Szentendrén látható Az Istenszülő megkoronázása ikon

Az 1795-ben rézlemezre festett ikont a Nemzeti Kulturális Alap támogatásával restaurálták, és a gyűjtemény részeként, de különálló helyen állítják ki – mint az év műtárgyát – jövő novemberig – tájékozttata az MTI-t Vukovics Koszta művészettörténész, a múzeum gyűjteményvezetője.

Elmondta: Az Istenszülő megkoronázása című szentkép készítője, Jovan Grabovan vándor ikonfestő a XVIII. század második felében működött a régióban, és a szakemberek valószínűnek tartják, hogy a Szentendre izbégi városrészében álló szerb templomnak készítette ezt az ikont. A szerb egyházi gyűjteményben három Grabovan-kép található, de Jovan Grabovan alkotta a székesfehérvári szerb templom ikonosztázát is.

Az emléknap másik eseménye Dinko Davidov Belgrádban élő művészettörténész, akadémikus Szentendre című, szerb nyelvű albumának bemutatója. A vajdasági születésű kutató a 60-as évek végétől tanulmányozta a magyarországi szerb egyházművészetet, alapműve a Magyarországi szerb ikonok című kötet. Szentendréről szóló, 1982-ben kiadott könyvének átdolgozott, kibővített változatát mutatják be most. A kötetben történeti bevezető és a templomok monografikus leírása olvasható. Az akadémikus a 70-es években magyarul is publikált tanulmányokat az Ars Hungarica című periodikában. A múzeum kiadásában olvasható Davidov népszerű ismeretterjesztő könyve a szentendrei szerb ortodox templomokról magyar nyelven is – ismertette Vukovics Koszta.

Lásztity Péró, a Szerb Intézet vezetője elmondta: 2004 óta emlékezik meg a Magyarországon élő szerbség a szeobáról, a vándorlásról, benne az 1690-es évről, amikor a szerbek a török elől menekülve Csarnojevics pátriárka vezetésével elérték Szentendrét, és a bécsi udvar a szerb menekülteknek november 19-én hivatalosan engedélyt adott a letelepedésre. Az emléknapot a Fővárosi Szerb Önkormányzat szervezi mindig ehhez a dátumhoz közeli szombaton. A résztvevők hajóval teszik meg az utat a Dunán Budapesttől Szentendréig.

MTI/Magyar Kurír