Martos Levente Balázs esztergom-budapesti segédpüspök a tanévzáró szentmise elején köszöntötte az egyetem vezetőit, oktatóit, munkatársait és hallgatóit.
Egy iskolai év végéhez érkeztünk, a hálaadáshoz, amikor visszagondolhatunk arra, hogyan teljesítettünk, akár oktatóként, akár hallgatóként – mondta a püspök. – Gondoljunk az isteni számadásra, és kérjük, hogy a megszerzett tudás, az átélt tapasztalat, a siker, amit magunkénak és az egyetemének mondhatunk, további gyümölcsöket eredményezzen.
Kuminetz Géza szentbeszédében a hála fontosságát emelte ki. Mint fogalmazott, hálásak lehetünk azért, hogy haladtunk előre a tudományban, hogy egyetemünkön jóbarátokra, mentorokra, kollégákra találhattunk. Ugyanakkor figyelmeztetett, hogy a hála nem valódi, ha nincs mögötte és nem hatja át az élet, a hit ajándékáért, a krisztusi megváltásért érzett hálánk.
A rektor elmesélte, hogy nemrég halt meg a világ legidősebb férfija Dél-Amerikában, akinek egész életét békesség és elégedettség töltötte el. Nagyon sokat és keményen dolgozott, tizenegy gyermeket nevelt fel, ám önfeledten és hálatelt szívvel tudott ünnepelni, mert mindenekfelett szerette Istent.
Kuminetz Géza feltette a kérdést, hogyan élhetünk ma ilyen autentikus, minden céltudatosságával együtt mégis önfeledt életet? A mi válaszunk erre az, hogy megleljük Krisztust – hangsúlyozta a Pázmány-egyetem rektora.
Arra is intette hallgatóságát, hogy Jézus sosem él az izgatás, lejáratás, békétlenség keltésének fegyverével, hanem csak a szeretetteljes igazság fegyverével. Az igazság keresőjévé, kedvelőjévé akarja tenni hallgatóságát, a követésére elszánt embereket. Meg akarja értetni velünk, hogy mindenki nem birtokolhat ugyanannyit, hiszen mások a talentumok, a környezet, más a szorgalom, mások a kitűzött célok. Ha ezt megértjük, nem válunk kapzsivá – hangsúlyozta.
Az egyetem rektora a továbbiakban arról beszélt, a kapzsi és mohó vágy minden korábbinál egyenlőtlenebb, testvérietlenebb világot hozott létre. Manapság az algoritmusok vezetik az embert, látjuk, hogy fokozódik az irigység, a békétlenség, az ádáz verseny, háborúk keletkeznek. A múlt század egyik nagy katolikus gondolkodóját, Prohászka Lajost idézve felhívta rá a figyelmet, hogy itt az ideje, hogy ellentmondjunk a földi életünket is immár fenntarthatatlanná tevő mohóságnak, hogy végre felébredjünk, és ráébredjünk az emberi élet igazi alternatívájára: Krisztus meghívására.
Krisztus ma is ott áll az ajtónkban, és ha beengedjük őt lelkünkbe, bárhová is visz minket sorsunk, képesek lehetünk a valódi mértékletességre – zárta szentbeszédét Kuminetz Géza.
Forrás és fotó: PPKE
Magyar Kurír
Kapcsolódó fotógaléria