Pünkösd ünnepe egyházmegyéinkben – FRISSÍTVE

Hazai – 2020. június 3., szerda | 16:31

2020 különös tavasza után az újranyitás lelkületében ünnepeltük pünkösdöt, a Szentlélek eljövetelének ünnepét egyházmegyéinkben május 31-én.

Debrecen-Nyíregyházi Egyházmegye

Palánki Ferenc debrecen-nyíregyházi megyéspüspök ünnepi szentmisét mutatott be pünkösd ünnepén, május 31-én a debreceni Szent Anna-székesegyházban.


A főpásztor homíliájában pünkösd ünnepének arról a mély mondanivalójáról fejtette ki gondolatait, amelyet ő maga, valamint Kocsis Fülöp érsek-metropolita, Fekete Károly református püspök és Fabiny Tamás evangélikus püspök a Szentlélek kiáradásának ünnepére videoüzenetben fogalmaztak meg. Palánki Ferenc hangsúlyozta, a közös pünkösdi üzenetnek az volt a célja, hogy megmutassák az egységre, közösségre való törekvésüket, és tanúságot tegyenek arról, hogy mindezt a Szentlélek munkálja bennük és közöttük.

A teljes beszámoló ITT olvasható.

*

Egri Főegyházmegye

Május 31-én, pünkösdvasárnap az egri bazilikában Csizmadia István, a főszékesegyház plébánosa celebrált ünnepi szentmisét.

Prédikációjában rámutatott: pünkösd legnagyobb ünnepeink egyike, mintegy lezárása a húsvétnak, beteljesítője a megváltás nagy művének, de az Egyház elindulásának ünnepe is számunkra. Mint egykor az apostolok, ma mi vagyunk a Szentlélek hordozói. Ezért ez az ünnep nem egy visszaemlékezés csupán, hanem a valóság megélése. Csizmadia István hangsúlyozta, a keresztségben kapott Lélek istengyermekségünkben formált bennünket, míg a bérmálás szentségében a Szentlélek kegyelme a világ felé indít minket, hogy Krisztus ügye mellé állva a hit továbbadása, az evangélium hirdetése legyen a feladatunk.
Csizmadia István beszéde végén emlékeztetett, bár a húsvét liturgikus jelképei a következő időszakban a háttérbe kerülnek, megváltottságunkat, küldetésünket tovább visszük életünk minden napján.

Mint rámutatott, a pünkösd a tanúságtevő keresztény életünk nyitánya, a Szentlélek szívünkbe költözésével pedig mindig velünk az Isten. Bárhol járunk is a világban, bármit is teszünk, nem hagy el bennünket – zárta beszédét Csizmadia István.

*

Esztergom-Budapesti Főegyházmegye

Május 31-én, pünkösdvasárnap Erdő Péter bíboros, prímás celebrált szentmisét az aznap újranyitott esztergomi bazilikában.

„A feltámadásnak, Krisztus megváltó áldozatának a gyümölcse és a záloga a Szentlélek. Az evangéliumban úgy olvastuk, hogy Jézus már a feltámadása után azt mondja a tanítványoknak: Vegyétek a Szentlelket!, most pedig ilyen feltűnő formában jelenik meg előttünk a kiáradásnak ez a nagyszerű története – hívta fel rá a figyelmet a főpásztor. – Teli van ez mélységes utalásokkal az üdvösségünk történetére. Mert hát ez az emeleti terem, hol is van? Mi van ott a földszinten? Ha meghallgatjuk Szent Péter pünkösdi beszédét, szó esik benne – ugye különös – Dávid sírjáról. Ha elmegyünk Jeruzsálembe, ott láthatjuk egyazon épületben, a földszinten Dávid király sziklasírját, amit a hívő zsidók ma is ott tisztelnek, és az emeleti termet, az utolsó vacsora és a Pünkösd csodájának színhelyét hagyományunk szerint. Igen, több emelete, több szintje van ennek a történetnek, Isten történetének az emberiségben.”

 A teljes beszámoló ITT olvasható.

*

Győri Egyházmegye

Május 31-én, pünkösdvasárnap Veres András megyéspüspök ünnepi szentmisét mutatott be a győri Nagyboldogasszony-székesegyházban.

