Tadeusz Rozmus Castel Gandolfó-i plébános: A helyiek nagyon ragaszkodnak a pápákhoz

A pápai nyári rezidencia, a Villa Barberini tőszomszédságában található templomban idén is hívők és érdeklődők népes serege gyűlt össze az ünnepi szentmisére, valamint a szent ereklyéjével végzett körmenetre.

Az elmúlt négyszáz esztendőben sok pápa választotta pihenőhelyül a Rómától 30 kilométerre fekvő Villa Barberinit. A helyiek nagyon ragaszkodnak a pápákhoz – kezdte beszámolóját Tadeusz Rozmus.

Villa a természet szépségével körülvéve

A pápák nyári rezidenciájául szolgáló palota egy tízezer éve szunnyadó vulkánon, a lenyűgöző szépségű Albanói-tó partján fekszik. VIII. Kelemen pápasága idején a római Savelli család óriási adósságot halmozott fel, ezért 1596-ban az Apostoli Kamara lefoglalta hűbérbirtokát – ismertette a plébános a palota történetét. 1624 és 1626 között VIII. Orbán pápa kívánságára Carlo Maderno tervei alapján átépítették és kibővítették a villát, így vált a pápák nyári lakhelyévé.

A krónikák szerint 1626. október 10-én, a palota felavatása napján pirkadatkor díszlövések dördültek el, és a pápai hintósor ünnepélyes menetben vonult Castel Gandolfóba. A különlegesen szép természeti környezetben fekvő épületegyüttest olyan rezidenciává alakították át, ahol a pápák kipihenhették fáradalmaikat. A környékbeli hegyoldalakat bükkös, szelídgesztenyés és tölgyes sűrű lombkoronája borítja, és a tó környékén erdei ösvények kanyarognak.

Egykor maguk a pápák sétáltak ezeken az utakon – mesélte Tadeusz Rozmus, aki maga is gyakran látogat el a közeli erdőkbe. Úgy tartja: a mozgás a legjobb orvosság. S ha már itt van egy gyönyörű tó, valóságos mulasztás lenne számára nem megmártózni benne. Hiszen Isten adta jogunk és kötelességünk, hogy éljünk a természet szépségével – vallotta a lengyel származású plébános.

Az ide látogató turisták és zarándokok is éppen ezt a feltöltődést és békét keresik. Sokan látogatják meg a plébániát is, még a nem hívők is szívesen betérnek a templomba, ami valódi lelki oázis. Azok is, akik távol érzik magukat az egyháztól, örömmel megállnak egy pillanatra és imára kulcsolják a kezüket.

Castel Gandolfo lakosai kötődnek a pápákhoz

A város lakosai mélyen kötődnek a pápákhoz, igazi kiváltságnak érzik azt és büszkék arra, hogy a pápák közelében lakhatnak. Máig sokan felemlegetik, hogy XXIII. János pápa, a várost járva, egyszerűen csak belépett a családok otthonaiba, felemelte a konyhában a fazekak fedőjét. Látni akarta ugyanis, hogy jut-e elég étel mindenkinek, szükség van-e segítségre. VIII. Orbán és XIV. Kelemen pápák pedig örömmel szakították meg lovaglásaikat, hogy találkozzanak, elbeszélgessenek a helybéliekkel és a zarándokokkal.

A pápák sokat tettek a környék felvirágoztatásáért is, különösen VI. Pál és Szent II. János Pál. De olyanok is voltak, akik nem használták rendszeresen a Castel Gandolfó-i rezidenciájukat. Így X. Ince és Ferenc pápa is, aki a Szent Márta-házban töltötte nyarait. A távolmaradás azonban korántsem jelentette a hely elhanyagolását. Ferenc pápa kezdeményezésére született a Borgo Laudato si’ ökológiai központ, amelynek gondozását kertészek végzik. A kert azon a helyen terül el, ahol egykor Domitianus császár villája állt, aki annak egyedülálló mikroklímája miatt választotta a helyszínt. Ferenc pápa eredeti szándéka az volt, hogy a Borgo Laudato si’ a természet iránti tiszteletre és a testvériségre nevelje az emberiséget.

Pihenés, sport, ügyintézés, diplomáciai látogatások és magánkihallgatások helyszíne

A Villa Barberini ma élénk szellemi és spirituális műhely, ahol Leó pápa a pihenés és a sportolás mellett vatikáni ügyeket is intézi. Diplomáciai látogatások, magánkihallgatások helyszíne, és a nyári pihenése alatt itt imádkozza a Szentatya a vasárnapi Úrangyala imádságot. Igazi, élő település ez – mutatott rá a plébános. „Leó pápa nagyon közel áll az helybéliekhez, tényleg felüdíti az emberek szívét. Nagyon szeretik őt szívélyessége miatt.”

Tadeusz Rozmus meghatottan idézte fel azt az időszakot, amikor a Villa Barberini a háborús menekültek menhelyeként szolgált. A II. világháború idején, 1944-ben XII. Piusz pápa megnyitotta a Vatikáni Kertek kapuit a menekültek előtt. Mintegy 12 ezer embernek nyújtottak menedéket. A források szerint a pápai palotában, egészen pontosan a pápa hálószobájában 36 gyermek született, köztük egy ikerpár is. Édesanyjuk úgy kívánta meghálálni a pápa vendégszeretetét, hogy tiszteletére gyermekeit Eugenio és Pius névre kereszteltette. A pápa polgári neve ugyanis Eugenio Pacelli volt.

Forrás: Vatikáni Rádió

Fotó: Vatican News; Vatican Media

Magyar Kurír