„Az itt lévő amerikaiaknak jó hálaadást (Thanksgiving) kívánok! Ez egy gyönyörű nap az ünneplésre, és szeretném azzal kezdeni, hogy köszönetet mondok mindannyiótoknak a Vatikánnak, a Szentszéknek és nekem, de az egész világnak is nyújtott szolgálatotokért.” A Szentatya mosolyogva beszél angolul a mikrofonba a nyolcvanegy újságíró, operatőr és fotós előtt, akik mintegy húsz nemzetközi médiaorgánum nevében kísérik el első apostoli útján. Az ITA Airways Airbus 320neo repülőgépének szürke függönye előtt áll – a gép 7.58-kor szállt fel –, ahonnan az első, neki fenntartott helyen a Szent Ágoston fiai számára kedves Jó Tanács Anyja-kegykép látható, az ikont Genazzano településen őrzik, ahova az újonnan pápává választott Robert Francis Prevost már két nappal a konklávé után ellátogatott.
A hangja magabiztos, de arcán egy kis izgalom látszik.
XIV. Leó számára, aki az Ágoston-rend vezetőjeként több mint ötven utat tett meg a világ körül, pápaként ez az első ehhez hasonló alkalom. Először jár Törökországban és Libanonban; először repül pápaként a Vatikánon kívülre. Úti célja Ankara, majd este Isztambul, holnap pedig İznik, ahol a pátriárkákkal és a keresztény egyházak képviselőivel együtt ünnepli a Niceai Zsinat 1700. évfordulóját. November 30-án átutazik Libanonba, hogy vigasztalást nyújtson a háborúk és válságok által megsebzett népnek, és a Közel-Keleten sürgetően szükséges békét kérje.
A béke üzenete a világnak
„Béke” – a Szentatya többször is megismétli ezt a szót, amikor húsz perccel a felszállás után üdvözli az újságírókat. „Ez a törökországi és libanoni utazás elsősorban az egységet jeleníti meg, ünnepelve a Niceai Zsinat 1700. évfordulóját.
Nagyon vártam ezt az utazást, mert sokat jelent minden keresztény számára, de egyben nagy üzenet is az egész világ számára.
És mindenekelőtt reméljük, hogy a jelenlétem, az Egyház, a hívők jelenléte mind Törökországban, mind Libanonban tanúságot tesz, közvetíti, hirdeti, hogy milyen fontos a béke az egész világon.” Ez az utazás tehát üzenet, valamint felhívás „arra, hogy együtt haladjunk, hogy egyre inkább az egységet, egyre inkább a harmóniát keressük, és arra, hogy megvizsgáljuk, hogyan lehet valamennyi férfi és nő valóban testvér”. Mert ahogy a pápa hangsúlyozza, „a különbségek, a különböző vallások, a különböző hitek ellenére mindannyian testvérek vagyunk, és reméljük, hogy előmozdíthatjuk a békét és az egységet az egész világon”.
„Köszönöm, hogy itt vagytok – mondja Leó pápa –, köszönöm a szolgálatotokat, amelyet ezekben a napokban fogtok végezni, és hogy részesei vagytok ennek a történelmi pillanatnak.” „Köszönöm” és „üdvözlöm” – mondta nem sokkal korábban a pápának Valentina Alazraki mexikói újságíró, a vatikáni tudósítók doyenne-je, aki 163 pápai utazást tudhat maga mögött, az elsőt 1979-ben Mexikóban II. János Pál pápával. „Elődjének, Ferenc pápának, akiről Buenos Airesben úgy tűnt, nem szereti az újságírókat, az első utazásán azt mondtam:
»Üdvözlöm az oroszlán barlangjában!« Most ön az oroszlán! Szóval üdvözlöm!”
(A Leó név jelentése oroszlán – a szerk.)
Az újságírónő egy bizánci stílusú ikonnal ajándékozta meg Leó pápát, amelyen a Guadalupei Szűz látható: „Egy észak-amerikai, de latin-amerikai szívű pápának.”
