Ünnepváró játékok, ajándékötletek Bodor Gyuri atyától

Nézőpont – 2020. december 7., hétfő | 11:28

Tavaly, a Nemzetközi Eucharisztikus Kongresszusra készülve vált ismertté egyházi körökben az Eucharistia elnevezésű táblás játék, amelynek kitalálója Bodor György budapest-zugligeti plébános. Idén újabb játékkal jelentkezett, majd a karácsony közeledtével további – gyermekeknek és felnőtteknek szóló – ötleteit is megvalósította.

A zugligeti plébánián találkoztunk Bodor Györggyel egy nagy teremben, ahol egy hosszú asztalon sorakoztak a játékok. Amikor arról kérdeztem, mi késztette arra, hogy játékokat készítsen, azt válaszolta: „Olyan kevés egyházi jellegű játék van a világon, Magyarországon pedig alig néhány. Jómagam játékos természetű vagyok, és úgy gondolom, játékos formában sokkal több ismeretet sajátíthatnak el a gyerekek és a felnőttek egyaránt. Nemrég azzal keresett meg valaki, hogy az Eucharistia játékkal egy óra alatt többet tanult, mint egy esztendő alatt a hittanórákon. Úgy vélem, Isten maga is játékos, sőt ő a legkiválóbb ezen a téren, és be is von bennünket az élet játékába. Persze vannak komoly dolgok, de amelyek nem azok, azokat nem kell elkomolykodnunk. Könnyebb az életünk, ha játékosan éljük.”

A játéktervek kigondolása és a játékok elkészítése azonban nem könnyű. Így vall erről Gyuri atya: „A játékokat meg kell tervezni. Amikor elkészülnek, leszűröm a tanulságokat, amelyekkel szembesültem, mialatt dolgoztam velük. Szomorú volnék, ha az újabb játékaim nem lennének jobbak, mint az előzők. A tervezésnél ezerféle dologra kell figyelni: a méretre, a dizájnra, arra, hogy a játék hányszor játszható. A most forgalomba került, felnőtteknek szánt Krízis-Terápia játék tesztelésekor például éppen az derült ki, hogy a többszöri játszhatóság érdekében alapvető változtatásokat kell beépítenünk a játék rendszerébe, amit meg is tettünk.

A játékok szerkesztésénél talán a tesztelésnek van a legnagyobb jelentősége. A Krízis-Terápiát ötvenen tesztelték összesen száz órán át, és szakpszichológus segítségével készült. A játékszabály érthetőségére is törekedni kell, fontos, hogy egyértelműek legyenek az utasítások. Nem lehet túl kusza a játéktábla, oda kell figyelni a nyomdai grafikára is. A játéktáblán szereplő ikonokat magam szerkesztettem meg. Mindehhez szükség van egy kis esztétikai érzékre, és természetesen számítógépes ismeretek is kellenek hozzá. A cél, hogy a játék egyszerű, ugyanakkor kifejező legyen.

Bodor György huszonhárom éve plébános a zugligeti Szent Család-plébánián. „Öt-hat évvel ezelőtt kezdtem kisebb játékokat készíteni, de a nagy lökést a Nemzetközi Eucharisztikus Kongresszusra való készület adta. Azután elkészítettem a Krízis-Terápia játékot. Azt gondoltam, ez lesz az utolsó. De közeleg a karácsony, és eszembe jutott, hogy csinálhatnánk egy karácsonyi memoryt. Egy hét leforgása alatt sikerült is. Megtaláltam a rajzolót Bodonovich Márti személyében, aki mesekönyveket illusztrál. Mindössze néhány nap alatt megrajzolta a figurákat. Ha valaki rátekint közülük egy-kettőre, rögtön kedve támad megnézni az összeset. Nem csak úgy lehet játszani velük, mint a hagyományos memoryval. A képeket egymás mellé helyezve Jézus születésének körülményeit, az egész karácsonyi történetet el lehet mesélni.”

A szóban forgó memory-kártyákon angol szavak is szerepelnek. „Ennek a játéknak az a különlegessége, hogy kétnyelvű. A kétszer huszonöt képecske párjainak egyikén magyarul, a másikon angolul olvasható a képleírás.

Alsós gyerekeknek készültek ezek a rajzok. A játék kiválóan alkalmas arra, hogy a segítségével megtanuljanak huszonöt karácsonyi fogalmat. Egyébként tervezek egy nagyböjti-húsvéti memoryt is” – teszi hozzá Gyuri atya.

A Krízis-Terápia a felnőtteket szólítja meg. „Valóban, ez a játék nem gyerekeknek való, és nem is családi játék. Azt mondhatnám, hogy felnőtt párkapcsolati játék.”  A plébános házaspárok lelkigondozásával is foglalkozik, házas hittant is tart. Az a tapasztalata, hogy nincs olyan család, ahol ne volnának kisebb-nagyobb gondok. „Korábban az életközépi válság problémájával is foglalkoztunk, amibe így vagy úgy mindenki beleesik, papok és szerzetesek is. A házaspárok is szenvednek ettől.”

