Az új vértanúk emlékhelyére került Wojtyła levele barátjáról, a nácik által meggyilkolt Szczęsnyről

Kitekintő – 2022. június 17., péntek | 12:23

Ezentúl Rómában, a Szent Bertalan-bazilikában, korunk vértanúinak emlékhelyén őrzik azt a levelet, amelyet Karol Wojtyła írt 1958-ban – amikor Krakkó segédpüspökévé nevezték ki – legközelebbi barátja családjának, akivel együtt jártak a földalatti szemináriumba. Szczęsny Zachutát a nácik ölték meg 1944-ben.

„Ma, amikor Urunk megengedte nekem, hogy elérjem a papság kiteljesedését itt a földön, nem tudok nem emlékezni legkedvesebb testvéremre, akinek a papság felé vezető útja a kezdet kezdetén megszakadt” – ezeket a szavakat írta Karol Wojtyła az egykor a krakkói titkos szemináriumban tanuló barátja és diáktársa, Szczęsny Zachuta családjának szóló levelében.

Barátját a nácik ölték meg 1944-ben, mindössze 24 éves korában. Karol Wojtyła kézzel írt levelét a Zachuta család jókívánságaira küldte válaszul, amelyeket abból az alkalomból kapott, hogy 1958-ban krakkói segédpüspökké nevezték ki.

Június 15-én, szerdán este 19.45-kor Szczęsny Zachuta unokaöccsei elhelyezték a levelet a Tiberis-szigeten található Szent Bertalan-bazilikában, a 20. és 21. századi új vértanúk kegyhelyén. A szertartást Jan Romeo Pawłowski sejnyi címzetes érsek vezette, aki a vatikáni Államtitkárságon a pápai képviseletek titkára.

„Őszintén meghat a titkos teológiai tanulmányaink során legközelebbi barátom, a néhai Szczęsny édesanyjától és testvérétől kapott levél” – írta Karol Wojtyła, felidézve a templomban történt találkozásokat a fiatalemberrel és mindkettőjük lelkivezetőjével, Jan Tyranowskival. Megemlékezett a Zachuta családnál tett látogatásokról, amikor még a Solvay vegyiüzemben dolgozott mint fizikai munkás. „Azokban az években – fogalmazott a későbbi pápa – a megszállók szörnyű kegyetlensége mindannyiunktól elvette Szczęsnyt.”

Wojtyła közeli barátját a németek 1944. április 13-án letartóztatták, Krakkóban bebörtönözték, és valószínűleg lelőtték. Neve megtalálható az 1944. június 6-án halálra ítéltek listáján.

Mivel a fiatal lengyel szeminarista temetkezési helyét nem ismerik, az unokaöccsei azt kérték, hogy a levelet a római Szent Bertalan-bazilikában őrizzék, amely „ezáltal jelképes síremléke lesz egy különleges helyen, amelyet barátja, II. János Pál szentelt a 20. század vértanúinak emlékére”.

Az ősi bazilikát a 10. század végén építtette III. Ottó császár egy antik szentély romjain és Szent Adalbertnek szentelte, aki közeli barátja volt az uralkodónak. Adalbertet Poroszország népeinek evangelizálása során gyilkolták meg, miután már hirdette az evangéliumot a cseh, a lengyel és a magyar népnek is. A templom a 12. században kapta a Szent Bertalan nevet. Az apostol 68-ban halt mártírhalált Örményországban, ereklyéit III. Ottó hozatta Rómába.

Szent II. János Pál 1993-ban bízta a bazilikát a Sant’Egidio közösségre. A jubileumi szentévben a pápa a Colosseumnál ökumenikus szertartáson emlékezett meg a 20. század vértanúiról. 2002-ben Camillo Ruini bíboros vezette azt az ökumenikus szertartást, amelyen jelen volt I. Teoctist román ortodox pátriárka is. A szertartáson nyilvánították a bazilikát a 20. század új vértanúinak emlékhelyévé, II. János Pál pápa kívánságára.

A Szent Bertalan-bazilikában 2000 óta őrzik az elmúlt évszázadok keresztény vértanúinak és tanúságtevőinek emlékét vagy ereklyéjéit a templom hat oldalkápolnájában. Köztük Óscar Romero meggyilkolt salvadori érsekét; a buchenwaldi koncentrációs táborban elhunyt Paul Schneider evangélikus lelkészét; Franz Jägerstätterét, akit halálra ítélték és kivégeztek, mert nem volt hajlandó harcolni a náci Németországért; valamint a Törökországban megölt missziós pap, Andrea Santoro stóláját és az általa használt kelyhet is. A legutóbbi idők mártírjainak ereklyéi között őrzik a 2016-ban Észak-Franciországban szentmise közben meggyilkolt pap, Jacques Hamel  imakönyvét is.

Forrás: Vatikáni Rádió

Fotó: Santegidio.org

Magyar Kurír

Kapcsolódó fotógaléria