Új bélyegeket adott ki a Vatikáni Posta

A Vatikáni Posta és a Vatikáni Kormányzóság filatéliai szolgálata által kibocsátott új bélyegek esetében május 16-án és 17-én a Szent Péter téren, a bazilikától balra lévő „harangok boltíve” mellett működő vatikáni postahivatal különleges, első napi bélyegzést alkalmazott. A továbbiakban a megfelelő értékekkel lebélyegzett filatéliai termékek különleges lepecsételését június 17-ig lehet kérni a postai és filatéliai szolgálattól.

Az Európai Postaüzemeltetők Egyesületének (PostEurop) tagjai évente bocsátanak ki ugyanabban a témában bélyeget, amivel a tagországok azonos értékeiket mutatják be. Az „EUROPA” elnevezésű népszerű sorozat idén a békét állítja a középpontba. A PostEurop 2022. április 25-i rendkívüli igazgatótanácsa ugyan eredetileg a víz alatti flóra és fauna ábrázolásáról döntött, ám végül az Ukrposhta ukrán postai szolgáltató javaslatára „A béke az emberiség legfőbb értéke” témát fogadták el az Ukrajnával való szolidaritás kifejezése és a béke egyetemes értékének világszerte történő népszerűsítése érdekében. A Vatikán által most kibocsátott sorozat két értékből áll.

Ferenc pápa az ukrán zászlóval a bucsai vérengzés után

Az első, 10 centes kép azt a pillanatot ábrázolja, amikor Ferenc pápa 2022. április 6-i általános audienciáján kezében tartotta a kék-sárga ukrán zászlót, amely a meggyötört Bucsa városából érkezett, ahol éppen akkor történt egy szörnyű mészárlás. Ebből az alkalomból arra figyelmeztetett, hogy ne feledkezzünk meg az ukrán gyermekekről, akiknek el kellett menekülniük hazájukból azért, hogy egy egészséges földre juthassanak, és ne feledkezzünk meg az ukrán népről, „egy nemes és mártír népről”.

Az 1,25 euró értékű bélyeg a PostEurophoz tartozó tagok közös motívumát ábrázolja, amelyet egy mindenki számára nyitott pályázat útján választottak ki. A győztes motívum az ún. „békecsomó”,  amelyet egy luxemburgi posta javasolt: a grafikai jel a békés egymás mellett élést hivatott megjeleníteni.

A béke egyetemes érték

A grafika alkotóit, Linda Bos és Runa Egilsdottir grafikusokat a kelta szerelmi csomó szimbóluma ihlette, amely két szívből áll és amelyek vonalai karokként nyúlnak ki, egymásba fonódó kezekben végződve. A béke egy új szimbólumát akarták felkínálni, amely legyőzi a kulturális határokat és egyesíti a világ összes nemzetét. A színek az egyes országok globális jellegét idézik, az egymásba fonódó ujjakkal pedig a kölcsönös tiszteletre emlékeztetnek.

*

A Vatikán és a Szuverén Máltai Lovagrend közösen ünnepli a spoletói Santa Maria Assunta, a Mennybe felvett Mária címet viselő székesegyház felszentelésének 825. évfordulóját. A katedrálist 1198-ban III. Ince pápa szentelte fel. Erre az évfordulóra jubileumi évet (2022. október 16. – 2023. október 25.) hirdettek meg, amely megfelel annak a szinódusi útnak, amelyet Ferenc pápa az olasz egyházmegyékben kívánt kezdeményezni. Az évforduló „alkalom arra, hogy végigkövethessük csodálatos székesegyházunk történetét, nem a tények és személyiségek tudós felelevenítéseként, sem az állítólagos múltbeli dicsőségek újbóli felidézéseként, hanem lelki elmélkedésként arról, hogy mik voltunk, mik vagyunk és mire vagyunk hivatottak; s hogy helyi egyházunkat szent élettel és az evangéliumnak megfelelő egyéni és közös döntésekkel építsük” – írja Renato Boccardo, Spoleto-Norcia érseke Krisztus egyháza, egyház a világért című pásztorlevelében.

A pápa a jubileum kezdetén bemutatott szentmise alkalmával küldte el jókívánságait az évfordulóra: „Spoleto hálás Istennek az ajándékokért, amelyeket a Szentlélek hosszú évszázadokon át adott, és amelyeket a művészet és a történelem ilyen egyedülálló kincse díszít, amelyet ősi székesegyháza őriz. [. . .] Remélem, hogy a hit és a szépség tanúsága a székesegyházban, amely az egyházmegye életének mozgató központja, újra feléleszti az Isten iránti szeretetet azokban, akik felkeresik és látogatják, erősíti a gyökereikhez való kötődést és a közösség tagjai közötti egyetértést.”