A játék címe is valami ilyesmire utal: Krízis-Terápia. „Igen, de nem ez a lényeg. Nyugodtan játszhatja az is, aki úgy gondolja, nincs szüksége terápiára. Játékról van szó, amely két, két és fél óra önfeledt, örömteli szórakozást nyújt. Általa olyan szituációkba kerülhetünk, amelyek vidámságra, nevetésre is alkalmat adhatnak. A játék során ugyanakkor pénzügyi, párkapcsolati problémák is előkerülnek, valamint a stressz, ahogyan a mindennapi életben is. Senki nem tudja, hogyan alakul a játék kimenetele. Van start- és célmező, és az nyer, aki a legtöbb pontot gyűjti össze.”

Négyfajta kártya szerepel a játékban. A Retro-kártyacsomag kérdései a történelmi múltól vagy a közelmúltról szólnak. (Az egyik kérdés például az, hogy mi volt a hidegháború kirobbanásának oka, egy másik pedig az egyik amerikai elnökre vonatkozik.) A jó válaszokkal pontokat lehet szerezni. Aki a játék során a „krízis” mezőre lép, az krízis-kártyát kap, ami azt jelenti, hogy a játékos valamilyen nehézség (például egy főnök-beosztott vagy anyós-meny problémából eredően) pontot veszít. Valamennyi játékosnak már az indulástól kezdve megvan a maga foglalkozása. Az ügyvéd az imént említett, pénzvesztéssel járó esetekben haszonélvező, pénz üti a markát. Ezért azt gondolhatnánk, hogy ő elég jól járhat ebben a játékban, de ez nem így van. Gyuri atya úgy alkotta meg a szabályokat, hogy a játék összességében kiegyenlített marad minden játékos számára. (A foglalkozások között találunk például orvost és ingatlanközvetítőt is.)

Aki egy másik kártyacsomagból (Bumm-kártya) húzhat, az pontokat kap, vagy például a játék keretében „elutazhat” egy kényeztető wellnesshétvégére, csökkentve ezzel a stresszpontjai számát. Ezek a nyeremények ajándékozhatók is a játékosok között. A legértékesebb az Akció-kártyacsomag, ebből húzva kifejtős kérdéseket kapnak a játékosok. El kell mondaniuk a véleményüket bizonyos helyzetekről, vagy éppen vallaniuk kell saját magukról. Íme egy akció-kártyán szereplő feladat: Mi változott a gondolkodásodban ahhoz képest, ahogyan neveltek? (Fejtsd ki legalább három mondatban.)

„Nagyon értékes pillanatai lehetnek a játéknak, hiszen a többiek sok esetben új dolgokat tudhatnak meg a másikról a kifejtős kérdések alapján” – mondja a plébános. Nézzünk egy másik kártyát: A barátod házassága komoly válságba jutott. Mit tanácsolnál neki, hogyan kezelje ezt a helyzetet?  Ilyen és hasonló kérdések találhatók az Akció-pakliban.

A játékhoz természetesen szabályzat is tartozik, amit nagyon látványos retroképek színesítenek.

Tovább nézelődve a plébános előtt álló hosszú asztalon, puzzle-dobozok is feltűnnek. „Az egyik a templomunk késő szecessziós stílusú Szent Család-képéről (Közép-Európa legnagyobb templomi mozaikképéről) készült, a másikon pedig egy feltámadás témájú mozaik, Bráda Tibor Munkácsy-díjas festőművész munkája látható” – tudjuk meg a játékok készítőjétől. Mindkét puzzle kétszáznegyven darabból áll. Nagyon jó szolgálatot tesznek most, a Covid-járvány idején, és aki kirak egy ilyen szép templomi képet, közben akár imádkozhat is. Hozzátesszük, a táblás játék, a memory és a puzzle is remek ajándék lehet a közelgő ünnepre.

Kapcsolj címmel asszociációs társasjátékot is készítettem – folytatja Gyuri atya –, valamint két adventi naptárt Bodonovich Márti képeinek felhasználásával. És van egy kis adventi foglalkoztató füzetünk is, amelyben alsós iskolás gyerekeknek szánt történetek, színezők, énekek, receptek kaptak helyet.” Ezenkívül játékos rejtvények, labirintusok is szerepelnek a kínálatban, és a szülők számára is találhatunk itt segítő ötleteket, például azzal kapcsolatban, hogyan beszélgessenek a gyermekükkel advent napjaiban, karácsonyra készülve.

A Bodor György plébános által készített játékok megvásárolhatók az Új Ember könyvesboltban – Budapest, V. kerület, Ferenciek tere 7–8.; nyitvatartás: hétfő, kedd, csütörtök, péntek: 9–17 óráig, szerdán 10–18 óráig – vagy megrendelhetők az Új Ember online könyváruházban.

Fotó: Merényi Zita

Körössy László/Magyar Kurír

Az írás nyomtatott változata az Új Ember 2020. december 6-i számában jelent meg.

Kapcsolódó fotógaléria