Tíz éve jelent meg az Igazságosabb és testvériesebb világot! című körlevél

Tudományos konferencia kezdődött május 18-án este 6 órakor a Sapientia Szerzetesi Hittudományi Főiskolán a Magyar Katolikus Püspöki Konferencia szociális körlevele megjelenésének 10. évfordulója alkalmából. Az ünnepi megemlékezés szónokai Gyulay Endre püspök, Seregély István érsek és Mádl Ferenc volt köztársasági elnök voltak.

Lukács László, a Sapientia Főiskola rektora köszöntése után Gyulay Endre püspök nyitotta meg a konferenciát. Előadásában megállapította: az Egyház társadalmi tanítása nem vált igazán meghatározóvá hazánk történelmében, bár voltak olyanok – például Prohászka Ottokár püspök – akik határozottan képviselték ezt a tanítást, szót emelve az igazságosabb társadalmi berendezkedésért. Az MKPK tíz évvel ezelőtti pásztorleveléről az előadó elmondta: valóban élénk, pezsgő társadalmi vitát váltott ki. Rövid idő alatt közel százezer példány fogyott el belőle, több száz helyen tartottak róla vitát – gondolkodásra és párbeszédre késztette a társadalmat.

Erdő Péter bíboros akadályoztatása miatt a konferencián Seregély István érsek tartott előadást. Az elmúlt 15 év sok-sok eseménye sorában is kiemelkedőnek nevezte a körlevél megjelenését, hiszen annak aktuális utóélete állandóan foglalkoztatja a társadalmat. A címben megfogalmazottakat változatlanul igényli a magyar társadalom. Seregély István úgy fogalmazott: lelkipásztorként és az MKPK elnökeként is érezte a körlevélnek a gondolkodására gyakorolt pozitív hatását. Ennek a jelentős szakembergárdával összeállított körlevélnek a gondolatait nem lehet figyelmen kívül hagyni – mondta, hozzátéve, hogy a CCEE tagjaként a pásztorlevél pozitív küldföldi visszhangját is átélte.

A körlevelet elemezve megállapította, hogy abban három alapelv fogalmazódik meg: a perszonalitás, a szolidaritás és a szubszidiaritás. Mint mondta, e három elvnek együttes érvényesülése képes emberi boldogulásunk szolgálatára. Seregély István előadása végén utalt XVI. Benedek pápa Deus Caritas est kezdetű enciklikájára. Mint mondta: ennek az enciklikának a fényében érdemes újra olvasni az MKPK körlevelét, észrevenni benne a jó hír üzenetét.

Mádl Ferenc volt köztársasági elnök a körlevél jelentőségét méltatva felidézte a történelmi helyzetet, amely a körlevél létrejöttét megelőzte. Szólt a kilencvenes évek elejének szabadság-élményéről, majd a rendszerváltás első öt évének nehézségeiről, sokak elszegényedéséről, a társadalmi egyenlőtlenségek és egy torz értékrend kialakulásáról. Mint mondta, a körlevél nemcsak a hívőkhöz szólt, hanem folyamatos párbeszédet kezdeményezett mindazokkal, akik számára az Európa szellemi-erkölcsi arculatát meghatározó keresztény értékek fontosak maradtak. Az előadó kitért az egyházak helyzetére a diktatúra idején, az ebből fakadó, és máig ható problémákra.

Megállapította: bár alkotmányos értelemben megvalósult az egyházak függetlensége, mégsem kaptak teljes körű védelmet minden hátrányos megkülönböztetéssel szemben. Ezért is kellett nemrégiben az egyházi intézmények működtetését biztosító támogatások ügyében tapasztalt diszkrimináció miatt az egyházaknak az Alkotmánybírósághoz fordulniuk. Gyakran hallhatók olyan megnyilatkozások, támadások, amelyek végső célja az egyházak hitbéli meggyőződésére, értékrendjére épülő véleménynyilvánításának korlátozása. Mádl Ferenc megállapította: Esetenként előfordulhat, hogy a hitünk alapjait jelentő értékek védelmében határozottan kell fellépnünk, és a jogállam ezt lehetővé teszi. Az MKPK tízéves körlevele ennek a feladatnak az elfogadását jelentette, s egyúttal választ adott a magyar hívők kétségeire, kérdéseire. A megfogalmazott problémák változatlanul aktuálisak, több területen súlyosabbak, mint akkor voltak. A körlevél üzeneteinek aktualitása adja e tanácskozás fontosságát, zárta előadását Mádl Ferenc, eredményes munkát kívánva a konferenciának.

A tudományos ülés május 19-én folytatódik. Az ott elhangzottakról a későbbiekben számolunk be.

Magyar Kurír