A parányi, de hangulatos helyiséget megtöltő vendégeket Szekeres-Vári Magdolna, a Look Galéria tulajdonosa, a WM Rádió tulajdonos-főszerkesztője köszöntötte. Kiemelte, hogy ez a 70. önálló kiállítása Kárpáti Tamásnak, a másnap, szeptember 11-én kezdődő Ars Sacra Fesztivál pedig 20. évfordulóját ünnepli – külön üdvözölve a programsorozat egyik létrehozóját, Dragonits Mártát.

A tárlatot megnyitó Feledy Balázs művészettörténész leszögezte: Kárpáti Tamás nem azért kapcsolódik az ars sacrához, mert állandóan és minden eszközével valamiképpen a szakralitást szeretné megközelíteni, képpé varázsolni, hanem belülről, lélekből: ő tehát nem témáit tekintve szakrális festő, hanem egész szellemiségében az. A szentséget nem csupán a Bibliában, a leírt szövegekben találja meg, hanem a létezés egészét tudja úgy értelmezni képi világával, hogy mindez szakrálissá válik – mutatott rá, miért van helye a tárlatnak az Ars Sacra Fesztivál részeként.

Feledy Balázs felidézte, hogy Kárpáti Tamás 1974-ben diplomázott a Képzőművészeti Főiskolán, Sarkantyu Simon osztályában, de tanította Barcsay Jenő is. Első egyéni tárlata 1976-ban volt, a legendás Lila iskolában. (Az újpalotai Kavicsos közi iskolát jellegzetes külső színezése miatt nevezték így. Ma László Gyula Gimnázium és Általános Iskola – a szerk.).
Kárpáti Tamás minden kiállítására rendkívüli alapossággal, programszerűen készült, noha monomániás festő, nem múlik el egyetlen nap sem, hogy ne dolgozzon – emelte ki a kiállítást bemutató művészettörténész. – Számára a festés önmagában is gyönyörű tapasztalás. A nyilvánvaló szakralitás ellenére sem csak a téma fontos, hanem ahogyan a képek létrejönnek. Feledy Balázs szerint a kiállítás címe kitűnő: a con spirito olasz zenei kifejezés, Magyarországon a jelentős, évente megrendezett Con Spirito Egyházzenei Fesztivál neve is. Gyönyörű a magyar fordítás: lelkesen vagy odaadással. Lélekkel telítetten szóljon az a mű, amihez a zeneszerző odaírja, hogy con spirito. Ha ránézünk Kárpáti Tamás kiállított képeire, azt látjuk, hogy egy meditatív, nagyon visszafogott, nosztalgikus, filozofáló festőről van szó, ugyanakkor – és ez a festmények lényege –, alapvetően bennük van a con spirito szelleme, a lelkesedés, odaadottság. Egyáltalán nem az adagio (lassan, kényelmesen, nyugodtan) jellemző rájuk.
Kárpáti Tamás festészetében jelentős szerepe van az allúziónak. Feledy Balázs kifejtette: ez a fogalom sejtetést jelent, és elsősorban a 19. század második felében élt szimbolista költők, Baudelaire, Mallarmé, Verlaine nevéhez fűződik. A szimbólumok később átkerültek a képzőművészetbe is, a kortárs festészetben pedig sok olyan törekvés van, ahol ez a sejtető magatartás lényegessé válik. Ám az a lebegő magatartás, ahogyan Kárpáti Tamás nagyon erős emocionális eszköztárral, de csak sejteti számunkra, hogy mit látunk, kiemelkedő értéke az itt kiállított képeinek – mutatott rá a művészettörténész. Jellemző valamennyi festményére a con spiritóval összefüggésben levő emanáció is. (Az emanáció – a Magyar Katolikus Lexikon szerint – folyamat, melynek révén a dolgok az istenség lényegéből szükségszerűen jönnek elő.) Az emanációnak, melynek jelentése kiáramlás, kiáradás, természetesen komoly szakrális értelmezése van. Szent dolog is lehet, de elsősorban filozófiai fogalom.

„A festészet szellemi dolog” – idézte az előadó Leonardo da Vincit, hozzáfűzve: Kárpáti Tamás egyike azon kevés kortárs festőinknek, akiknek a kiindulópontjuk ez a mentalitás. Az alkotás gyönyörűsége, a technikához való ragaszkodás, elmélyültség párosul a szellemmel. Nála a festészet szellemi tavasz, nem feltétlenül tárgykészítés, hanem találkozás a spiritualizmussal. Az is jellemzi őt, hogy alkotásaiban soha nincsen harsogó fény: vagy naplemente vagy napfelkelte látható, átszűrt, megszűrt fénykörülmények. Az alkotó évekkel ezelőtt így nyilatkozott: „A délutáni fényeket szeretem, amikor elhamvadnak a formák, amikor kezdenek kevésbé konkréttá válni az alakzatok, amikor a tárgyak tárgyiassága kezd megszűnni, és talán a lelkük jön elő.”
Kárpáti Tamás „nagyon nagy személyisége” a kortárs magyar festészetnek, minden értelemben benne van a magyar képzőművészeti kánonban – szögezte le Feledy Balázs. Személyiségével és festészetével kapcsolatban van egy magyar értelmiségi közmegegyezés, ami nagyon ritka ma szellemi közéletünkben: kiemelkedik egy olyan mezőnyből, amelyben rengeteg a jó kísérlet, az erős teljesítmény, de ennyire átható, finom szellemi értékekkel teli piktúrát csak nagyon ritkán látunk. Mindezt bizonyítják a tárlaton látható képek is, például a Szent dal, amelyen felülről érkezik a fény egy különös, összekuporodva fekvő figurára. A De profundis pedig alapvetően jelzi azt a magatartást, amivel Kárpáti Tamás egész művészetében és életvitelében is kiemelkedően fontos, és amivel tud magában egyfajta belső békességet megteremteni – mutatott rá a felkért előadó.
Hozzátehetjük, a most kiállított képek is bizonyítják, hogy Kárpáti Tamás gyönyörű festményeinek igazi kötőanyaga a lélek erejéből táplálkozó hit. A hit a szépségben, a morálban, a munkában, a festészetben, abban, hogy a művész a szép megragadásával mutathat meg valamit a teremtésben megjelenő teljességből, amelyhez a test esendősége, az emberi lét szüntelenül megismétlődő drámája éppen úgy hozzátartozik, mint a krisztusi példázat, amely a megváltásról, az emberi lélek, az emberi értékek halhatatlanságáról beszél.
A kiállításmegnyitón közreműködött Krulik Zoltán gitáros, zeneszerző, dalköltő, a Makám együttes alapítója.
A tárlat kurátora Gaál József Munkácsy-díjas festőművész. A kiállítás megtekinthető október 9-ig, kedden, szerdán és csütörtökön, 14 és 18 óra között.
Fotó: Lambert Attila
Bodnár Dániel/Magyar Kurír
Kapcsolódó fotógaléria























