Jézus ott van, ahol a családok imádkoznak – mondja a jeruzsálemi érsek

Kitekintő – 2020. április 14., kedd | 20:27

Pierbattista Pizzaballa érsek, a jeruzsálemi latin patriarkátus apostoli adminisztrátora április 12-én, húsvétvasárnap arról beszélt, hogy az emberek rádöbbentek, mennyire hiányzik nekik, hogy megünnepeljék „azt a szeretetet, amely minden halált legyőzött”. A Szentföldön sincsenek ugyanis nyilvános szertartások a koronavírus-járvány miatt.

A latin patriarkátus jeruzsálemi társszékesegyházában bemutatott húsvét reggeli szentmisén az érsek a közös családi ima jelentőségét hangsúlyozta a koronavírus-járvány idején.

A járványveszély miatt a nyilvánosság elől március 25-én bezárták a Szent Sír-bazilikát – a templomban ezt megelőzően hosszabb ideig utoljára 1349-ben, a fekete halál néven ismert bubópestisjárvány miatt nem imádkozhattak a hívek. „Sok évszázaddal ezelőtt a templomok be voltak zárva, ezért a keresztények a családjuk körében énekeltek és imádkoztak. Most ugyanilyen helyzetben vagyunk, be vannak zárva templomaink, de remélem – és szeretném, hogy így is legyen –, legalább a családban együtt tudunk úgy imádkozni, mint korábban” – mondta Pizzaballa érsek.

„Jézus azt mondta: Ahol ketten-hárman összejönnek az én nevemben, ott vagyok közöttük. Azért megyünk a templomba, hogy találkozzunk Jézussal, de ha a családjaikban imádkozunk, Jézus velünk van.”

Az érsek április 12-én arab nyelven celebrált szentmisét a helyi keresztény közösségnek. A misét élőben közvetítette a palesztin televízió, valamint számtalan közösségi médiafelület és weboldal. Mindössze egy maroknyi pap számára engedélyezték a belépést a társszékesegyházba a koronavírus-járvánnyal kapcsolatos intézkedések miatt.

A szertartás kezdetén Pizzaballa érsek köszöntötte a néhány jelenlévőt és az interneten bekapcsolódókat. Arról beszélt, hogy bár nem lehet közösen ünnepelni, a húsvét örömét ki kell fejezni. Elmondta, hogy milyen szomorú volt, amikor korábban egyedül imádkozott a Szent Sír-templomban, ahol normál esetben sok helyi hívő és zarándok társaságában ünnepli a húsvétot, abban a templomban, amely a hagyományok szerint azon a helyen épült, ahol Jézus Krisztust keresztre feszítették, kiterítették temetése előtt, eltemették és ahol halottaiból föltámadt.

„Szomorkodtam, mert a templom üres volt. De a szívemben magammal hoztam az emberek kéréseit és reményeit, és amikor a Kálváriához értem, velem volt plébániáink valamennyi híve, amikor pedig az üres sírhoz mentem tegnap, oda is magammal vittem híveink reményeit és kéréseit” – mondta, miközben a háttérben megkondultak a templom harangjai.

„Magammal hoztam a jordániaiak, az izraeliek és különösen a palesztinok kéréseit, akik szenvednek, és minden keresztényét, akik itt az egyházunkhoz tartoznak.”

Homíliájában Pizzaballa érsek rámutatott, hogy a szent három nap megünneplésének hiánya a félelem és a bizonytalanság mostani légkörében az embereket még inkább ráébresztette törkenységükre és korlátaikra. „Rádöbbentünk, hogy emberi leleményességünk, legyen bármilyen ravasz és fejlett, nem garantálja, hogy megmeneküljünk – fogalmazott. – Az élet és halál nagy kérdései, hogy kik vagyunk, újra felvetődik bennünk. Megértettük, hogy a megmentés szó (ez angolul a megváltást is jelenti – a szerk.) nemcsak a tudomány képességével van összefüggésben, hogy megoldja pillanatnyi nagy problémáinkat, hanem valami olyan, amire valamiképpen mindannyian sóvárgunk és amelyért hálásak vagyunk, de mindenekelőtt ahhoz a titokhoz kapcsolódik, ami az emberi természetben lakozik, s amit nem tudunk teljes mértékben uralni.”

Ezért is tűnt még nehezebbnek, hogy a megváltás titkait nem lehet a templomban liturgikusan megünnepelni. Jézus jelenlétének jeleit azonban bárhol meg lehet találni, ha az ember keresi – tette hozzá a főpásztor.

A szentföldi egyházak vezetői húsvéti üzenetükben úgy fogalmaztak, hogy a halál és a szenvedés közepette a feltámadás megünneplése Isten jelenlétének és Jézus halál felett aratott győzelmének megerősítése.

A feltámadás emberi családunkat a megújulásra hívja, és egy olyan, jövőbe vezető útra, amely távol esik az elnyomástól, a diszkriminációtól, az éhínségtől és az igazságtalanságtól. Jelenlegi felelősségünk hívő és jóakaratú emberként az, hogy vigasztalást nyújtsunk a szomorkodóknak, felépülést és gyógyulást a betegeknek, és támogatást a szükséget szenvedőknek. Küldetésünk keresztényként és emberként az, hogy támogassuk egymást és folytassuk az imádságot minden emberért a világjárvány idején.

Fordította: Agonás Szonja

Forrás: The Tablet

Fotó: CNS

Magyar Kurír

Kapcsolódó fotógaléria