Utat nyitó beszélgetések – Ferenc pápával találkozott munkatársunk, Pallós Tamás

– Az interjúkötetben tizenkét egyházi, illetve világi ember osztja meg gondolatait Ferenc pápa tizenkét kijelentése, megnyilatkozása kapcsán. Hogyan született meg ez a különleges tematikájú könyv?

– Az ötletgazda és a „projektvezető” Dániel volt. Ferenc pápa őszinte és mély gondolatai már a megválasztása után meglepték a közvéleményt. Át szerettük volna adni ezt a szellemiséget, de nem lett volna értelme, hogy egy füveskönyvet állítsunk össze – egyrészt ilyenek már megjelentek, másrészt szerettük volna értelmezni, élővé tenni ezeket a gondolatokat. Így született meg az ötlet, hogy témákra osztjuk a pápa kijelentéseit, megnyilatkozásait, és interjúalanyokat keresünk, akik saját szakterületükön belül reflektálnak arra, amit a pápa mond.

Végignéztük Ferenc pápa megnyilatkozásait, homíliáit, katekéziseit, interjúit, enciklikáit. Kigyűjtöttük az idézeteteket, témakörökre osztottuk őket, és kiválasztottuk az interjúalanyokat. Többnyire már előre megvolt, hogy kit szeretnénk kérdezni, de volt olyan téma is, amelyhez később találtunk beszélgetőpartnert.

Oláhné Jolika, a monori cigánytelep lakója, négy gyermek édesanyja, a Magyar Máltai Szeretetszolgálat helyi tagja, Bagdy Emőke klinikai pszichológus, Várszegi Asztrik püspök, pannonhalmi főapát, Heller Ágnes filozófus, esztéta, Köves Slomó ortodox rabbi, Fabiny Tamás evangélikus püspök, Vizi E. Szilveszter agykutató, az MTA volt elnöke, Farkas Beáta közgazdász és Haranghy Csaba cégvezető, Tulassay Tivadar gyermekgyógyász, Kozma Imre irgalmasrendi szerzetes, a Magyar Máltai Szeretetszolgálat elnöke, valamint Beer Miklós váci megyéspüspök voltak a beszélgetőtársaink.

Az volt a cél, hogy az interjúalanyok őszintén megfogalmazzák szakmai és személyes meglátásaikat az adott témában, még akkor is, ha nem értenek mindenben egyet a pápai iránymutatással. Igyekeztünk minél szélesebb körből megszólítani embereket. Nem kerültük ki a kényes témákat, mint a bevándorlás, a peremterületeken élők nehézségei, a szegénység, az egyház mai helyzete és a hitelesség, a liberalizmus, az eutanázia, az oktatás vagy a családok problémái.

Egy téma végigvonul a könyvön: az irgalmasság. A kötet kiindulópontja a pápa egy korai gondolata: Isten mindig megbocsát, csak mi fáradunk bele a bocsánatkérésbe.

– Az interjúk készítése, illetve a kötet szerkesztése közben milyen „üzenete” kristályosodott ki a könyv egészének?

– Ma a közéletben azt tapasztaljuk, hogy a különböző csoportokhoz tartozók és eltérő ideológiákat vallók – miközben természetesen saját értékeiket képviselik – legtöbbször bezárkóznak saját világukba. Az interjúalanyok nagyon komolyan vették a beszélgetéseket, és őszintén vállalták a véleményüket. A kötet egyik értéke, újszerűsége abból fakad, hogy a mai magyar közéletben nem nagyon van olyan könyv, ami ennyire egy platformra hozza a különböző gondolkodású embereket, és ami egyben kaput is nyit közöttük.

Érzékelhető, hogy nagy hatása van Ferenc pápának. A rá jellemző evangéliumi radikalizmus véleménynyilvánításra sarkallja az embereket a katolikus egyházon kívül is. A könyvben megjelenik a jó értelemben vett konzervatív és a liberális gondolkodás, a katolikus, a protestáns és a zsidó világnézet is. Ez egy „beszélgetős” könyv. Nemcsak az interjúk miatt, hanem mert – reményünk szerint – beszélgetésre sarkallja azokat is, akik elolvassák. Próbáltuk elősegíteni a kölcsönös megértést. Hiszen ha nem is értek egyet a másikkal, de ha megértem őt, együtt messzebb jutunk.

– Hogyan zajlott a Ferenc pápával való találkozás?

– Dániel vetette fel, hogy méltó lezárása lenne a könyv készítésének, ha átadhatnánk azt Ferenc pápának. Erre 2016 utolsó általános kihallgatásán, december 21-én nyílt lehetőségünk.

A VI. Pál teremben zajlott az esemény. A katekézis után szokás szerint különböző nyelveken köszöntötték a világ minden tájáról érkezett zarándokokat, majd a pápa odament először a megjelent mozgássérültekhez, a friss házasokhoz és végül a többi meghívott vendéghez is.

Ekkor tudtuk neki átadni a könyv egy példányát. A fülszöveg olasz fordítását szalagszerűen rátettük a kötetre. Egy másik példányt aláírattunk vele, amit különleges módon magyarul, Ferenc névvel dedikált. Felmerült, hogy ezt esetleg jótékonysági célra árverésre bocsátjuk vagy egy olyan intézménynek adjuk át, ahol méltó helyet kap.

Megkérdeztük Ferenc pápától, mit üzen a magyaroknak. Azt válaszolta, áldását küldi és imádkozik értünk, és még magyarul hozzátette: „Isten éltesse [a magyarokat]!” Ez igazi meglepetés volt.

– Mi volt a legmaradandóbb élmény a találkozóról?

– Nagyon megérintett az a személyes figyelem, amivel Ferenc pápa odafordul az emberekhez. Fizikailag kicsit fáradtnak láttam őt, de nagy élmény volt megtapasztalni, szellemileg milyen friss és nyitott, amikor az emberekkel találkozik. Odafigyel a másikra, és abban az adott percben számára valóban fontos az, aki előtte áll. Ennek jele volt az is, hogy amint látta, hogyan szerepel a könyvön a neve, úgy dedikálta.

A könyv címének – „Ferenc pápa útján” – több jelentése van. Jelzi egyrészt, hogy a kötetben olvasható beszélgetések, „állomások” egyfajta életútinterjúk. Másrészt a pápával való együtt gondolkodás is egy út, egy ösvény, amin mindannyian haladunk. Harmadrészt a köteten dolgozni nekünk, szerkesztőknek egy különleges utazás volt. Az interjúk készítése olyan volt, mint egy szabadegyetem vagy egy lelkigyakorlat, sokat hozzátett személyes egyházképemhez és világlátásomhoz. A pápával való találkozás pedig megkoronázta mindezt.

Fotó: news.va és Merényi Zita

Szalontai Anikó/Magyar Kurír