Szent Kristóf ünnepe alkalmából megáldották a járműveket Nagyváradon

Szent Kristóf a harmadik évszázadban élt legendás alak, vértanúságot szenvedett hitéért. Ő az utazók patrónusa; képét ma is sok autós és motoros magával hordja. A hagyomány szerint a hatalmas termetű Kristófot kis korától fogva az a vágy fűtötte, hogy szolgálatait a leghatalmasabb Úrnak ajánlja fel: először egy király szolgálatába állt, de mivel az uralkodó félt az ördögtől, elpártolt tőle; majd a sátán szolgálatába szegődött, de a gonosz rettegett a kereszt jelétől, így Kristóf őt is otthagyta. Egy remete azt mondta neki: akkor szolgálja a legjobban az Urat, ha az embereknek segít. Kristóf úgy döntött hát, hogy egy híd nélküli folyón viszi át a rászorultakat. Erős, izmos férfi volt, egy alkalommal mégis – amikor éppen egy gyermeket vitt át a folyón – úgy érezte: annyira súlyos a terhe, hogy alig tud továbbmenni. Csaknem a víz alá merült, s minden erejét össze kellett szednie, hogy átérjen a túlsó partra. A kisfiú így szólt Kristófhoz: „Ami a válladat nyomta, több mint az egész világ. Én vagyok Krisztus, az emberiség megváltója, és azért vagyok ilyen nehéz, mert rajtam vannak a világ bűnei”.

Jézus átvitele a túlsó partra volt a bizonyítéka annak, hogy Isten is elfogadta azt, hogy Kristóf őt akarja szolgálni. A legendás alakban azért tisztelik az utazók védőszentjét, mert úgy vitte át az embereket az egyik partról a másikra, ahogy a járművek is szállítják őket.

A katolikus anyaszentegyház szinte minden használati tárgyat áldásban részesít, így valamiféleképpen kiveszi a hétköznapi forgalomból, és az Úr kegyelméből és szeretetéből olyan cél elérését tűzi ki, mellyel érvényesül az isteni jóság – mondta a szertartáson Fodor József atya. Hozzátette: Szent Kristóf a 20. században került a figyelem középpontjába, és lett elsősorban az utazók és a közlekedők védőszentje, hiszen ezen időszaktól sokasodtak meg az utak, és jár nagyobb veszéllyel a közlekedés – fogalmazott az általános helynök. Beszédében kiemelte: Szent Kristóf átvitte Krisztust a folyón, tehát magának az Üdvözítőnek tett szolgálatot, aki megjutalmazta emiatt.

A könyörgések után a vikárius Szent Kristóf oltalmát, védelmét, pártfogását kérte, hogy ne csak elinduljunk, de biztonságban célba, majd haza is érjünk.

Forrás és fotó: Nagyváradi Római Katolikus Egyházmegye; Erdon.ro

Magyar Kurír