A főpásztor a Szentlélek eljövetelének ünnepén, az Egyház születésnapján mondott szentbeszédében a keresztény misszió többféle aspektusára világított rá: Az Egyház nem önmagáért van, hanem azért létezik, mert küldetéssel bír. Jézus azért alapította az Egyházat, hogy az egész világon hirdesse az evangélium örömét. Pünkösdkor az akkor ismert világ minden részéből Jeruzsálemben összegyűlt emberek saját nyelvükön hallották az örömhírt. Pünkösdkor a nyelvek csodájáról is szoktunk beszélni: az Egyházban a krisztusi hit az a közös nyelv, amely a különböző népek, nemzetek között egységet teremt.

Az Egyház feladata az, hogy a közös hit által egy közösséget alkosson, Krisztus Egyházát. Az evangéliumra épülő közös hit nem egy látszat- vagy érdekközösséget teremt, hanem valódi közösséget képes alkotni az emberiségben. Európából sok ezer pap és szerzetes indult el a világ azon részei felé, ahol még nem ismerték Krisztus örömhírét. A misszionáriusok között magyarok is voltak. A dél-amerikai misszióban munkálkodott két a győri egyházmegyénkből származó jezsuita atya is: a komáromi születésű Brentán Károly és a mosonmagyaróvári Limp Xavér Ferenc. A misszionáriusok munkája nyomán igazi kulturális, szociális, társadalmi átalakulás ment végbe azokban az országokban, ahol iskolákat, kórházakat építettek, visszaadva az ember Istentől kapott méltóságát. Ma az egykori missziós területekről, Ázsiából, Afrikából, Dél-Amerikából érkeznek hazánkba missziós atyák, testvérek és nővérek. Mert őket is ugyanaz a felelősség, ugyanaz a krisztusi küldetés hatja át, amiről Pál apostol írt: „Mi ugyanis mindnyájan egy Lélekben egy testté lettünk a keresztséggel” (1Kor 12,13).

Mindannyian feladatot kaptunk: saját környezetünkben, családunkban, rokonaink, barátaink, ismerőseink körében kell hirdetnünk az evangéliumot. Szent II. János Pál pápa oly sokszor hangoztatta, hogy Európának új evangelizációra van szüksége. A családban való hitre nevelés semmi mással nem pótolható. Isten azért küldte a Szentlelket, hogy mindnyájunkban mélyítse, tökéletesítse a hitet. Csak akkor tudunk hitelesen evangelizálni, ha a hit mélyen él a szívünkben – fogalmazott Veres András megyéspüspök.

A bővebb beszámoló ITT olvasható.

*

Hajdúdorogi Főegyházmegye

„No de ki tette bölccsé a halászokat?” – tette föl a kérdést Kocsis Fülöp metropolita május 31-én a debreceni főszékesegyházban. Mint mondta: „kézenfekvőnek tűnik a válasz, hiszen a pünkösdi tropárban ezt énekeljük: Áldott vagy te, Krisztus Istenünk, ki a halászokat bölcsekké tetted. Ez ugye nyilvánvaló. Mondhatnánk. Hiszen kiválasztotta a tanítványokat, tanította őket, ők voltak azok, akik minden tanítást hallhattak.”

Fülöp atya így folytatta, keresve a választ a kérdésre: „Ennek ellenére mégis úgy néz ki, hogy mégsem sikerült őket bölcsekké tenni. Emlékezzünk csak vissza: föltámadás után bezárkóztak, féltek, két tanítványa el is indult hazafelé. Sőt: Jézus még utánuk is megy, és próbálja nekik elmagyarázni az Írást, 40 napig még velük marad, de mégsem tűnik úgy, hogy eljutottak volna erre a nagy bölcsességre. Aztán Jézus fölmegy a mennybe, és véget ér a történet, ennyi volt – gondolhatják az apostolok... Nyilvánvalóan nem ez történik, és ebben rejlik a bölcsesség. Mert amikor Krisztus fölmegy a Mennybe, akkor nem lezárult a földi történet, hanem elkezdődött az égi valóság! Erről beszélt, hogy közel van az Isten országa! Ez az igazi bölcsesség! De hát ki segít abban, hogy fölfogjuk ezt a valóságot, hogy az Isten velünk van mindennap, a világ végezetéig?”

