A vérteskethelyi hívek július 28-án ünnepelték templomuk védőszentje, Szent Mária Magdolna búcsúját. Az ünnepi szentmisét Mohos Gábor esztergomi-budapesti segédpüspök celebrálta, akinek édesapja e faluban született. Az ünnepi szentmise keretében Méry László újmisés áldásban részesítette a megjelenteket. A szentmise végén megáldották Wohlmuth Ferenc mártír plébános emléktábláját is.
A Wohlmuth Ferenc Alapítvány nevében Marton Judit mondott beszédet. Hangsúlyozta, hogy Vérteskethely és Császár, e két szomszédos falu sorsát sokszor összefűzte a történelem. A történeti visszatekintéseket olvasva találunk rá a két egyházközség közös múltjára is. A török hódoltság idején elnéptelenedett falvakban nem voltak sem hívek, sem papok, akkoriban a megye területén mintegy ezer fő élhetett. A visszatelepüléseknek, visszatelepítéseknek köszönhetően az egykori falvak benépesültek, de a jelentős paphiány miatt egy plébánosnak több faluban is el kellett látnia a lelkipásztori feladatokat. 1850-től Ásztl Lajos plébános közbenjárásával a kethelyi hívek ismét misén vehettek részt templomukban minden vasárnap, valamint ünnepnapokon, így a két falu szolgálatát közös plébánossal és egy káplánnal látták el. Nem volt ez máshogy 1894-től sem, amikor Wohlmuth Ferencet ünnepélyesen beiktatták császári, és ezzel együtt kethelyi plébánossá is. Körbenézve a templomban, ma is jelen van Ferenc atya kezemunkája, ő szentelte fel az 1900-ban állított Szent Antal-szobrot, illetve a Gansperger Klára által ajándékozott 14 stációképet.
Galavits József tíz évvel ezelőtt írta Wohlmuth Ferencről: „A császári vértanú plébános egyházmegyénk méltatlanul elfeledett hőse, akiről még a rendszerváltás után is keveset tudnak az egyházmegye hívei és talán maguk a papok is. Tény, hogy nagyon keveset tudunk az 1919 nyarán vértanúhalált szenvedett egyháziakról. Wohlmuth Ferenc atyával együtt kilenc katolikus papot és két apácát végeztek ki a kommün idején Magyarországon. Nem csak Wohlmuth atyáról, de a többi vértanúról sincs sok információ a birtokunkban.”
Wohlmuth Ferenc és a proletárdiktatúra többi vértanúja, köztük a Győri Egyházmegye másik mártír plébánosa, Szemelliker Antal az istentagadó diktatúra idején mutatott bátorságuk és Jézus Krisztus iránti szeretetük által kiérdemelték, hogy hűségük története napvilágot lásson, és erősítse, buzdítsa a ma emberét is a hitbe való kapaszkodásra.
A beszámoló teljes terjedelmében ITT olvasható el.
Forrás: Marton Judit/Győri Egyházmegye
Fotó: Fazekas Lászlóné
Magyar Kurír
Kapcsolódó fotógaléria