Több mint ezer éves, hatalmas keresztet találtak a régészek Pakisztánban

Kitekintő – 2020. július 2., csütörtök | 14:10

Egy olyan régióban találtak rá a feltételezések szerint ezer-ezerkétszáz éves keresztre, ahol ma már nem élnek keresztények. A Baltisztáni Egyetem vezetői június 14-én sajtótájékoztatón számoltak be a leletről, amely a kereszténység ősi jelenlétét bizonyíthatja a térségben.

A Pakisztán északi területein található Gilgit-Baltisztán régió Afganisztánnal, a kínai Hszincsiang tartománnyal és az indiai Dzsammu és Kasmír állammal határos. Az itt magasodó Karakorum hegylánc a világ legmagasabb csúcsait rejti. A térséget átszelő Indus folyó környékén zömében muszlim hitű hegyi népek élnek, hozzávetőlegesen 1,3 millió ember.

A Baltisztáni Egyetem három vezetője itt, a vonulatok között, Skardu város közelében lelt rá

egy 2,1 méter magas, 1,8 méter átmérőjű, 3–4 tonna súlyú, márványból készült keresztre.

Alaptáboruktól két kilométerre, Kavardo falu mellett bukkantak rá a leletre – jelentették be a június 14-én tartott sajtóértekezleten. A kereszt véleményük szerint ezer-ezerkétszáz éves lehet. A Baltisztáni Egyetem európai és észak-amerikai intézetekkel, továbbá helyi történészekkel együttműködve szeretné meghatározni a tárgy pontos korát, amely Wajid Bhatti kutató szerint „az indiai szubkontinens legnagyobb keresztjeinek egyike”.

Amennyiben e kormeghatározás megerősítést nyer, a keresztény jelenlét ősiségét bizonyítaná e területen. E tény megörvendeztetné a gyakorta erőszakot és diszkriminációt elszenvedő pakisztáni keresztény kisebbséget.

„Ez valóban fantasztikus hír mindannyiunk számára! – mondja Mansha Noor, a Caritas Pakistan igazgatója. – Jelzi, hogy a kereszténység jelen volt e régióban, s bizonyára volt templom és voltak keresztény közösségek is. Jelenleg egyetlen keresztény család sem él arrafelé, de szemmel láthatóan akkoriban nem így volt.” A Karacsiban (Pakisztán legnépesebb városában) élő katolikus bankár, Norman Gill a maga részéről azt szeretné, „ha a formalitások lezárulása után minden helyi keresztény el tudna menni a helyszínre megnézni a keresztet”.

Skardu kicsiny város, ma azon az úton fekszik, amely Pakisztánt Kínával köti össze, Hajdan azonban a selyemút szelte át. Lehetséges, hogy „e hegyi vidékre a kereszténységet közel-keleti keresztény kereskedők hozták el – veti fel Béatrice Caseau, a párizsi Sorbonne Egyetem tanára.

Akkor is, ha a forráshiány nem teszi lehetővé, hogy teljes bizonyossággal meghatározzuk, merre jártak, azt mindenesetre tudjuk, hogy szír nyelvet beszélő keresztények az 5. és 8. század között, tehát már az iszlám megjelenése előtt az Indus környékére érkeztek.”

„A 7. századtól kezdve nesztoriánus keresztények nyomait találtuk Kínában. Szükségképpen létezett kereskedelem, csere, kapcsolattartás a régióban, beleértve ebbe a vallást is” – tette hozzá a kutatónő.

Fordította: Hantos-Varga Márta

Forrás: Kaposvári Egyházmegye/La Croix

Fotó: La Croix, www.cath.ch

Magyar Kurír

Kapcsolódó fotógaléria