Mit kell tudni az új bíborosokról?

Jelenleg a 192 bíborosból 108 választókorú, így a februári konzisztóriummal – hacsak rövid időre is – 126-ra emelkedik létszámuk, vagyis a Szentatya túllép a 120 fős „törvényes limiten” – ami persze jogában áll. Figyelembe kell venni azonban, hogy még az idén további 11 bíboros lépi át a 80 éves választói korhatárt.

A mostani konzisztóriummal az olasz bíborosok létszáma egy esetleges konklávé létszámának negyedét tenné ki, az őket követő legnépesebb nemzeti csoport az amerikai, összesen 18 kardinálissal. Noha minden országban kiemelt figyelemmel követik a bíborosi kalapok földrajzi elosztását, valójában a kinevezések nem a katolikusok létszámának aránya alapján történnek, ez utóbbi szempont csak második helyen játszhat szerepet. Ezért nem hordoz különösebb üzenetet, hogy a mostani alkalommal például nem lesz afrikai a kinevezettek között. A bíborosi kinevezések nagy része „hivatalból” történik: a Római Kúria dikasztériumainak vezetői szinte automatikusan (a pápai tanácsok elnökei nem feltétlenül), illetve a fontosabb egyházmegyék főpásztorai az első adandó alkalommal bekerülnek a Szent Kollégiumba.

A mostani lista ezért nem sok meglepetést tartalmaz: az elmúlt hónapokban a vatikáni kongregációk és hivatalok élén több olyan személyi változás történt, ami miatt az új bíborosok nagy része a Kúriából kerül ki.

Ilyen az olasz Fernando Filoni (Népek Evangelizálása Kongregáció prefektusa) és a brazil João Braz De Aviz (Megszentelt Élet Intézményei és Apostoli Élet Társaságai Kongregáció prefektusa), a két fontos szentszéki gazdasági tárcát vezető Domenico Calcagno (Apostoli Szék Vagyonkezelőségének elnöke) és Giuseppe Versaldi (Szentszék Gazdasági Ügyei Prefektúrájának elnöke), továbbá Giuseppe Bertello vatikánvárosi kormányzó (Vatikánvárosi Pápai Bizottság és Kormányzóság elnöke, amolyan „főpolgármester”), az amerikai Edwin F. O’Brien (Szent Sír Lovagrend nagymestere), a spanyol Santos Abril y Castelló, a S. Maria Maggiore-bazilika archipresbiterje, vagy éppen az alig egy nappal a mostani bejelentés előtt kinevezett új, portugál származású főpenitenciárius, Manuel Monteiro de Castro.

Nem számít automatikusnak a két pápai tanácsi elnök bíborosi méltóságra emelése: Francesco Coccopalmerio (Törvényszövegek Pápai Tanácsa) már két konzisztóriumot „kihagyott”, Antonio Maria Veglió (Migránsok és Útonlevők Pápai Tanácsa) viszont csak a legutóbbit – ráadásul az ő neve nem is szerepelt azok között, akiket az elemzők most esélyesnek tartottak. Várnia kell még viszont a bíborosi kalapra Salvatore Fisichella érseknek, az Új Evangelizáció Pápai Tanácsa elnökének, akire pedig az idén induló Hit Éve és az októberi püspöki szinódus kapcsán központi szerep vár a Kúriában.

Az egyházmegyés főpásztorok esetében ezúttal is érvényesült az íratlan szabály, hogy egy székhelynek egyszerre csak egy választókorú bíborosa lehet, így ahol a nyugalmazott érsek még 80 év alatti, az utódnak várnia kell. Ez alól kivételt – ezúttal – Giuseppe Betori firenzei érsek képez, aki korábban az olasz püspöki konferencia főtitkára volt, s elődje, Ennio Antonelli bíboros a Pápai Családtanács elnöke. Dominik Duka prágai, Timothy Dolan New York-i és John Tong Hon Hong Kong-i érsek azért kerülhetett mégis a listára, mert elődjük a közeli hónapokban lépi át a 80-at.

Két ún. sajátjogú egyház vezetője is megkapja a bíborosi kalapot: az indiai George Alencherry ernakulam-angamalyi szír-malabár rítusú nagyérsek, valamint Lucian Mureşan fogaras-gyulafehérvári román görögkatolikus nagyérsek. Ez utóbbi már betöltötte a 80-at, így kinevezése részben az általa vezetett egyház megbecsülését, részben saját „életműve”elismerését jelenti (a román görögkatolikus egyházat XVI. Benedek emelte a nagyobb önállósággal járó nagyérseki rangra 2005-ben). A keleti rítusú egyházak vezetői azért kapnak kinevezést a Bíborosi Kollégiumba (ami pedig eredetileg a „római”, tehát latin rítusú klérus intézménye), hogy az egyetemes Egyház sokszínűségét és egységét képviseljék a pápa legszorosabb tanácsadói körében.

A konzisztóriumok alkalmával többnyire a 80. évüket már betöltött bíborosok jelentik az igazi meglepetést, akik mintegy „életműdíjként” kapják az elismerést, hivatali kötöttségek nélkül, így esetükben érvényesül legjobban a pápa személyes választása.

Ezúttal három jeles teológust tüntet ki a Szentatya, akik közül a máltai ágostonrendi Prosper Grech és a német jezsuita Karl Becker sokáig munkatársai voltak a Hittani Kongregáció konzultoraként. A Gregoriana Egyetem dogmatika professzora, P. Becker szakértelmét Ratzinger bíboros mindig is nagyra becsülte, többek között részt vett a katolikus-evangélikus Közös Nyilatkozat a Megigazulásról szerkesztésében, vagy legutóbb a Szt. X. Piusz Papi Testvériséggel folytatott teológiai párbeszédben. Grech atya biblikus teológus, a hermeneutika és a patrisztika jeles szakértője, s egyben a történelem második máltai származású bíborosa lesz. A harmadik új bíboros teológus Julien Ries, a Louvain-i Katolikus Egyetem volt professzora, a vallásantropológia atyjának számít, s mint ilyen a vallás társadalmi szerepének tanulmányozója (Szentatyánk egyik kedves témája).

A februári lesz XVI. Benedek pápaságának negyedik konzisztóriuma, s 84-re emelkedik az általa kinevezett bíborosok száma. Akik közül összesen 63-an vehetnének részt egy esetleges konklávén, vagyis a következő pápa megválasztásakor minden bizonnyal már jelenlegi Szentatyánk bíborosai alkotják majd a többséget (mégha nem is a szükséges kétharmadot).

Az új bíborosok életrajza angolul és olaszul.

Kapcsolódó cikkek:
Változik a bíborosok kinevezésének szertartása
A bíborosi kollégium elmélkedési- és imanapot tart a konzisztórium előtt
22 új bíborost nevezett ki a Szentatya

Vatikáni Figyelő/Magyar Kurír