Öröm van a szívünkben – Pünkösdvasárnap Veszprémben

A főpásztor szentbeszédében kiemelte: pünkösd ünnepén egy csodának vagyunk részesei, és kimondjuk, hogy a Lélek erejében Jézus Krisztus az Úr, mert senki sem mondhatja ki ezt, csak az, akiben a Lélek lakozik. Lelkével akarunk élni, és ez számunkra erő, bátorság, értelem és tudás.

Öröm van a szívünkben, pünkösd ajándékát éljük át, és vállaljuk az ezzel járó Egyházból fakadó küldetésünket. Vállaljuk Egyházunk szolgálata által az ember szolgálatát. Krisztus módjára a krisztusi törvények Isten országának törvényei szerint. Szeretnénk értelmet adni a világnak, annak a világnak, amelyben élünk, amely körülvesz bennünket, s amely igen rászorul arra, hogy az isteni értelem tudja vezérelni és irányítani döntéseit, lépteit – mondta Udvardy György érsek.

A szentmise zenei szolgálatát a Szent Mihály kórus és a gyermekkórus látta el, közreműködött a Mendelssohn kamarazenekar.

Az ünnepi szentmisét a Magyar Katolikus Rádió, valamint a Kossuth rádió élőben közvetítette.

A szentmise záróáldása előtt a veszprémi érsek megköszönte a jelenlévőknek és a rádióközvetítésen keresztül bekapcsolódóknak, hogy együtt ünnepelhették az ígéret beteljesedését, a Szentlélek kiáradását. Mindent megkaptunk ahhoz, hogy Krisztus módjára tudjunk élni, hogy örömben és reményben tudjunk továbbmenni – hangsúlyozta a főpásztor.

*

Udvardy György érsek prédikációját közöljük.

A húsvéti időszakot ünnepeltük, benne Jézus Krisztus föltámadását és a mi föltámadásunknak a reményét is. Most pedig azt ünnepeljük, hogy Jézus Krisztusnak az ígérete, miszerint elküldi az Ő lelkét, beteljesült, valóra vált. Találkoztunk a Föltámadottal, és érteni akartuk a húsvéti időszakban a megtestesülését, tanítását, csodáit, halálát és föltámadását, mint ahogyan azt is érteni akartuk, mit jelent Jézus Krisztust követni és követve élni. Mit jelent a tanítását megismerni, megtartani, parancsait teljesíteni, s mit jelent, hogyan kell Isten gyermekeinek a méltóságában élni, hogyan tudjuk ezt megélni.

Persze kérdéseink is voltak, vannak. Meg tudjuk-e mindazt tenni, amit Jézus kíván tőlünk? Nem tűnik-e túl nehéznek a krisztusi élet? Nem tűnik-e túl soknak mindaz, amit Ő kíván tőlünk? Jézus ismeri, mi lakik az emberben, s ezért bátorít, vigasztal bennünket. Megígérte: „elküldöm nektek Lelkemet, aki majd bátorít, vigasztal, megerősít, aki majd eszetekbe juttatja mindazt, amit én tanítottam nektek”.

Itt vagyunk most pünkösd ünnepén. Ennek a csodának vagyunk a részesei, és kimondjuk a Lélek erejében: Jézus Krisztus az Úr. Mert senki sem mondhatja ki ezt, csak, akiben a Lélek lakozik. Lelkével akarunk élni, és ez számunkra erő, bátorság és értelem, érteni tudás, a világ eseményeinek megértését jelenti.

Isten a Lélek adományait az egyénnek adja, de mindig úgy, hogy az Egyház javára szolgáljon, a közösséget szolgálja általa. Isten a maga ajándékait mindig konkrét körülmények között adja. Nekem, nekünk, most itt, akik együtt ünneplünk, nekem, nekünk, akik most itt, ebben az egyházmegyében, ebben az országban, nemzetben szeretnénk jól élni, boldogan élni, Krisztust követni és megtartani az Ő tanítását. Ajándékai mindig szívünk mélyéig hatolnak, és erőt, bátorságot, vigasztalást öntenek szívünkbe. (...) talán mostanában leginkább az értelem Lelkére szorulunk rá. Rengeteg bizonytalanság vesz körül bennünket, társadalmi méretekben a háború itt van a szomszédunkban. Ideológiai küzdelmek folynak országhatáron kívül, belül, családjainkon kívül és belül is.

Szeretnénk érteni az Istent, szeretnénk érteni az embert, szeretnénk érteni a kultúrát, társadalmat, amelyben élünk, s amelyért felelősséget viselünk. Szeretnénk érteni az Istent, aki Atya, aki irgalmas, aki ellen a mai ember szinte terroristaként lép fel, de Ő mégis éltet bennünket.

Szeretnénk érteni az embert, saját magunkat. Istennek a teremtménye, új teremtménye Jézus Krisztus által és a Szentlélek erejében, akinek méltósága van, és akinek jövője van. Szeretnénk érteni, szeretnénk védeni, szeretnénk szolgálni magát az embert, emberi létünket, közösségeinket. Szeretnénk érteni kultúrát, társadalmat, hiszen ahogyan Szent II. János Pál pápa többször is említette: a hit kultúrát teremt, s az a hit, amely nem teremt kultúrát, valójában nem hit.

Mi olyan hitet kaptunk Jézus Krisztusban – és ebben erősít meg bennünket a Szentlélek –, amely képes kultúrát formálni, alakítani. Hogyan? Emberi kapcsolatainkban, hagyományainkban, értékek megőrzésében és értékek növelésében, intézményeinkben, szokásainkban, mindennapi cselekedeteinkben. Az értelem Lelkét kérjük, hogy az igazság munkálói és munkásai tudjunk lenni. Akarjuk érvényre juttatni az isteni és emberi igazságot a társadalomban, testvéri módon, szolidaritást vállalva minden testvérrel.

Gyönyörű bátorítást hallottunk ezzel kapcsolatban a Szentleckéből. Szeretnénk békét teremteni, békét önmagunkban, közösségeinkben, családunkban, társadalmunkban, kultúránkban és békét ott, ahol háború és viszály van. Krisztus módjára, ahogyan Ő adja nekünk a békét. Isten Szentlelke műveli ezt bennünk, és szeretnénk szolgálni közösségeinkben, társadalmunkban az ember Istentől akart növekedését is.

Öröm van a szívünkben. Pünkösd ajándékát éljük át, és vállaljuk az ezzel járó Egyházból fakadó küldetésünket. Vállaljuk a méltóság  megélését, szolgálatát. Vállaljuk Egyházunk szolgálata által az ember szolgálatát, Krisztus módjára, a krisztusi törvények, Isten országa törvényei szerint és Isten országának az erejének megfelelően. Szeretnénk értelmet adni a világnak, annak a világnak, amelyben élünk, amely körülvesz bennünket, s amely igen rászorul arra, hogy az isteni értelem tudja vezérelni és irányítani döntéseit, lépteit.

Öröm, erő és bátorság van bennünk. S ez nem a mi erőnk, ez a Szentléleknek az ereje, és éppen a Szentlélek által mondjuk ki bátran majd a hitvallás szavait is, de mondjuk ki bátran: Jézus Krisztus az Úr! Ámen.

Forrás és fotó: Veszprémi Főegyházmegye

Magyar Kurír