A teljes beszámoló ITT olvasható.

*

Kalocsa-Kecskeméti Főegyházmegye

Ünnepi szentmisét mutatott be Bábel Balázs kalocsa-kecskeméti érsek a Nagyboldogasszony-főszékesegyházban május 31-én, pünkösd ünnepén. A főpásztor szentbeszédét a járványügyi helyzetre utalva azzal a gondolattal kezdte, hogy hazánkban is elkezdték gyártani a lélegeztető gépeket, hogy a betegeket meg tudják menteni a fuldoklás kínjaitól. Az emberi testnek szüksége van levegőre, de a léleknek is szüksége van a lelki levegőre, hiszen hamar elfáradunk, elcsüggedünk, célt tévesztettek leszünk. Pünkösd napján eljött az Úr Jézus nagy személyes ajándéka, a vigasztaló Szentlélek.

Sokkal többről van szó, minthogy az elkeseredett embert a pozitív gondolkodás felé fordítja. A Szentlélek tevékenysége nem egyszerűen a „keep smiling” hozzáállást idézi elő, mert az csak a bajok befedése lenne. Jézus vigasztalása a végső nagy célra fordítja a tekintetünket, és másként viseljük el életünk megpróbáltatásait.

Az érsek kitért a napi szentleckére, melyben Pál apostol leírja, hogy magától senki sem mondhatja, hogy Jézus az Úr. Ez valójában a legrövidebb hitvallás. Ha valaki ezt állítja, állítja a Szentháromságot is. Az Atya és a Fiú közösen küldik a Szentlelket, közös származása van, egy az Atyával és a Fiúval. Ha valakinek a hite megerősödik Jézusban, az Úrban, az kap vigasztalást, mely mindenen át tudja segíteni.

Az Egyház születésnapja ez az ünnep. Akkor a föld minden népéből voltak Jeruzsálemben. Az első pillanattól katolikus, egyetemes az Egyház, vagy pontosabban fogalmazva: egyszerre egész. Krisztus titokzatos teste, ahogy Pál mondja. Mindenki szolgálata nagyon fontos, mindenkinek van ajándéka, mely egyedivé teszi őt. Még a szenvedőnek is van feladata, egyszeri és egyedi. Az Egyház pünkösdkor kapta a küldetését.

Az érsek megemlékezett Prohászka Ottokár püspökről, akinek jelmondata: dum spiro spero, amíg élek, remélek. Ő a tanácsköztársaság és a trianoni diktátum után egy lehangolt helyzetben írt a fegyelem Szentlelkéről. A Szentléleknek nem csak külsődleges extatikus hatásai vannak, hanem ő a fegyelem Szentlelke. Isten imádásában, Isten akaratának a teljesítésében programot kapunk a fegyelem Szentlelkétől.

Veni creator Spiritus – jöjj teremtő Lélek. Ma sokat beszélünk a kreativitásról. Legyen meg bennünk a nyitottság az újdonságra, hiszen az európai embert az újdonság hatása ösztönzi. Ebben nagyon sok jó lehet, hogy fejlődjön a világ, de mindezek tiszteletreméltó muzeális emlékekké válnak. A 20. század eleji autók idejétmúltak, csakúgy, mint a ruhák... Csak az Isten örökké új! Szent Ágoston mindent megélt és idős korában jött rá: „Örökkön új szépség, de későn szerettelek!”. A Szentlélek újít meg, mert megöregíti az embert a bűn, és megifjítja a kegyelem. Ha valaki bűneitől megszabadul, az lélekben meg tud újulni. A Szentlélek műve ez. Ezért kérjük őt pünkösdkor: árassza kegyelmét ránk és közösségeinkre.

*

Kaposvári Egyházmegye

Pünkösdvasárnap, május 31-én Varga László megyéspüspök a kaposvári püspökség kápolnájában mutatott be ünnepi szentmisét.

*

Miskolci Egyházmegye

Orosz Atanáz püspök a Nagyboldogasszonyról nevezett püspöki székesegyházban pünkösdhétfőn mutatott be Szent Liturgiát.

