Nem elégedhetünk meg a világi életből átvett elvekkel, módszerekkel - évnyitó mise a Pázmány egyetemen

Jézusról a környezete joggal gyaníthatta, hogy valamilyen országot akar szervezni földi keretek között, – emelte ki az egyetemi oktatókhoz és hallgatókhoz intézett szentbeszédében Erdő Péter –, hiszen kiválasztott tanítványai közül tizenkettőt, akiket mintha egy sajátos feladatra képzett volna ki. A vele együtt lakó tanítványok mintha egy későbbi szervezetnek alkotnák a magját. Nem véletlenül juthatott a tanítványok eszébe, hogy ha eljön Jézus országa, akkor ott vajon ki lesz az első, hogyan alakul a rangsor. A tizenkét apostol száma már önmagában ezt a gondolatot erősítette, hiszen óhatatlanul is Izrael tizenkét törzsét juttatta az emberek eszébe.

Jézus az apostolok kérdésére beszélt is az elsőségről, de rögtön leszögezte, hogy az nem e világ logikája szerint való – tette hozzá a bíboros. – Krisztus nem tagadta, hogy szervezett közösséget akarna létrehozni, igenis országot kívánt építeni, csak nem a földi világ szabályai szerint.

A főpásztor e krisztusi gondolatok figyelembevételével hangsúlyozta: „Ha most szeretnénk az Egyház életét szebbé, jobbá, krisztusibbá tenni, akkor nem elégedhetünk meg azzal sem most, sem régen, sem a jövőben, hogy a világi politikából, a világi szervezés tudományából átvesszük az elveket, a módszereket, alkalmazzuk őket az Egyházra, és azt reméljük, hogy majd attól hatékonyabbak leszünk.” Éppen ellenkezőleg: mindent kritikusan kell alkalmaznunk; s tudnunk kell, hogy bármilyen módszerekkel, technikákkal kívánjuk hatékonyabbá tenni az Egyház működését, végül mégiscsak a Szentlélek az, aki az Egyházat működteti.

Erdő Péter homíliájában rámutatott, hogy a katolikus egyetem szellemisége lehetővé teszi, hogy az ember a teológiában és minden tudományterületen átélhesse az Istennel való találkozás örömét. Az a meggyőződés pedig, hogy a különböző tudományok segítségével a Teremtővel, a történelem, a társadalom, a humán kultúra fejlődését és válságait szeretetével kísérő, gondviselő Istennel találkozhatunk, reménnyel töltik el az embert. Azzal a reménnyel, hogy a világ megismerhető, hogy ismereteink értelmes, jó célra használhatók. Emiatt reménykedhetünk abban, hogy „tanulás, kutatás, oktatás és élet, a személyes életünk, a családunk élete, a népünk élete nem szakad el egymástól, hanem összefügg.”

A Pázmány Péter Katolikus Egyetem a névadója, Pázmány Péter bíboros, prímás által 1635-ben Nagyszombatban alapított egyházi egyetemet tekinti hivatalos jogelődjének, így két éve ünnepelte 375. évfordulóját. A jelenlegi néven az egyetem 1992 óta működik, az alapítás pillanatában hittudományi és bölcsészettudományi karból állt. 1995-ben alakult meg a jog- és államtudományi kar, és 1998 óta működik az információs technológiai kar, amely 2001-ben nyerte el az állami elismerést.

Agonás Szonja/Magyar Kurír