Az előző alapszabály 2015-ben született, majd miután 2022 márciusában közzétették a Praedicate Evangelium kezdetű apostoli konstitúciót, mely a Római Kúria szervezeteit szabályozza, szükségessé vált a Kiskorúak Védelméért Felelős Pápai Bizottság alapszabályának kiigazítása a megújult küldetésnek, valamint a konstitúció által előírt új struktúrának megfelelően. Az új alapszabályban többek között az áldozatok és túlélők meghallgatása, a bizottság és a többi dikasztérium közötti kapcsolatok tisztázása; a felelősség, az átláthatóság és a kiskorúak védelmét célzó jó gyakorlatok globális szintű előmozdítása szerepel.
„Az alapszabály fontos lépés közös felelősségünk elmélyítése felé, hogy megóvjuk és gondjaikba vegyük a legkiszolgáltatottabbakat – hangsúlyozza Thibault Verny érsek, a Kiskorúak Védelméért Felelős Pápai Bizottság elnöke. – Tükrözi az áldozatok és a túlélők meghallgatását, a védelem területén dolgozó szakértők és a helyi egyházak tapasztalatát, újra leszögezve, hogy továbbra is központi prioritás a védelem.”
Az új alapszabály megerősíti a tanács szerepét a védelmi gyakorlat előmozdításában az egész egyetemes egyházban, valamint tovább tisztázza küldetését, felépítését és operatív módszereit. A kiigazítás a Szentszék azon céljába illeszkedik, hogy biztosítsák a kiskorúak és sérülékeny személyek védelmének teljes körű integrálását az egyház életébe és intézményeibe.
Az áldozatok és túlélők meghallgatására épülő megközelítés
Az új dokumentum alapelvei állandó figyelmet szentelnek az áldozatok és túlélők meghallgatására épülő megközelítésnek. Tisztázza a bizottság kapcsolatát a többi dikasztériummal, valamint megerősíti a bizottság szerepét a felelősség, az átláthatóság és a védelmet szolgáló jó gyakorlatok globális szintű előmozdítására. XIV. Leó pápa mindig is hangoztatta, hogy a kiskorúak és a sérülékeny személyek megóvása az egyház alapvető felelőssége. A most megújult alapszabály újra megerősíti ezt az elkötelezettséget, mint ahogy a tanács támogatását is azon küldetésében, hogy segítse a helyi egyházakat védelmi rendszereik megerősítésében.
Az alapszabály első pontjai meghatározzák a Kiskorúak Védelméért Felelős Pápai Bizottság természetét, amely – közvetlenül az elnökön keresztül – tanácsokkal szolgál a Szentatyának a kiskorúak és kiszolgáltatott személyek visszaélésektől való megvédésével kapcsolatban. A pápai bizottság a Hittani Dikasztérium keretein belül fejti ki tevékenységét, szorosan együttműködve a dikasztériummal – a védelmi módszerek fejlesztésén, éves jelentések és képzési programok előkészítésén keresztül. A bizottság vezetőit is a dikasztérium nevezi ki. A Kiskorúak Védelméért Felelős Pápai Bizottság hozzájárul az egyetemes egyház szolgálatához azáltal, hogy előmozdítja a helyi felelősséget, valamint a Római Kúria dikasztériumainak hozzáértését a védelem témájában.
Jelzés, meghallgatás, megszentelt élet
A bizottság támogatja a helyi egyházakat; elősegíti a helyi felelősségvállalást, a stabil és hozzáférhető jelzőrendszerek fejlesztését, továbbá regionális és nemzeti szinten olyan központok létrehozását, ahol fogadják, meghallgatják és segítik az áldozatokat és a túlélőket, bizalmasan kezelve az ügyeket és megóvva az érintettek személyiségi jogait.
A bizottság minden évben jelentést készít a védelmi politikáról és annak egyházi eljárásairól, amelyet a dikasztériumok, a helyi egyházi szervezetek hozzájárulásával dolgoz ki, egyeztetve az Államtitkársággal; majd a Szentatya elé terjeszti jóváhagyásra a jelentést, amelyet ezt követően közzétesz. Az éves jelentésben leírják a világegyház helyzetét a kiskorúak és sérülékeny személyek védelmével kapcsolatban; közzéteszik az igazolt politikákat, a nyilvános gyakorlatokat, a kapott információkat, a rendszerproblémákat és az ajánlásokat.
Együttműködés a Római Kúriával
A Kiskorúak Védelméért Felelős Pápai Bizottság együttműködik a Római Kúria dikasztériumaival, és ebben a témában az Államtitkársággal egyeztetve ajánlásokat nyújthat be a dikasztériumvezető prefektusoknak. Ha helyi szinten ismétlődően megsértik a védelmi rendszert, vagy abban súlyos hiányosságok mutatkoznak, a bizottság közvetlenül az érintett dikasztériumhoz fordulhat, mely megőrzi döntési jogát saját funkcióját illetően; közös irányelveket jelöl ki, melyeket helyi szinten határoznak meg és hajtanak végre, a különböző háttereket és az érvényben lévő polgári törvényeket figyelembe véve.
A bizottság legfeljebb 23 tagból állhat, akiket a pápa nevez ki, miként az elnököt is, akinek titkára szintén a tanács tagja.
Évente kétszer tartanak plenáris ülést; az elnök vezetésével kollegiálisan végzik munkájukat. Regionális csoportok, illetve tanulmányi csoportok is működnek a bizottságon belül. Az elnököt és titkárát egy végrehajtó bizottság segíti tanácsaival. A bizottság ezen túl regionális tanácsadást is kérhet küldetése teljesítéséhez.
Forrás: Vatikáni Rádió
Fotó: Vatican Media
Magyar Kurír
Kapcsolódó fotógaléria