„Védőmaszkos testvéreimre tekintve hetek óta több-kevesebb sikerrel próbálom azonosítani az ismert arcokat, személyeket. S most pünkösdkor az jutott eszembe, hogy a Szentlélek az »arc nélküli Isten«. Jézus Krisztus alakja – megtestesülése okán – jól megragadható, emberileg könnyen megközelíthető. Ő azt mondta: „Aki engem látott, az Atyát is látta” (Jn 14,9). ... A Lélek azonban »nem nyert arcot« sem a Szentírásban, sem az egyházi hagyományban. Voltak ugyan kísérletek emberként való megjelenítésére, de akkor is a Szentháromságon belül, Ábrahám három vendégének mintájára ábrázolták (mint Andrej Rubljov híres ikonján) – ám a Szentlélek emberforma arca még itt is „arctalan”, nincs önálló karaktere, egyénisége, pontosan ugyanolyan, mint a másik kettő. Nem véletlen, hogy az egyház idővel meg is tiltotta a Lélek emberként való ábrázolását, mivel az nem adta, nem adhatta vissza azt a gazdagságot, amelyet a Szentírás kinyilatkoztat róla.”

A teljes beszámoló ITT olvasható.

*

Nyíregyházi Egyházmegye

Az ének talán nem szállt olyan áradón, a fények visszafogottak voltak: a maszkok a hívek hangját, a belső felújítás a templomtér ragyogását tompította kissé, de a Szentlélek eljövetelének ünnepét a korlátozások enyhítésének következtében már sokan töltötték együtt a Szent Miklós-székesegyházban Nyíregyházán.

A püspöki Szent Liturgia a virágokkal, gyertyákkal ékesített templomban azzal kezdődött, hogy Szocska A. Ábel megyéspüspök felolvasóvá avatta Szikora Gábor papnövendéket, aki eddig külföldön folytatott tanulmányokat.

A tanítványokhoz hasonlóan mi is hajlamosak vagyunk kialakítani egy saját egyházképet, istenképet, van egy saját elképzelésünk a szertartásról, a családról, az életről, de vajon megkérdezzük-e magunktól, hogy ez az elképzelés megegyezik-e az Isten akaratával – vitte közelebb Szocska Ábel kérdésével pünkösd üzenetéhez a híveket. Az Úr ugyanis azt is megengedi időről időre, hogy összedőljön ez a kép, s a Szentlélek újraépíthessen egy olyat, mely Krisztustól való.

A teljes beszámoló ITT olvasható.

*

Pannonhalmi Területi Apátság

Pünkösd ünnepén a pannonhalmi bencés szerzetesközösség konventmiséjét Hortobágyi T. Cirill főapát mutatja be.

Prédikációjában úgy fogalmazott, a mai evangéliumban a Szentlélek kiáradása ártatlan, szinte idilli eseménynek tűnik: Jézus gyöngéden rálehel a tanítványokra. De ha összevetjük az Apostolok cselekedetei hirtelen támadt tüzes szélviharával, a heves zúgással, alig képzelhető el nagyobb ellentét!

Egyébként is, nincs itt valami ellentmondás? Az Apostolok cselekedetei szerint a feltámadást követő ötvenedik napon jön el a Szentlélek, míg János evangéliumában a tanítványok még húsvétvasárnap este kapják meg a Lelket, magától Jézustól. Mikor és hogyan áradt ki a Lélek? – tette fel a kérdést a főapát. – Úgy gondolom, hogy ez esetben a történet oly ellentmondónak látszó mindkét leírása igaz egyszerre. Isten Lelke hatalmas erővel jelenik meg a tanítványok életében: zúgó vihar. De ereje akkora, hogy nyugodtan mellőzhet minden hatalom megnyilvánulást: lehelet.

