzte Assisi Szent Ferenchez és az általa alapított ferences rendhez. A 800. ferences évfordulóra figyelve Bodnár Dániel beszélgetett erről a kapcsolatról Mátyus Norbert irodalomtörténésszel, a Pázmány Péter Katolikus Egyetem Bölcsészet- és Társadalomtudományi Kar Olasz Tanszékének egyetemi docensével, a Magyar Dantisztikai Társaság elnökével.

Baranyai Béla filmes jegyzetsorozatának következő részében többek közt Blaise Pascalt idézi: „a természet egy végtelen gömb, amelynek a középpontja mindenütt ott van, a kerülete pedig sehol”. Majd hozzáteszi: „Digitális világunkban mintha fordítva lenne…” Az elmélkedés kifejtése a Mértékadóban olvasható.

Magyar Kurír