Párbeszéd a liturgiáról: Gyerekekkel

2018. augusztus 19. vasárnap, 12:00

Fehérváry Jákó OSB liturgikus jegyzetét olvashatják.

Sokan töprengtek már el azon, hogy a liturgiát szabad-e a gyerekek szintjére vinni, vagy már csecsemőkortól szoktatni kell őket a templomi áhítat légköréhez, hogy abba belenőve felnőtt korukban mintegy természetesen vegyenek részt a liturgián. Mindkét vélemény mellett szólnak komoly, elfogadható érvek. Talán nem is érdemes mereven szembeállítani a két szempontot, hanem megnézni, hogy milyen közegben melyiknek van inkább érvénye.

Egyedülálló lelkipásztori helyzet az, ha teljes családok kisgyermekekkel és csecsemőkkel jöhetnek a szentmisére, anélkül, hogy pironkodniuk kellene a csemeték által elkerülhetetlenül megjelenő hangok, zörejek, néha kisebbfajta káosz miatt.  A család abban a természetes közegben vehet rész büntetlenül a vasárnapi istentiszteleten, ahogy a hitét éli, a szülőknek praktikus szempontok miatt nem feltétlenül kell külön misére járnia.

A liturgia ilyenkor természetesen kerülhet párbeszédbe a gyermekekkel, anélkül, hogy nagyobb változtatásokat igényelne. Az énekek, a közösen végzett mozdulatok, az elmondott szavak mégis különös mérlegre kerülnek ebben a zsibongó világban. Óhatatlanul kiderül mi az, aminek elemi ereje van, és mi a sallang. És ebben a közegben tanuljuk meg azt is, hogy nem kell mindennek teljesen érthetőnek lennie ahhoz, hogy értelme, hatása legyen.

A családos mise különleges pillanata a homília: a papnak érdemes leszállni a szószék magasából, és megkérdezni a gyermekeket. Meglepő útravalót kaphat az egész gyülekezet „természetes teológiából”, és gyermekek veleszületett Isten-ismeretéből, ha párbeszédre lép a kicsikkel. Arra is jó ez, hogy rádöbbenjünk: elméleteink néha kilométerekkel a bennünket hallgatók feje fölött húznak el…

Jó, ha közben a gyermekek a Szent iránti tiszteletet és a kerettartást is tanulják: a szülők és a pap együttműködéséből, párbeszédéből születhet meg az a légkör, ahol tudjuk, mikor van helye a vidámságnak, a csendnek, a figyelemnek, a térdre borulásnak.

Fotó: Lambert Attila

Magyar Kurír

Kövesse a Magyar Kurírt a Facebookon is!

Rovat: Nézőpont
Vezető híreink – olvasta már?
jotekonysagi-koncert-perbali-szent-anna-templom-javara
Jótékonysági koncertet szerveznek a perbáli Szent Anna-templom javára

„Mindnyájan egyért” mottóval jótékonysági koncertet szerveznek a tűzben súlyosan megrongálódott perbáli katolikus templom javára március 17-én, vasárnap a budapesti MOM Kulturális Központ színháztermében.

12:19
bognar-tamas-labodi-plebanos-jezus-nem-mosolytalan-egyhazat-alapitott-de-mi-ridegge-tesszuk
Bognár Tamás lábodi plébános: Jézus nem mosolytalan egyházat alapított, de mi rideggé tesszük

Szülei arra tanították, hogy ne „valaki”, hanem egyszerűen csak jó ember legyen. „Tapsi atya” az öröm embere. Vallja, hogy Jézus nem egy rideg, mosolytalan egyházat alapított; mi tesszük sokszor azzá. Bognár Tamással Lőrincz Sándor készített interjút, mely a Somogyi Hírlapban jelent meg.

2019. február 21. csütörtök
Útravaló – 2019. február 22.

Útravaló – 2019. február 22.

Napról napra közreadjuk a napi evangéliumi szakaszhoz, illetve az adott nap szentjéhez kapcsolódó gondolatokat az Adoremus liturgikus kiadványból. Februárban Juhász Ferenc miskolc-mindszenti plébános ad útravalót.

Korábbiak »

Mai evangélium – 2019. február 22.

Mai evangélium – 2019. február 22.

Hogy örömhírrel induljon minden nap… – Mt 16,13–19

Korábbi napi evangéliumok »

hirdetés
hirdetés
Rádióhallgatás élőben
Szent István Rádió
hírlevél feliratkozás
Hírbeküldés
Linkajánló

MKPK   

Új Ember  

Szent István Rádió Szent István TV Mária Rádió Bonum TV  Evangélium 365Vatikáni Rádió  Katolikus Karitász 

Máltai SzeretetszolgálatSzent Lukács Görögkatolikus Szeretetszolgálat Szent István társulat Szent Adalbert Központ  A Szív Keresztény Szó Vasárnap Párbeszéd háza    Szemle