Miféle volt az a változás, amit a Lélek végbevitt a tanítványokban? Az evangéliumban így hangzik: „Vegyétek a Szentlelket! Akinek megbocsátjátok bűneit az bocsánatot nyer, akinek nem bocsátjátok meg az nem nyer bocsánatot!” Bocsánatról, kiengesztelődésről volt tehát szó! Jézus küldetésének lényegét kötötte még egyszer lelkükre! Ez pedig így szól: Vedd a bocsánat lelkét! Ne utasítsd el a kiengesztelődést, mert ezáltal a Lelket utasítod el, Isten Szentlelkét! Engesztelődj ki! Szeresd önmagad! Szeresd Istent! Szeresd testvéredet! Szeresd ellenségedet! Ez az evangélium lényege. Itt keresendő minden keresztény hivatás, a mi szerzetesi hivatásunk lényege is. Emellett nem mehet el senki, aki Jézust akarja követni.

Hortobágyi T. Cirill főapát szentbeszéde ITT olvasható teljes terjedelmében.

*

Szeged-Csanádi Egyházmegye

Pünkösdvasárnap, május 31-én Kiss-Rigó László szeged-csanádi megyéspüspök celebrálta a 10 órakor kezdődő ünnepi szentmisét a szegedi dómban.

A főpásztor felidézte, pünkösd ünnepnapjához három fontos esemény kötődik: a Szentlélek eljövetele, aki Krisztus megváltó művét beteljesíti és akinek eljövetelét Jézus megígérte a búcsúbeszédében; az Egyház alapítása; valamint az egész világra kiterjedő missziós munka kezdete, hisz a Szentlélek erejével azok az apostolok, akik addig talán Izrael földjét sem hagyták el, szerte a Római Birodalomban hirdetni kezdték Jézus feltámadásának örömhírét.

Péter apostol pünkösdi beszédében az emberek elé állt és a Szentlélek ajándékának birtokában beszélt az emberi élet céljáról, ami Jézusban valósul meg az ő követése által. Ezt mindannyian megértették. Ennek az eseménynek az ellentéte történik a bábeli torony történetében, amikor a nagy összefogás vége az lett, hogy a torony ledőlt, az emberek összezavarodtak. Ettől kezdve a széthúzás, a vita jellemezte a történelmet, amit ma is tapasztalhatunk. Ma is vannak bábeli ideológiákat képviselő emberek – magyarázta a püspök.

Most, amikor olyan szavakat használunk, mint home office, távoktatás és videokonferencia, tisztában kell lennünk azzal, hogy amikor a názáreti Jézus elköszönt az övéitől, egy olyan eszközt adott nekik, ami mindig elérhetővé teszi a feltámadott Krisztust. A Szentlélek teszi lehetővé, hogy személyes, élő kapcsolatot hozzunk létre Jézus Krisztussal. A Szentlélek áthidalja az űrt, ami térben és időben elválaszt bennünket Jézustól.

*

Székesfehérvári Egyházmegye

Pünkösdvasárnap, a Szentlélek eljövetelének ünnepén, május 31-én mutatott be szentmisét Spányi Antal megyéspüspök, Ugrits Tamás pasztorális helynök, püspöki irodaigazgatóval és Dózsa István plébánossal a Szent Imre-templomban. „Fontos, hogy a Szentlélek mindig megújítson minket, elevenítsen meg bennünket keresztény lelkiségünkben, buzgóságunkban, és segítsen bennünket, hogy életünkkel azt az Egyházat építsük, amelynek ez a nap a születésnapja is” – hangsúlyozta a főpásztor.

A megyéspüspök beszédében kiemelte Isten Lélekben megnyilvánuló teremtő erejét, végtelen szeretetét. Titkokat valóra váltó akarata valósul meg a Szentlélek által. Annyi szépet elmondanak róla teológusok, költők, énekesek, és olyan sokszor tudunk mi is Lélekhez fohászkodni erőért, hogy segítsen minket gyengeségeinkben. Segítsen, mert könnyen megkísért ez a világ, és a tévelygésbe elbotlunk.

A főpásztor felhívta a figyelmet arra is, a keresztény ember a Lélek által nem veszítheti el a reményt. Isten azért adta Szentlelkét, hogy bennünket olyanná tudjon formálni, amilyen Ő a teremtésben elgondolt minket. Ezért nem a mindennapi dolgainkban kell segítségül hívni, és nem a magunk akaratára támaszkodva cselekedni, hanem meg kell értenünk, mit akar Krisztus, amikor nekünk adja a Szentlelket. Miért küldi el nekünk Isten Szentlelkét az Atyától első ajándékul? A Lélek titkát az értheti meg, aki saját lelkét késszé teszi a titok befogadására. Aki helyet készít szívében, önmagában, életében. Hogy már ne önmaga éljen, hanem Isten lelke otthonra találjon benne. „Élek én, de már nem én, hanem Krisztus él bennem” – mondta Szent Pál, aki megértette ezt.

