
A könyv bemutatójára Budapesten május 14-én került sor a Stephanus Könyvesházban.
A címben vázolt három nagy témakört követve a könyv öt nagy fejezetre bontva mutatja be a római pápa hivatalának eredetét és jellegét, közvetlen segítőit, köztük kiemelten a Római Kúria intézményrendszerét, bepillantást nyújt a Pápai Ház tisztségviselőinek, szokásainak és hétköznapjainak világába, továbbá a Vatikánvárosi Állam működésébe.
Az első fejezetben a szentírási hivatkozásokból levezetve kirajzolódik a mindenkori pápa Jézus Krisztustól származó „munkaköri leírása”, ami tükröződik a különféle pápai címekben is. A vonatkozó jogszabályok és hagyományok alapján mutatja be a széküresedéssel (pápa halála/lemondása), illetve a konklávéval kapcsolatos tudnivalókat.
A második nagy fejezet a Péter utódát segítő személyekkel és intézményekkel foglalkozik. A bíborosok feladata a pápa megválasztása, illetve segítése tanácsaikkal és hivatali munkájukkal. A II. Vatikáni Zsinat után tanácsadó testületként létrehozott szinódus ülésein a Katolikus Egyház püspökei közül választott képviselők vitatják meg az aktuális és fontos kérdéseket. Az ún. „ad limina” látogatás minden püspöknek rendszeres lehetőséget ad a pápával való személyes találkozásra és vatikáni konzultációra, s az ilyenkor elkészített beszámoló jelentéseik révén válik a Szentszék a világ egyik legjobban értesült központjává. A XX. század második felének újítása volt a pápalátogatások gyakorlata, amikoris a pápa keresi fel a helyi egyházakat a világ minden táján. A mindennapos kapcsolattartást és így az Egyház egységének fenntartását is szolgálja a Szentszék diplomáciája, ami egyúttal hathatós eszköz a pápa számára, hogy szava eljusson a nemzetközi fórumokra.
A harmadik fejezet naprakészen ismerteti a pápa egyházfői tevékenységét közvetlenül segítő hivatali apparátust, a Római Kúriát és annak összetett intézményeit: a kongregációkat, tanácsokat, bizottságokat, vagyonkezelő hivatalokat, bíróságokat. A számos vatikáni háttérintézmény között találjuk a világhírű Titkos Levéltárat és az Apostoli Könyvtárat, vagy éppen a „pápa hangjaként” szolgáló médiát. Számos akadémia és alapítvány, egyetem és kutatóintézet, valamint a jelesebb római bazilikák egészítik ki a sort.
A negyedik fejezet a pápával és a vatikáni élettel kapcsolatos számos látványos, vagy éppen kevésbé ismert érdekességet vonultat fel: a pápa sajátos jelvényeitől és ruházatától kezdve a napi tevékenységét kiszolgáló személyzet különböző kategóriáin át a kitüntetések, a szertartások, vagy éppen a szentszéki dokumentumok típusainak ismertetéséig.
Az ötödik fejezet a világ legkisebb és talán legismertebb államával, a Vatikánvárossal foglalkozik. Megismerhetjük létezésének sajátos célját, történetét és földrajzát, jogrendjét és igazgatását, valamint biztonságának garantálóit. A Vatikán falain belül található magyar vonatkozású emlékek pedig ízelítőt nyújtanak a pápaság és Magyarország évezredes történelméből is.
A Pápa, Szentszék, Vatikán a maga témájában ritka, kifejezetten a magyar olvasóközönség számára készült kézikönyv. Szerzője, Érszegi Márk Aurél 1975-ben született, a Pannonhalmi Bencés Gimnáziumban érettségizett 1993-ban, majd nemzetközi kapcsolatokból diplomázott a Trieszti Tudományegyetemen 1999-ben.
A Pázmány Péter Katolikus Egyetemen teológiai tanulmányokat folytatott és 2006-ban kánonjogi licenciát szerzett. A nemzetközi kapcsolatok területén dolgozik, Vatikán-szakértőként pedig 2005 óta publikál világi és egyházi lapokban, illetve 2006-2013 között blogot vezetett Vatikáni Figyelő címen.
Magyar Kurír
Kapcsolódó fotógaléria
