A pozsonyi születésű, Burgenlandban élő zongoraművész, zenetanár, grafikus és jelmeztervező, Karal Viola, aki magyar, német és szlovák nyelven beszél, nemcsak alkotásain keresztül szeretne közelebb jutni Liszt Ferenc világához, hanem a róla és családtagjairól készült fényképek, portrék által is. Ezeket a portrékat azonban nem csupán szemléli, hanem belőlük inspirációt merítve készíti grafikáit, amelyek reprodukcióiból ezúttal harminc darabot a Győri Egyházmegyei Karitász és a harkai karitászcsoport rendelkezésére bocsátott, hogy azokból tárlatot állítsanak össze jótékonysági célra.
Veres András győri megyéspüspök, a Magyar Katolikus Püspöki Konferencia elnöke megnyitó beszédének középpontjába a Karal Viola alkotásain megjelenő Liszt Ferenc alakját állította. A főpásztor köszöntőjében megosztotta, hogy a római Pápai Német-Magyar Kollégium elsőéves növendékeként egy kollégiumi csoporttal látogatást tett az örök város közelében található Tivoli Este-villájában (Villa d’Este), ahol maga Liszt Ferenc is élt és alkotott. Többek között itt született meg A Villa d’Este szökőkútjai című alkotása. Veres András nem titkolta, hogy elsőévesként nem igazán találta meg a helyét Rómában a német növendéktársak között a Tivoliban tett kirándulásig. Ugyanis a Villa d’Este bejáratánál felfedezte azt az olasz nyelvű emléktáblát, amelyet a budapesti Liszt Ferenc Társaság és az Európai Liszt Központ olasz tagozata állíttatott 1978-ban a komponista villában töltött éveinek emlékére, és amelyen Liszt magyar zeneszerzőként és zongoristaként van feltüntetve. Veres András büszkén mutatta az emléktáblát társainak, bizonyítékul azok számára is, akik kétségbe vonták Liszt Ferenc magyarságát. A megyéspüspök méltatásában kiemelte, hogy Liszt Ferenc művészi zsenialitásán túl példamutató volt magyarságának megvallásában, valamint a ferences lelkület követésében édesapja hatására, és a ferences lelkületen keresztül a szolidáris szeretet gyakorlásában. Veres András kifejezte reményét, hogy a kiállítás felhívja a látogatók figyelmét a rászorulók megsegítésének fontosságára, és jószándékú adományaikkal enyhítik a szükséget szenvedők helyzetét.
Somogyi Tivadar alpolgármester elmondta, hogy a Szent László Látogatóközpontban szervezett jótékonysági tárlat az első állomása annak a vándorkiállításnak, amelyet a Katolikus Karitász központjaiban szeretnének megrendezni Karal Viola alkotásaiból. A győri alpolgármester párhuzamot vont Liszt Ferenc karitatív tevékenysége és a Katolikus Karitász munkája között, hiszen a zeneszerző az 1838-as pesti árvíz idején Bécsben koncertet adott az árvíz károsultjainak javára.
Karal Viola megköszönte a harkai karitászcsoportot vezető vezető Dobos Tiborné kezdeményezését, amely a tárlat megszervezésére irányult. Az alkotó szót ejtett arról, hogy az ötlet a Győr-Moson-Sopron megyei Harka és a burgenlandi Doborján között szervezett Liszt Ferenc-kerékpártúrán született meg. Karal Viola beszélt szülővárosa, Pozsony és Liszt Ferenc kapcsolatáról, ugyanis a zeneszerző már kilencéves korában a mai szlovák fővárosban adott koncertet. A grafikus kitért Liszt Ferenc magyarságtudatára is, idézve a komponista egyik feljegyzését, amelyben megvallja magyarságát, annak ellenére, hogy nem beszélt magyarul.
A tárlat a Győr Egyházmegyei Vagyonkezelő Központ Szent László Látogatóközpontjában, a Káptalandomb 11. szám alatt március 31-ig ingyenesen látogatható, mindennap 10 és 18 óra között. A szervezők szívesen fogadják az adományokat a Győri Egyházmegyei Karitász javára.
Forrás: Győri Egyházmegye
Fotó: Nagy Lajos
Magyar Kurír
Kapcsolódó fotógaléria













