„Menj békével, a te hited meggyógyított téged!”

A találkozó részben már a Biblia évének jegyében zajlott. Az első előadást Tarjányi Béla, a PPKE Hittudományi Karának professzora tartotta, aki a Szentírás közösségteremtő erejéről beszélt. Mint mondta, nemcsak az egyház, hanem a család egységének is a legbiztosabb alapja az, ha Isten igéjét valamennyien befogadják és tettekre váltják. A közös szentírásolvasás és az ige megbeszélése által a családtagok a kegyelem forrásává válhatnak egymás számára. A professzor azt javasolta: ne csak az egyes családtagoknak legyen saját bibliájuk, hanem minden családban legyen egy méltón elhelyezett családi biblia is; kapjon helyet a Szentírás a családi ünnepeken és a templomban, a jegyesoktatásban, az esküvői szertartásokon is.

A második előadó, Kopp Mária, a SOTE Magatartástudományi Intézetének igazgatója az életminőség és az erkölcs összefüggéseit elemezte. Elmondta: a papok és a keresztény családok hivatása egyaránt az, hogy lelkesítsenek, lelket öntsenek az emberekbe. Óriási szükség van erre mai értékvesztett világunkban, ahol elvész a közösségi erkölcs, megszűnnek a normák. A normák nélküli, anómiás állapot haszonélvezői az erkölcsöt és törvényt sértő pszichopaták, akiknek jellemzője a gyakran magával ragadó stílussal és éles intelligenciával párosuló kontroll- és érzelemnélküliség. A társadalomban a depresszió és a korai halál legfőbb előidézői az anómiás állapot, a krónikus stressz, a munkahelyi és a házasságban megélt bizonytalanság. Ezekkel szemben az életminőséget biztosító, védő tényezők az otthon, a gyermek, a barát, a nemzet – hangsúlyozta a professzorasszony.

Szabó Endre, a Nagycsaládosok Országos Egyesületének elnöke a közéleti gondolkodás, másokért való felelősségvállalás mellett emelt szót. Különösen fontosnak nevezte a család érdekvédelmét, mivel az Európai Unióban a család értékeinek képviselete meglehetősen gyenge, viszont a homoszexuálisok érdekeiért harcoló lobbi hangja egyre erősebb. Fontos, hogy a papság felvállalja a családért való küzdelmet, erősítse a plébániai családközösségeket, hiszen ezzel egyszerre építi a jövőt és adja tovább a hitet.

Tomka Ferenc „Tisztasággal az élet védelmében” című előadásában rámutatott: ki kell lépnünk a reménytelenségből, s ez úgy lehetséges, ha minőségi értékeket tudunk felmutatni. Ilyen minőségi érték a tisztaság. A tisztaságra nevelés ifjúsági közösségek létrehozásával lesz a legsikeresebb. Lényeges eleme a hiteles példa, a lelkipásztorral való jó kapcsolat, valamint a szülők bevonása, akik sokat segíthetnek, ha őszintén megosztják gyermekeikkel saját tapasztalataikat. A szexuális vágyak megfékezése érettebbé tesz, segíti a leendő társsal való kommunikációt, és lehetővé teszi a katekumenális jellegű házassági felkészülést – hangsúlyozta a tapasztalt lelkipásztor.

Hámori Antal és Rojkovits Bernadett az egészség és a jog oldaláról vizsgálták az életvédelem aktuális kérdéseit (abortusz, embriókkal való orvosi kísérletek, őssejtkutatás, mesterséges megtermékenyítés, dajkaanyaság, művi meddővé tétel, embriók számának csökkentése, abortív gyógyszerek, eutanázia stb). Utaltak rá: a bioetika legfőbb konfliktusa az, hogy a kutatók etikai megfontolások nélkül haladnak előre, az etikával foglalkozó szakemberek viszont – a szükséges médiatájékoztatás híján – nem ismerik kellő mélységig a természettudományos eredményeket. Az előadók leszögezték: harc folyik, amelyben az erősek az önrendelkezés jogára hivatkozva elnyomják a gyengék élethez való jogát. Az élet azonban szent, és az élethez való jogot akkor is védenünk kell, ha az illető nem egészséges.

Jakus Ottó, Kály-Kullay Károly és Nobilis Márió kerekasztal-beszélgetésének témája az alkoholizmus, a kábítószerfogyasztás és más szenvedélybetegségek kialakulása volt. Egybehangzóan megállapították: minden szenvedélybetegség a családra, illetve annak hiányára, a szeretethiányra vezethető vissza.

A konferencia záróelőadásában Farkas Péter a magyar családok élethelyzetét vázolta a számok tükrében, utalva a tendenciákra és a jövőbeli perspektívákra.

A találkozó résztvevői fontos tanulságként fogalmazták meg: a családpasztoráció nem rétegpasztoráció, hanem a hit továbbadásának leghatékonyabb formája, a nemzetért végzett legfontosabb szolgálat. A mintegy félszáz pap elhatározta, hogy Aprószentek ünnepét (december 28.) különösen is az életvédelem napjaként tartják számon, és még nagyobb hangsúlyt fektetnek Szent Család ünnepének méltó megünneplésére.

Hasonló témájú (életvédő) konferencia november 16. és 18. között lesz a máriabesnyői Mater Salvatoris Lelkigyakorlatos Házban.

A következő családpasztorációs találkozó időpontja: 2008. április 15., helyszíne: Katolikus Pedagógiai Szervezési és Továbbképzési Intézet (Budapest, VI. ker., Városligeti fasor 42.).

Ménesi Krisztina/Magyar Kurír