Tobin-adó pro és kontra: megadóztassuk-e a tőzsdei ügyleteket?

Be kell vezetni a Tobin-adót, ami teljesen jó adófajta ahhoz, hogy megregulázzák a nagyon szélsőséges tőzsdei folyamatokat – mondta a Magyar Kurírnak Baritz Sarolta Laura domonkos nővér, a Sapientia főiskola Keresztény elvek a gazdaságban képzésének szakfelelőse. – Hogy a tőzsdei mechanizmusokból adó keletkezik, amit aztán a közjóra lehet fordítani, ezt én üdvözlendőnek tartom. 

A pénzügyi tranzakciós (feltalálójáról, James Tobinról elnevezett) adó bevezetését a Vatikáni Rádió híradása szerint nemrég Turkson bíboros, a Iustitia et Pax Pápai Tanács elnöke szorgalmazta a január 30-i EU-csúcs alkalmából. Turkson bíboros felszólalt a Katolikus Fejlesztési Ügynökségek Nemzetközi Szövetsége (CISDE) igazgatótanácsának éves ülésén, a hollandiai Soesterbergben is. A január 25-27. között tartott tanácskozáson a tagszervezetek mellett kilenc európai püspök és a Szentszék képviselői is részt vettek. A CISDE tagjai egyetértenek azzal a stratégiával, amelynek célja, hogy felszámolja a szegénységet és megvalósítsa a világszintű igazságosságot. A szervezet régóta javasolja a pénzügyi tranzakciós adó (Tobin-adó) bevezetését.

A vatikáni bíboros hangsúlyozta: olyan pénzügyi szektort kell kialakítani, amely a társadalom egésze számára teremt gazdagságot. Szerinte a pénzügyi tranzakciók megadóztatása lehetne az egyik módja annak, hogy a gazdaságot és a pénzügyi világot valós hivatásuk és társadalmi funkciójuk korlátain belülre visszaszorítsuk. Hangsúlyozta: korrekt adómértéket kell alkalmazni, amely arányban van a műveletek összetettségével, különösen a másodlagos piacokon végrehajtott akciók esetében. Turkson úgy látja, a pénzügyi tranzakciós adó nagyon hasznos lenne a társadalmi igazságosság és a szolidaritás alapelvei szerinti globális fejlődés és fenntarthatóság előmozdításához, és hozzájárulhatna egy megtakarítási világalap létrehozásához, amely támogatást nyújtana a válságtól sújtott országok gazdaságainak, továbbá a monetáris és pénzügyi rendszereik helyreállításához. 

A Tobin-adó bevezetését évek óta fontolgatja az Európai Unió is: számítások szerint évi 55 milliárd euró folyna be belőle. Az Európai Bizottság a kötvény- és részvényügyletekre 0,1 százalékos, a határidős ügyletekre 0,01 százalékos adó kivetését javasolja. Franciaországban augusztusban akarja bevezetni ezt az adófajtát Nicolas Sarkozy elnök, ehhez előbb azonban meg kell nyernie a májusban esedékes választásokat, és  az adót ellenző francia jegybankot sem ártana meggyőzni. Támogatná az adó bevezetését Angela Merkel német kancellárasszony is, azonban saját elmondása szerint kormányában nincs egyetértés ezügyben. 

A Magyar Kurír a felvetéssel kapcsolatban megkereste Laura nővéren kívül Kiss Ulrich jezsuita szerzetest is, a Management by Jesus szemináriumok vezetőjét is. A Tobin-adó bevezetését ő is támogatja: mint kifejtette, a tőzsdei spekulánsok „virtuális számokkal játszadoznak”, nincs mögöttük tőke, amire pedig még a kaszinóban is szükség van. Kiss Ulrich hozzátette: rengeteg deficitet lehetne finanszírozni ebből a tőkéből. Hogy mire vetnék ki pontosan az adót? „Ha például Soros spekulál a dollárra vagy a fontra, akkor ennek a forgalomnak az alapja lenne a Tobin-adó adóalapja. Ha hárommilliárdra kockáztat, akkor ennek a fél vagy egy ezrelékét kellene befizetnie adóként. Ezek „nevetségesen alacsony számok”, csak attól lesz nagy a bevétel, hogy „iszonyú összegekkel játszadoznak”, olyan összegekkel, amivel egyébként nem rendelkeznek. Tőzsdére ugyanakkor „mindig is szükség volt a kapitalizmusban, csak ez már nem tőzsde, hanem rafinált társasjáték” – fogalmaz a jezsuita. – Tobinnak az volt a célja, hogy a spekulációt leállítsa, és ha hallgattak volna rá, nem tört volna ki a válság 2008-ban. 

Gyökeresen más véleményen van azonban Mike Károly, a Corvinus tanára, a II. János Pál Gazdaságetikai Intézet munkatársa. Az egyház társadalmi tanítása morális iránymutatást nyújt a hívők számára, de nem mentesíti őket az alól a feladat alól, sőt kötelességüké teszi, hogy azt konkrét problémákra a legjobb szaktudásuk szerint alkalmazzák. A lehető legnagyobb tisztelettel a bíboros és a püspök atyák erkölcsi tanítása iránt, az általuk elfogadott gyakorlati elemzéssel szemben komoly közgazdasági ellenérvek fogalmazhatók meg – mondta el a Kurírnak a közgazdász. 

Szerinte igen kétséges, hogy a javasolt adó valóban jó eszköz-e a felvázolt társadalmi célok eléréséhez, mivel a tőkemozgásokra kivetett adók csökkentik a gazdaság rendelkezésére álló tőke nagyságát. Ennek egyik nem szándékolt hatása, hogy csökken a munka termelékenysége, és végső soron a bérszínvonal. A másik valószínű hatása a gazdasági visszaesés, ami az egyéb adóbevételeket is csökkenti, vagyis összességében a szegénység enyhítésére is kevesebb lehet az állami forrás. 

Mike szerint az ilyesfajta adó mellett egyetlen komoly közgazdasági érvként az hozható fel, hogy bizonyos körülmények között esetleg csökkentheti a pénzpiaci árfolyamok változékonyságát. De a józan ész inkább az ellenkezőjét mondatja velünk – fogalmaz. – Aki spekulál, az a jövőre vonatkozó előrejelzései alapján befolyásolja a jelenbeli árat, amelybe így beépül a jövőre vonatkozó tudás. Ha az adó miatt ritkábbak a tranzakciók, a jövő gyakrabban okoz meglepetéseket, az árak nagyobbakat ugranak fel-le. A megfogalmazott célok eléréséhez szerencsésebb lenne más eszközöket keresni.

Szilvay Gergely/Magyar Kurír

Kövesse a Magyar Kurírt a Facebookon is!