A spoletói katedrálist ábrázoló kiadvány

A bélyegen a székesegyház homlokzata látható a mozaikkal, amely az áldást osztó Megváltót ábrázolja Szűz Mária és Szent János evangélista között, „emlékeztetve arra, hogy az egyházhoz tartozásunkat missziós tanítványokként éljük meg, a hitben való új öröm és a gyümölcsöt hozó evangelizálás érdekében”. A bélyeg felső része a Szűz Mária megkoronázását megörökítő freskót ábrázolja, amely a székesegyház apszisának félkupoláját díszíti, és az egész apszist beborító freskóciklushoz tartozik, amelyet 1466 és 1469 között a nagy firenzei festő, Fra’ Filippo Lippi alkotott.

*

1823. június 23-án Rómában, a Szent Péter láncait őrző San Pietro in Vincoli templomban megünnepelték a Lateráni Kongregáció és a Legszentebb Üdvözítő Kongregáció reguláris kanonokjainak unióját. Mindkét kongregáció a 9. század elején alakult. Az egyesülést Vincenzo Garofali apát kezdeményezte. Az unió ma a Legszentebb Üdvözítő Lateráni Reguláris Kanonokok Kongregációja nevet viseli.

A 2023-as év fontos mérföldkő a két kongregáció társadalmi-egyházi jelenlétében, amelynek évszázados történelmét tökéletesen összefoglalja a két kongregációt azonosító név. A kanonokok olyan klerikusok, akiket hivatalosan bejegyeztek egy egyházi közösség káptalanjának listájára, azaz kánonjába. Az 1059-es lateráni zsinat után a gregorián reformnak köszönhetően a közös életet élő szerzetesi kolostorok a Szent Ágoston-rendben egyesültek, és elfogadták annak Reguláját. 1446-ban IV. Jenő pápa a reguláris kanonokoknak a rangos „Lateranensi”, azaz „lateráni” címet adományozta mint „minden templom anyja”, a római Lateráni Szent János-bazilika szolgáinak. A Legszentebb Üdvözítő cím pedig a Jézus Krisztushoz való állandó kötődésre és teljes odaadásra emlékeztet.

A lateráni unió évfordulójára kibocsátott emlékbélyeg

A bélyegen az új kongregáció címerét ábrázoló, Ottavio Mazzienti nevéhez köthető 17. század közepe táján készült vászonfestmény látható, amelyet a San Pietro in Vincoli templom régi sekrestyeajtajának lunettájában őriztek meg. A kongregáció jelen van Olaszországban, Franciaországban, Belgiumban, Hollandiában és Lengyelországban is, valamint a spanyol-amerikai, brazil és argentin tartományokban.  A kánoni rend az apostolkodás különböző típusait foglalja magában: a liturgikus istentisztelettől az igehirdetésig, a plébániai tevékenységektől az ifjúsági nevelésig és a missziókig.

*

1923. június 27-én XI. Piusz pápa létrehozta a Szentszék történelmi és művészeti emlékeit védő állandó bizottságot, azzal a céllal, hogy „a Szentszék tulajdonában lévő emlékek egyetemes hírnevét figyelembe véve valósítsa meg az egyes hatáskörök és felelősségek racionálisabb elosztását”, és „tegyen javaslatokat a szükségesnek ítélt megőrzési és restaurálási munkálatokra”.

A Kúria Szent VI. Pál által 1965-ben végrehajtott átszervezése során a bizottság feladatait a Szentszék tulajdonában lévő műkincsek kölcsönzési feltételeinek felbecsülésére is kiterjesztették. A kulturális javak védelméről szóló törvényt 2001-ben, Szent II. János Pál pápasága idején fogadták el. Ekkor a bizottságot felkérték, hogy nyilvánítson véleményt minden olyan restaurálási munkáról, új épületről, kiállítási projektről és műemlékvédelmi intézkedésről, amelyet Vatikánváros államban és az azon kívüli, de vatikáni tulajdonban lévő területeken végeznek.

Vatikáni műemlékvédelem

A bizottság – a pápai Svájci Gárda laktanyájának átalakítására irányuló projekt részeként – mozgatórugója volt a Porta Sancti Petri (Szent Péter kapuja) monumentális helyreállításának, amelyet a centenáriumi emléklapon is ábrázoltak, és amelyet az elkövetkező években megszabadítanak minden modern felszereléstől, hogy eredeti pompájában legyen megtekinthető. A reneszánsz korból származó védelmi építmény késő antik építészeti hagyományt őriz: a Porta Sancti Petri ugyanis valójában a városfalak északi oldalán nyíló főbejárat volt, amelyet IV. Leó pápa építtetett 848 és 852 között, a Szent Péter-bazilika 846-os szaracénok általi kifosztását követően. Többször felújították, utoljára VI. Sándor pápa. A kaput végül V. Szent Piusz (1504–1572) záratta be, aki a pápai svájci gárda laktanyájával építtette egybe. Ferenc pápa regnálása alatt a Szent Péter-kapu ismét használhatóvá vált a közösség számára.

Forrás és fotó: Vatikáni Rádió

Magyar Kurír