A napkeleti bölcsek

Az idén vízkereszt ünnepe is vasárnapra esik. A napkeleti bölcsek – a hagyomány szerint babilóniai csillagászok vagy három keleti király – Gáspár, Menyhért és Boldizsár, követve a csodás csillagot, eljöttek Betlehembe, hogy imádják a zsidók újszülött királyát, Jézust. A liturgia Urunk megjelenésének nevezi az ünnepet, idegen nyelveken a görög eredetű Epifániával jelölik. Magyarul vízkereszt, mert régen Jézus megkeresztelkedésére is ekkor emlékeztek. Az idén a következő hétfőn ünnepeljük ezt az eseményt, amikor az Atya (égi szózata) tanúságot tesz a szeretett Fiúról, az Üdvözítőről.

Irodalomkedvelőknek az ünnep József Attila egyik legkedvesebb versét, a Betlehemi királyokat idézi fel:

Irul-pirul Mária, Mária,
boldogságos kis mama.
Hulló könnye záporán át
alig látja Jézuskáját.
A sok pásztor mind muzsikál.
Meg is kéne szoptatni már.
Kedves három királyok,
jóéjszakát kívánok!

A napkeleti bölcsek példája ihletheti azokat az írókat, gondolkodókat, akik keresik az élet értelmét, keresik Istent és az üdvösséget, követnek valamilyen útjelző csillagot. Két költőnkre utalok most: Belon Gellért püspök Illyés Gyula temetésekor a költő Emberi éj című versét idézte: „A csillag mind betlehemi”, amikor értelemkereséséről, istenkereséséről beszélt, mintegy párbeszédet folytatva a halottal: „A betlehemi csillag kereső embereket vezetett ahhoz, aki elmondhatta magáról: ’Én vagyok az út, az igazság és az élet.’ Te is a keresők útján jártál, az igazságra szomjaztál és az életet szolgáltad.” Illyést főleg a közelgő vég, a halál szorításában foglalkoztatták a végső létkérdések. Végakarata az volt, hogy katolikus szertartással temessék. Utalok másik nagy költőnkre, Babits Mihályra, aki szintén vándorolt egy életen át, örök csillagzatokhoz igazodott. Kereste az üdvözítőt, de végül a szenvedésben találkozott vele, amint ezt a Csillag után című, életét összefoglaló versében írta:

Óh ha most mindent itthagynék
mennék a csillag után,
mint rég a három királyok
betlehemi éjszakán!
(...)
Aranyat, tömjént és mirhát
vinnék, vinnék boldogan.
(…)
Százszor megállítanának -
örülnék, ha átcsúszom:
arany nélkül, tömjén nélkül
érnék hozzád, Jézusom!
Jaj és mire odaérnék,
hova a csillag vezet,
te már függnél a kereszten
és a lábad csupa seb,
s ahelyett hogy bölcsőd köré
szórjak tömjént, aranyat,
megmaradt szegény mirhámmal
keserűszagú mirhámmal
kenném véres lábadat.

Heródes üldözni kezdi a betlehemi kisdedet, amikor a napkeleti királyoktól azt hallja, hogy megszületett a zsidók messiás-királya. A Szentcsalád Egyiptomba menekül a gyilkos uralkodó elől. Pedig Jézus, a béke szelíd királya nem vetélytársa királyoknak, uralkodóknak. Jézust üldözték a zsidó vallási vezetők: főpapok, farizeusok, írástudók, és végül kiszolgáltatták a római helytartónak, hogy keresztre feszítse. INRI: ezt a rövidítést szegeztette Pilátus Jézus keresztjére. Jelentése: Iesus Nazarenus Rex Iudeorum, „Názáreti Jézus, a zsidók királya”. Pedig Jézus Pilátus előtt kijelentette: „Az én országom nem e világból való.” Ő azért jött, hogy tanúságot tegyen az igazságról. Isten Országa, amelyet hirdet, és amely elérkezett jövetelével: igazság, béke és öröm a Szentlélekben.

Jézus előtt üldözték a prófétákat is, és utána végig a századokon át a mai napig azokat, akik királyi zászlaja alá állnak, akik megvallják az ő nevét, akik kitartanak mellette minden viszontagságban. Boldog II. János Pál pápa rendelte el, hogy a helyi egyházakban gyűjtsék össze a XX. század vértanúinak aktáit. Magyarországon is a közel fél évszázados kommunista uralom alatt számos hitvalló és koncepciós perekben elítélt egyházi és világi személy szenvedett üldöztetést, börtönt és internálást. Ezeknek az üldözötteknek és elítélteknek az aktáit (a hozzáférhetőket) közzéteszik levéltárakban kutató történészek.

Ne feledkezzünk meg e hitvallókról és vértanúkról! Imáinkba foglaljuk mindazokat, akik szerte a világon, a vallásüldöző diktatúrákban vagy a vallási fanatizmustól (az arab-muzulmán országokban) nap mint nap vértanúságot szenvednek Krisztusért – buzdít vízkereszt ünnepére írt elmékedésében Szabó Ferenc SJ.

Vatikáni Rádió/Magyar Kurír