Otthont és közösségi házat avattak csángó diákok számára Csíkszeredában

Külhoni – 2021. október 19., kedd | 19:14

Október 8-án avatták fel a Csíkszeredai Csángó Kollégiumot, amely nem csupán otthon az ott tanuló diákok számára: művelődési központ is egyben, amely a moldvai csángómagyarság kultúráját népszerűsíti. Az épületet Măriuţ Felix forrófalvi plébános áldotta meg.

A magyar állam támogatásával létrehozott kollégium a Csíkszeredában tanuló csángómagyar diákok otthona, de egyben olyan művelődési központ is, amely a moldvai csángómagyarság kultúráját népszerűsíti. A városban tanuló moldvai és gyimesi csángómagyar diákok már korábban birtokba vették és belakták a csíkszeredai Tanorok utcában vásárolt és felújított ingatlant. Az avatóünnepségre október 8-án, pénteken került sor. Az eseményen Kövér László, a Magyar Országgyűlés elnöke is jelen volt.

„Örömnap ez a mai, mert olyan intézmény született, amelyet rég megálmodtak a csángómagyar oktatásért aggódó, tevékenykedő felnőttek. A csíkszeredai és a székelyföldi magyarság, az erdélyi magyarság megérett arra, hogy úgy fogadja a csángó diáktestvéreinket, hogy nemcsak egy bentlakást, hanem egy nevelőközpontot tud számukra biztosítani” – mondta beszédében Korodi Attila, a város polgármestere. Borboly Csaba, Hargita megye tanácsának elnöke a magyar szeretet és a szolidaritás fontosságát emelte ki.

Pogár László, a Moldvai Csángómagyarok Szövetségének (MCSMSZ) elnöke felidézve csíkszeredai diákéveit, így fogalmazott: „Úgy állok itt önök előtt, mint egy kisgyerek, amikor kigyúlnak a karácsonyi fények, és látja, hogy az összes álma valóra vált. Testvéreim és jómagam Csíkszeredában jártunk iskolába, igen szerény körülmények között. Ha nekünk is ilyen kollégiumunk lett volna, tanulószobával, számítógépes teremmel, étkezdével, akkor én már rég professzor lennék, és nem ilyen, csak az élet által képzett csángó, akit az iskola után az élet viharai tanítottak meg sok mindenre.” Köszönet mondott Kövér Lászlónak, hogy segítséget nyújtott abban, hogy a magyar kormány nyolc év szünet után újból támogatta a csángókat; köszönetét fejezte ki továbbá Járai Zsigmondnak, a csángó ügyekért felelős miniszterelnöki megbízottnak; Edvi Péternek, az MCSMSZ felügyelőbizottsága elnökekének, továbbá a szövetség elnökének, Borbáth Erzsébetnek, aki a ’90-es évek elején kezdte a csángó gyerekek csíkszeredai támogatását.

Kövér László, a Magyar Országgyűlés elnöke beszédében kiemelte: nem véletlen a helyszín. Csíkszeredában a székely felelősségérzetnek és az ügyszerető pedagógusoknak, köztük Borbáth Erzsébet tanárnőnek köszönhetően már 1990-ben megkezdődött a csángómagyar fiatalok beiskolázása.

Ha egy közösséget hosszú távon megfosztanak az anyanyelvi oktatás és hitélet lehetőségétől; meggátolnak abban, hogy kinevelje saját értelmiségét (...), „akkor elmondhatjuk, hogy az érintett közösség lélekrablás áldozata (...) Mindezért nekünk, mai magyaroknak, székelyeknek, Magyarországnak és az erdélyi magyarságnak kötelességünk, hogy a lélekmentésben segítsük csángómagyar testvéreinket.

Ez pedig azzal kezdődik, hogy az ösztönökbe menekült nemzeti önazonosságot és hovatartozás érzését segítsük beemelni a tudatba, ennek alapja pedig az anyanyelvi oktatás és nevelés biztosítása a csángómagyarság számára.”

Az épületet Măriuţ Felix forrófalvi plébános szentelte meg. Ezt követően Tóth László főkonzul, Kövér László házelnök és Pogár László vágták el a szalagot.

Az avatóünnepséget a kollégium lakói énekekkel és táncokkal tették színesebbé.

*

Ferencz Éva és Ferencz Gabriella húsz éve vezetik a csángó kollégiumot. „Csíkszeredában már közel 31 éve tanulnak csángó diákok különböző magyar nyelvű középiskolákban, de ezek alatt az évek alatt mindig albérlőként laktunk a különféle intézmények kollégiumaiban, és mindig arról ábrándoztunk, hogy milyen jó is lenne egy saját épület, ahol csak mi vagyunk, és a saját rendszerünkben élünk” – fejtette ki Ferencz Gabriella, a Csíkszeredai Csángó Kollégium vezetője.

A Moldvai Csángómagyarok Szövetsége a magyar kormány támogatásával, két évvel ezelőtt vásárolta meg a Tanorok utcai ingatlant, amelyet bentlakás céljára alakítottak át. E tanévben közel ötven moldvai, gyimesbükki és kosteleki lakója van a kollégiumnak. Az intézményvezető elmondta: fontosnak tartják, hogy ez a hely ne egyszerű bentlakás, hanem otthon legyen. Például az a diák, aki Magyarfaluból érkezik a városba, 170 kilométerre költözik el négy évre. Számára nagyon fontos, hogy biztonságos otthonra leljen, ahol megnyílhat, barátokat szerezhet, és jól érezheti magát.

„Fontos az is, hogy segítsük diákjainkat a tanulásban, hogy felzárkózzanak a középiskolai követelményekhez. Emellett nagyon sok kulturális programot és sportrendezvényt szervezünk. Ez az előnye annak, hogy az itt tanuló csángó fiatalok egy helyen lakhatnak. Kicsit hátrány ugyanakkor, hogy kevesebb kapcsolatuk van a székely diákokkal, mint korábban, amíg más iskolák bentlakásaiban voltak, viszont nagyon szívesen hozzák most ide a székely osztálytársaikat.

Remélem, hogy ez egy nyitott hely lesz a városban, egy olyan hely, amely kulturális központként is működhet, szervezhetünk olyan rendezvényeket, amelyekkel a moldvai magyarság kultúráját népszerűsíthetjük, bemutathatjuk a diákjaink szülőföldjét, szokásait, viseleteit” – emelte ki Ferencz Gabriella.

A csíkszeredai kollégium tizenegy lakószobájában közel hatvan diáknak tudnak helyet biztosítani. Az épületben étkezde és több tanulószoba áll a diákok rendelkezésére. Tágas közösségi termében táncházakat, kiállításokat is lehet szervezni.

Forrás: Romkat.ro

Fotó: Moldvai Csángómagyarok Szövetsége

Magyar Kurír

Kapcsolódó fotógaléria