Pünkösd vigíliája

A liturgikus ünneplés vigília misével kezdődik, ennek sajátossága, hogy az igeliturgiában négy olvasmány szerepel, amelyek közül a miséző pap választhat. Azokat az ószövetségi részeket válogatta ki az Egyház, amelyek valamiféleképpen kapcsolatban állnak Pünkösd ünnepével.

• Az első a bábeli nyelvzavar (Ter 11,1�9), hiszen az emberek ettől kezdve nem egy nyelven beszéltek. Az apostolok beszédét viszont megértették hallgatóik, bármilyen nemzetből valók is voltak.
• A második olvasmány a választott nép ünnepéről szól, akik a húsvét utáni ötvenedik napon megünnepelték a Sínai-hegynél történt szövetségkötést (Kiv 19,3�8a.16�20). Az Egyház megünnepli az új szövetség igazi gyümölcsét: a Szentlélek kiáradását.
• A harmadikban Ezékiel látomását olvassuk a csontmezőről (37,1�14). Isten éltető lelket ad a csontoknak. A Szentlélek az Éltető Lélek az Egyházban, de az egyes emberek számára is.
• Ez utóbbi helyett lehet Joel próféta könyvéből (2,28�32) is olvasni egy részletet, amely az Úr Lelkének minden emberre való kiáradásáról szól. Ezt a Szentlélek tökéletesen megteszi az emberek számára.

A szentlecke, a könyörgések, a válaszos és az allelujás zsoltár a legváltozatosabb formában kérik a Szentlelket, hogy töltse el, árassza el ajándékaival a világot és az egyes embereket is.

Verbényi István

Kép: A Szent Péter-bazilika üvegablaka