A perui Leó Chicagóból
Ezt követte ülésről ülésre haladva minden egyes újságíró üdvözlése. Ezt a hagyományt az előd, Ferenc pápa indította el, és mára már viccelődés, nyilatkozatok és rövid megjegyzések, szelfik, fotók kísérik, és a sajtósok ilyenkor áldást kérnek önmaguknak, barátaiknak és családtagjaiknak. És mindenekelőtt az ajándékok cseréjének ideje ez. Leó pápa esetén is ez történik. Az újságírók számos ajándékot adtak át. Az első egy dupla kollázs a legérdekesebb pillanatképekből, ezeket a León de Perú és a Leo from Chicago című dokumentumfilmben láthattunk, amelyeket az elmúlt hónapokban a Radio Vaticana – Vatican News készített. Az egyiken helyet kapott az a fotó is, amely vírusként terjedt a közösségi médiában, ezen a nagyon fiatal Prevost látható, aki az 1980-as években a Blues Brothers filmhez öltözött, John Landis kultikus filmjének chicagói bemutatója alkalmából. A pápa rámutat, és hangos nevetésben tör ki: „Ah, gyönyörű!” A kezében egy Szent Ágoston-érem is van – ezúttal Doltonból, gyermekkori otthonából –, hogy oltalmat adjon az apostoli út során.
Süteményt és még több süteményt kínáltak a pápának, mindenekelőtt a pumpkin pie-t (sütőtökpite), a hálaadás ünnepének jellegzetes édességét. Az első amerikai pápa két White Sox-os ajándékot is kapott, az – egyetemes Egyház főpapjává lett – South Side-i „fiú” kedvenc baseballcsapatától: egy ütőt, e családi ereklye az 1950-es évek híres játékosának, Delly Foxnak a tulajdona volt („Hogy jutott át a biztonsági ellenőrzésen?” – viccelődik a Szentatya, miközben átveszi); valamint egy pár papucsot és fekete zoknit a sportcsapat fehér logójával. „Használhatja Castel Gandolfóban!” – mondja Lola Goméz fotós. XIV. Leó örömmel mutatja meg az ajándékot, amelyet kék dobozba csomagoltak.
Ignacióra gondolva
A pápa arckifejezése azonban megváltozik, amikor a Radio Cope tudósítója, Eva Fernández átadja neki Ignacio Gonzálvez levelét, a spanyol tinédzserét, akit nyár óta – a fiatalok szentévi találkozója idején lett rosszul – a Bambino Gesù kórházban ápolnak súlyos limfóma (nyirokcsomó-daganat) miatt, ami majdnem a halálát okozta. Ez a történet bejárta a világot, miután a pápa maga kért imákat a fiúért a Tor Vergata-i színpadról, majd személyesen is ellátogatott a Bambino Gesù kórház intenzív osztályára, hogy megölelje a szülőket, Pedro Pablót és Carmen Gloriát, és a testvéreket, Adelát és az ifjabb Pedro Pablót.
XIV. Leó utal rá, hogy tájékozott Ignacio állapotáról, aki még mindig a vatikáni kórházban fekszik, és ott „ünnepli” jövő kedden a születésnapját.
Eva Fernández – aki mindig különleges ajándékokkal lepi meg a pápákat – XIV. Leó spanyol őseinek címerét adja ajándékba. A Centro de Estudios Montañeses (a spanyolországi Cantabria autonóm közösség kulturális és tudományos intézménye – a szerk.) által végzett kutatások ugyanis megerősítették, hogy a pápa ősei anyai ágon a cantabriai Arnuero településhez tartozó Islából származnak. Pontosabban négy, tizenegyedik generációs felmenője, akik a 16. században hidalgók (spanyol nemesek) voltak. A pápa átveszi a címert, amelynek ezüst mezején zöld paprika és vörös homár (Isla jellegzetességei) láthatók, valamint a nemesi család pecsétje és a spanyol királyi korona szimbóluma. Ez ajándék ugyan, de elsősorban „ürügy” arra, hogy a tudósító megkérdezze: „Szentatya, mikor látogat Spanyolországba?” „Majd meglátjuk!” – feleli a pápa.
Az algériai utazás vágya
Egy algériai származású újságírónővel ugyanakkor bizalmasan megosztotta: „Remélem, eljutok Algériába.” Nagyra értékelte azt a díszes oklevelet is, amelyet a harkivi görögkatolikus egyház készített hálából a frontvonal környékén élő embereknek küldött segítségért. Végül az olasz sajtó képviselői átadtak a pápának egy levelet, amelyben elmagyarázták, miért csatlakoznak holnap, november 28-án egy sztrájkhoz. Az ok a 2016-ban lejárt nemzeti újságírói kollektív szerződés megújításának elmaradása, valamint a szakmát érintő különböző megszorítások és a mesterséges intelligencia jelentette veszélyek.
Forrás: Vatican News olasz nyelvű szerkesztősége
Fotó: Vatican Media; Vatican News olasz nyelvű szerkesztősége
Kuzmányi István/Magyar Kurír
Kapcsolódó fotógaléria











