Megújult Budapest-Józsefváros plébániatemploma

Hazai – 2020. május 7., csütörtök | 11:18

Alig egy hete, hogy május 1-jén zárt körű ünnepség keretében Michels Antal megáldhatta a megújult budapest-józsefvárosi Szent József-plébániatemplomot, és már jelentkezett jegyespár esküvőre. „Elegáns lett a templom, emiatt is lesz vonzása” – összegezte a külső rekonstrukció értékét a plébános.

Hosszas várakozás-vágyódás után megújult külsejében a VIII. kerület Szent József-plébániatemploma. A tavaly tavasszal indult rekonstrukció keretében kicserélték a tetőt, restaurálták a homlokzaton található szobrokat, domborműveket és más díszítőelemeket, felújították a nyílászárókat és a templom lábazatát, felújították a két torony négy-négy oldalán található nyolc órát.

A józsefvárosi Szent József-plébániatemplom rendbehozatalának igénye mintegy tíz éve merült fel. Az első szakaszban most megvalósult külső megújulást belső rekonstrukció is követi, a tervek szerint a Nemzetközi Eucharisztikus Kongresszusra kell elkészülni a munkálatokkal. A külső rekonstrukció 800 millió forint állami támogatásból valósult meg, a teljes beruházás pedig 1,2 milliárd forint állami ráfordítással lesz kész.

A Budapesti Fazekas Mihály Gyakorló Általános Iskola és Gimnázium szomszédságában álló Szent József-plébániát 2017-ben újították fel. A templomban körülbelül negyven évvel ezelőtt zajlott helyreállítás, s az omladozó vakolat, a repedező szobrok jelezték, újra szükségessé vált.

A legszembetűnőbb változás a templomépület megváltozott színe. A régi sárga helyett krémszínű lett. Hosszú egyeztetés előzte meg a színválasztást – tudtuk meg Michels Antal plébánostól. Féltek a világos szín gyorsabb koszolódásától, de a kerületi református templom hosszabb ideje szép fehér, és ez jó példának bizonyult.

„A nyílászárók feketébe hajló színe és a krémfehér falak kontrasztja révén elegáns az összhatás” – fejezte ki tetszését a plébános. „Ebből a szempontból is lett vonzása, már kerestek esküvő igényével” – mondta. A domborművek, az oszloptartó részek és a szenteket ábrázoló szobrok fehér színt, a keresztek, a timpanon és a szentek attribútumai – például Szent Adalbert pásztorbotja és Árpád-házi Szent Margit kezében a liliom – pedig új aranyozást kaptak. „Szép lett a templom” – összegezte a plébános.

A tervek szerint a külső felújítás után megújul a belső tér is. Az első ütemben – várhatóan szeptemberre – kicserélik a víz-, gáz- és elektromos vezetékeket és korszerűsítik a hangosítást. A második ütemben a többi között restaurálják az oltárképet, amely az esztergomi bazilika oltárképe után a második legnagyobb Magyarországon. A belső felújítás részeként megújul a „téli kápolna” (ahol a fűtési szezonban a szentmiséket tartják), a hittantermek, emellett kiállítóteret is kialakítanak a templomban.

A plébániai élet jelenleg még teljesen online működik. „A fiatalok könnyen vették a váltást, mi pedig ballagunk a technikai fejlődés után. Összességében azonban büszkék lehetünk arra, hogy forradalmian új, fantáziadús kezdeményezések születtek. A kényszer nyúlt bele a sokak által elmaradottnak bélyegzett egyházi életünkbe, és jól válaszoltunk a kihívásra. Hogy mit őrzünk meg? Egyrészt megtapasztaltuk, mennyi minden megoldható online is, ugyanakkor ráérzetünk a találkozások igazi fontosságára” – állapította meg Michels Antal.

A VIII. kerületben lévő plébániatemplom Budapest hitéletének egyik fontos központja, számos társadalmi réteg otthonra talál falai között. Kiemelkedő szerepe van a cigánypasztorációban és a hajléktalanok lelkigondozásában. Ide kötődik a szintén hajléktalanokat, valamint szenvedélybetegeket, prostituáltakat segítő Új Fészek csoport. A plébánián HungaRió néven kávézót működtet a Katolikus Shalom Közösség. A plébánián aktívak a Karitász és a KÉSZ (Keresztény Értelmiségiek Szövetsége) csoportjai, sok fiatalt vonz a Regnum Marianum és a cserkészet, és jól működik a nyugdíjasklub is.

A budapes-józsefvárosi katolikus plébánia egyidős Józsefváros nevével. A korábban Alsó-külvárosnak, illetve Pacsirtamező-külvárosnak nevezett terület 1777-ben kapta a Józsefváros nevet, s a plébániát is ebben az évben alapította Batthyány József hercegprímás. A plébánia védőszentjéül Szent Józsefet választották. A városrész azonos elnevezését József trónörökös, a későbbi II. József nevéről kapta.

A templom alapkövét 1797-ben tették le, két év után már állt az épület. A terveket Tallherr József készítette. A körülmények ezután nem kedveztek az épületnek, a folyamatos kisebb tatarozások ellenére az 1860-as évekre halaszthatatlannak bizonyult a szinte romossá vált épület teljes átépítése. A neves építész, Hild József kezdte meg a munkát 1863-ban, és két év alatt újraboltozták a templomot.

A 19. század során a város egyre gyorsuló fejlődésével a józsefvárosi az ország legnagyobb lélekszámú plébániája lett. 1891 és 1895 között Barcza Elek kívül-belül átépítette az egész épületet, mely ekkor nyerte el az általunk ismert formáját impozáns homlokzatával, toronysisakkal fedett jellegzetes tornyaival. Újabb külső restaurálás majd száz esztendővel ezután történt, 1980-ban, majd a templombelső 1985-ben újult meg.

Fotó: Mohai Balázs/MTI

Trauttwein Éva/Magyar Kurír

Kapcsolódó fotógaléria