A tárlatot a Kubinyi Ágoston Program 26 millió forintos támogatásával valósította meg a közgyűjtemény. Puskás Imre, a Miniszterelnökség kulturális örökségvédelemért felelős helyettes államtitkára a kiállítás megnyitóján rámutatott: a kormány fontosnak tartja, hogy a magyarság legszebb, legtanulságosabb emlékeit a múzeumok bemutassák, ezért a Kubinyi-program keretében több mint 500 millió forintot fordít a múzeumi tárlatok megújítására.
A bonyhádi múzeumban az előző állandó kiállítást 1987-ben rendezték, s „bár a múlt nem változik, az igények igen” – tette hozzá a helyettes államtitkár. – Az interaktív eszközök érdekesebbé és informatívabbá teszik a tárlatot. Emellett új kutatási eredményeket is bemutatnak – így például a bonyhádi gótikus templom történetét.
A Ház és ember a Völgységben című kiállítás a völgységi emberek életmódját mutatja be enteriőrökön keresztül – mondta el Szőts Zoltán, a múzeum igazgatója. Az intézmény tíz teremben, több mint ezer tárgy, fotó, makett segítségével ad ízelítőt a térség történetéből az 1200-as évektől a 20. századig életmód-, ipar- és technikatörténeti, valamint néprajzi témájú összeállításokkal.
A székelyek, felvidéki magyarok és a németség hagyományai mellett felidézik az Apponyi család történetét, valamint a zománcipar, a kovácsműhelyek világát és az 1950-es évek tárgyi kultúráját. Az 1956-ról szóló tárlóban látható a forradalom bonyhádi hősének, a tizenhat éves vájártanuló Szakács Jenőnek átlőtt személyi igazolványa, ami a haláláról tanúskodik.
A látogatók 3D-s filmeken ismerhetik meg a Völgység középkori várainak rekonstrukcióit. A bonyhádi gótikus templomot makett, a templom szentélyét nagy méretű molinó mutatja be. Készült egy makett a lengyeli Apponyi-kastélyról, illetve a jellegzetes német fachwerk házakról is.
A kiállítás június közepéig ingyen látogatható.
A „Völgység fővárosának” is nevezett Bonyhád középkori gótikus plébániatemplomának maradványait 2015. október elején a település belvárosát elkerülő, a 6-os főúttal összekötő út építése közben tárták fel. A templomot a török lerombolta, majd a rommezőt nem sokkal később a nyári zivatarok során a hegyről lezúduló vastag lösziszap réteg fedte el. Így a templomrom az 1560 körüli pusztulás állapotában, mégis szinte érintetlenül maradt fenn.
Forrás: Eletestudomany.hu
Forrás: MTI
Fotó: Eletestudomany.hu
Magyar Kurír
Kapcsolódó fotógaléria