„Ha készek vagyunk meghallani Isten szavát, akkor teret adunk az isteni Léleknek, fölhúzzuk azt a vitorlát, amelyet Isten szele, maga a Szentlélek tud fújni, irányítani, hogy odavigye életünk csónakját, ahová Isten akarja, az Ő szándéka szerint” – fogalmazott a püspök, majd hozzátette: Ezen a napon Krisztus világosan kimondta, miért adja nekünk a Lelket. Azért hogy legyünk Krisztusi emberré, Krisztus szavait megértő és azokat tolmácsoló emberré. Vagyis legyen az életünk tanúságot tevő élet.

A bővebb beszámoló ITT olvasható.

*

Szombathelyi Egyházmegye

Székely János megyéspüspök a szombathelyi Sarlós Boldogasszony-székesegyházban mutatott be ünnepi szentmisét pünkösdkor, május 31-én.

*

Váci Egyházmegye

A járványügyi helyzetre vonatkozó püspöki rendelkezések betartása mellett, a hívek jelenlétében mutatott be szentmisét Marton Zsolt váci megyéspüspök május 31-én, pünkösdvasárnap a váci székesegyházban.

A megyéspüspök pünkösdöt a húsvéti öröm beteljesedésének nevezte. Homíliájában az ünnep kialakulásáról, történetiségéről és jelentőségéről elmélkedett.

A pünkösdi csodát költői szimbolika írja le: a szél és a tűz a fő elemek. Az apostolok pünkösdi történetét könnyebb megértenünk, ha arra gondolunk, ami a Biblia szerint Mózes idejében történt a Sínai-hegynél. Mindkét esemény külső jelei, szimbólumai hasonlóak: a tűz, a láng, a mennydörgés Isten jelenlétének szimbólumai.

Az Apostolok Cselekedeteiben megtalálható leírásokban ezek a jelek az apostolok bensőjében történt átalakulásokat szimbolizálják. A szélzúgás, a vihar azt jelenti, hogy olyan természetfölötti esemény történt a tanítványokkal, amely a vihar sodró lendületével, erejével kisöpörte szívükből az önzést, a gőgöt, a pénzsóvárságot, az érzékiséget. Ez a vihar megtisztította emberségüket.

A teljes beszámoló ITT olvasható.

*

Veszprémi Főegyházmegye

Húsvét ajándékaként ünnepeljük a pünkösdöt; a Lélek kiáradására emlékezünk, aki – ahogy a ének szólt – betölti a földkerekséget. Nála van a szó értelme, s mindeneket átjár és mindeneket megújít – mondta május 31-én, a pünkösdvasárnapi ünnepi szentmise kezdetén Udvardy György veszprémi érsek a Szent Mihály-bazilikában. A szentmisén koncelebrált Nagy Károly címzetes apát, kanonok, főszékesegyházi plébános és Felker Zsolt káplán.

Szentbeszédében a főpásztor emlékeztetett rá, Jézus számtalanszor vígasztal bennünket: Ne aggódjatok! Ne féljetek! Elküldöm nektek Lelkemet, azt a Lelket, ami Atyámhoz köt bennünket. Aki itt él bennünk, aki bátorít, vígasztal, erősít. Erőt ad ahhoz, hogy gyengeségeinket, bűneinket le tudjuk győzni önmagunkban, és megajándékoz a föltámadással és a föltámadás hitével. Örök életünk van, mert ismerjük az Istent, aki Atya. Örök életünk van, mert Ő szeret, Ő maga a szeretet.

Amikor a feltámadt Jézus megjelenik, apostolaira leheli a Lelket, és átadja a bűnbocsánat kegyelmét. Elküldi a Lelket, aki a bölcsesség, az értelem, a tudás, a tudomány, az erősség, a jámborság, az Úr félelmének a Lelke. Az a Lélek, akire nekünk szükségünk van.

