A vatikáni-magyar megállapodást egyik fél sem módosíthatja egyoldalúan

Platthy Iván nyilatkozata a HVG-ben
 
A HVG-ben („Egy rossz mozdulattól…” 43-44.o.) Platthy Iván volt egyházügyi államtitkár nyilatkozik, aki azzal kapcsolatban, hogy az OTP Bank a napokban váratlanul felajánlotta, megvásárolná az egyházaknak az állammal szembeni követeléseiket, így azok 2011 helyett már a közeljövőben hozzájuthatnának 1948-ban elvett, de vissza nem kapott ingatlanaik ellenértékéhez, kifejtette: „Nem tartom normálisnak, hogy egy bank kezdeményezésére kormányhatározatot kelljen alkotni, vagy törvényt kelljen módosítani. Márpedig az OTP ajánlatának megvalósításához elengedhetetlen a jogszabályok megváltoztatása. Természetesen érdemes gondolkodni a jelenlegi törvény adta lehetőségeken kívüli megoldásokról, ám az OTP kissé elébe szaladt a dolgoknak. Ugyanakkor lépni kellene, hiszen a jelenlegi tisztázatlan állapot senkinek sem jó.”
 
A volt államtitkár nem ismeri az SZDSZ legújabb javaslatának – az adózók a jövőben adójuk ne csak 1, hanem 2 százalékával támogathassák az egyházaikat, viszont szűnjön meg minden más egyháztámogatási forma – részleteit, de emlékeztet rá: „… az európai parlamenti választások tavalyi kampányában még egy ettől eltérő javaslatot tettek. Légből kapott ötletek mindig akadnak, ám így soha nem lehet elérni azt, hogy ne a mindenkori kormánytöbbség kénye-kedve szerint szűküljön, illetve bővüljön a támogatások köre. Ha már belenyúlunk a rendszerbe, akkor egy füst alatt felül kellene vizsgálni annak a többi elemét is, elvégre egymásra épülő jogszabályokról van szó. Az ügyek egyik része érinti a lelkiismereti és vallásszabadságról szóló kétharmados törvényt, éppúgy, mint például az egyház-finanszírozásról szóló jogszabályt vagy az adótörvényeket. Egy rossz mozdulattól bármikor dőlhet a dominó.”

Platthy Iván szerint vitatkozni sem érdemes az olyan, kormánypárti körökben elhangzott véleményekkel, miszerint az állami támogatás megvonásával kellene büntetni az úgymond politizáló egyházakat. „Egyébként is, ki és hogyan minősítené például azt, hogy mi számít politikai tevékenységnek? A magyar állam és a katolikus egyház között megkötött, úgynevezett vatikáni megállapodás pedig olyan nemzetközi szerződés, amit az egyik fél sem módosíthat egyoldalúan. Ezt az Alkotmánybíróság több határozatban is megerősítette, s nem hinném, hogy van olyan komoly kormányzati tényező, amelyik egy ilyen egyoldalú lépéssel megkockáztatna egy strasbourgi nemzetközi bírósági intőt. A megállapodásban csak egy olyan cikkely szerepel, amely a feleknek lehetőséget ad a magyar-vatikáni vegyes bizottság összehívására és a szerződés közös akaratból történő módosítására.”

A volt egyházügyi államtitkár azt javasolja, hogy az állam „a mindenkori személyi jövedelemadó 1 százalékát adja oda – hasonlóan ahhoz, ahogyan most a társadalmi szervezeteket támogatja – az egyházaknak. Eddig a lehetséges keretnek mindössze 20 százalékát töltötték fel az adófelajánlások, amit a költségvetés a teljes 1 százalékos keret – ez az idén közel 12 milliárd forint – 90 százalékáig már ma is kiegészít. A maradék elosztásánál pedig figyelembe kellene venni társadalmi szerepvállalásukat, vagyis azt, hogy melyik hány műemlék épületet, templomot, temetőt, karitatív, vagy oktatási intézményt tart fenn.”

Platthy Iván arra is figyelmeztet, hogy az egyházi iskolák kiegészítő támogatását kísérő vitában „Nem lehet figyelmen kívül hagyni például azt a tényt, hogy az egyházi oktatási-nevelési intézmények között arányaiban jóval több a középiskola, mint az önkormányzatok között, márpedig ezek állami normatívája magasabb, mint az óvodáké. De a kabinet a költségvetés megszavazásánál végül is visszavonulót fújt, s visszatért a hatályos törvényekben leírt számítási módhoz.”

HVG/MK