„A Jézuska a csodákat / azonnal, / a lehetetlent három / napon belül teljesíti” (A Jézuska). Ezekkel a sorokkal kezdődik Fellinger Károly új (gyerek)verskötete, s ezt az örömöt híreli versről versre, gondolatról gondolatra.
Jézuska és az angyalok lakják be elsőként ezt a szövegvilágot; hogy aztán földi és égi szándékok egybefésülésében segédkezzék mindahány rím, mindahány sugalom – lett légyen szó egyházi ünnepkörről, népi szokásokról, a mesék valóságáról, szentek legendáriumáról vagy bibliai alakokról, történetekről.
Itt altatót, ráolvasást, fohászt, ott balladisztikus történeti kiterjedést olvasunk; a mondókás ártatlanság és a svéd típusú gyerekversek szólamai váltogatják egymást – egy názáreti típusú szemléletmód jegyében.
Karácsony, újév, farsang, pünkösd… Hit, emberség, hagyományok és hazaszeretet… Olyan kulcsszavak köré rendeződik, s olyan értékek hálózatát rajzolja föl a Borbála-ág, melyek nem csak a gyermek olvasókkal hitetik el a végigazságok rendjét: „a szívünkben / van a hitnek helye még” (Betlehem) – „a szeretet előbb-utóbb / mindig igazságot terem” (Szózat).
A szeretet? A költészet is, ha ilyen.
Fellinger Károly: Borbála-ág, AB ART Kiadó, 2026; illusztrátor: Marsai Ágnes.
Fotó: AB ART Kiadó
Magyar Kurír
Az írás nyomtatott változata az Új Ember 2026. augusztus 9-i számában, a Mértékadó kulturális mellékletben jelent meg.
Kapcsolódó fotógaléria