Élni akarunk a megváltás kegyelmével. Hálát adunk, hogy Krisztushoz kapcsolódhatunk, amikor befogadjuk a tanítását a szentségek erejével, amikor örömként éljük meg az Egyházhoz való tartozásunkat, a közösséget. Mi történik velünk? A Szentlélek újjáteremt bennünket. Mert a bűn, a félelem, az elkülönülés, a magány, az eltorzítja mind a vágyainkat, mind a szeretetünket, mind pedig önmagunkat. Isten Szentlelke által bűnbocsánatot nyerünk. Ezért újjáteremti a gondolkodásmódunkat, az értésünket, az értékrendünket, a kapcsolatainkat, az érzelemeinket, új, Istennek megfelelő szent, és emberhezk méltó krisztusi vágyakat ültet belénk. Új célokat ad. Eszünkbe juttatja Jézus tanítását és bátorít bennünket. Nincs semmi, ami még hiányozna ahhoz, hogy boldogan tudjunk élni.

Mindent megkaptunk: az újrakezdés, az erősség, a bátorság Lelkét, a tanácsnak a Lelkét. Nekünk egyet kell tenni, a bennünk lakó Szentlélek, akit megkaptunk a keresztségünkkor, szabadon szárnyalni akar: engedjük, hogy ezt meg tudja tenni.

A húsvét kegyelme azzal ajándékoz meg, hogy mindent, ami megköt bennünket, mindent ami szűkös, minden ami kicsinyes, minden ami száraz, minden, ami nem életrevaló, lefejti rólunk. Az Isten Szentlelke ezt a szabad, örömteli életet tudja nekünk ajándékozni. De akarni kell, hogy ez a megújulás megtörténjen, együtt kell működni vele, úgy, hogy megtartom Jézus tanítását. Megtartom, s ez az élet kiteljesedik bennem.

A bennünk lévő Szentlélek küzd értünk. Naggyá formál mindannyiunkat saját életünk számára. Krisztusivá. Ez az, amikor vállaljuk az Egyház küldetését: „Menjetek az egész világra. Tanítsátok a népeket mindannak megtartására amit tanítottam nektek.” Engem formál Krisztusivá, bátorrá, hogy aztán saját életemet ezzel az új távlattal, új lehetőséggel, új erővel tudjam élni. És akkor formálódik, alakul a világ. Pünkösd igazi ünnep, de valójában hétköznap. Mert így akarunk élni, élni a Szentlélekben – fogalmazott az érsek szentbeszédében.

A szentmise záró áldása előtt a főpásztor elmondta: Egyházunk vezetett bennünket a húsvéti időben, hogy fölfedezzük magunk számára Jézus Krisztus megváltói erejét. Fölismerjük, hogy az Isten Atyaként szeret bennünket és megajándékoz bennünket Lelkével. S most elérkeztünk ahhoz a ponthoz, amikor megkezdődik az Egyház hétköznapja: vagyis hogy megéljük, akikké formálódtunk a mindennapokban. Nem lehet okolni a körülményeket, nem lehet okolni saját képességeinket, nem lehet okolni semmit, mert mindent megkaptunk Jézus Krisztus megváltásában és a Lélek ajándékában ehhez. Ezért legyünk bátrak a szeretetben, az igazságban, az Egyház tanításában, s legyünk bátrak a közjó szolgálatában.

Forrás és fotó: Pixabay; Debrecen-Nyíregyházi Egyházmegye; Egri Főegyházmegye; Esztergom-Budapesti Főegyházmegye; Győri Egyházmegye; Hajdúdorogi Főegyházmegye; Kaposvári Egyházmegye; Kalocsa-Kecskeméti Főegyházmegye; Miskolci Egyházmegye; Nyíregyházi Egyházmegye; Pannonhalmi Főapátság; Szeged-Csanádi Egyházmegye/Delmagyar.hu; Székesfehérvári Egyházmegye; Szombathelyi Egyházmegye; Váci Egyházmegye; Veszprémi Főegyházmegye

Magyar Kurír

Kapcsolódó fotógaléria